Kapos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kapos
A Kapos partja Kaposvárott
A Kapos partja Kaposvárott
Közigazgatás
Országok  Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz112,7 km
Vízhozam4,4 m³/s
Vízgyűjtő terület3170 km²
Forrás Kiskorpád közelében
Torkolat Sió, Tolnanémeditől északra
é. sz. 46° 44′ 12″, k. h. 18° 28′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 12″, k. h. 18° 28′ 31″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapos témájú médiaállományokat.

A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének. Magyarország délnyugati részén helyezkedik el Somogy és Tolna megyében, a Mecsek és a Somogyi-dombság között. Teljes hosszában Magyarország területén folyik.

Folyása[szerkesztés]

A folyó Somogy megyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna megyébe lép át, Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval.

A hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m3/s. Szélessége 12-15 méter, közepes mélysége pedig 1,4 méter.

Szabályozása[szerkesztés]

A Kapos folyó csaknem egésze szabályozva van, ez a Kapos-csatorna vagy Zichy-csatorna, melyet 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására.[1]

Vízgyűjtője[szerkesztés]

A Kapos vízgyűjtő területe három megyére terjed: Somogy (a megye középső része), Baranya (a megye északi, északnyugati része) és Tolna (a megye nyugati és középső része). A területen öt város és 203 falu található. A vízgyűjtőterületének nagysága 3170 km2.

Mellékvizei[szerkesztés]

A Kapos legjelentősebb mellékvize a Koppány, mellyel Szárazd közelében egyesül. További jelentősebb mellékvizei: Deseda-patak, Orci-patak, Baranya-csatorna. Egyéb mellékvizei: Cingető-patak, Bárdi-patak, Hetesi-árok, Jutai-árok, Berki-patak, Töröcskei-patak, Zselic-patak, Kisgáti-patak, Surján-patak, Taszári-vízfolyás, Tocsári-patak, Baté-Magyaratádi-vízfolyás, Kiris-patak, Hársasberki-patak, Nosztályi-patak, Kercseligeti-patak, Sárádi-patak, Baranya csatorna, Hábi-patak, Kiskondai-patak, Méhész-patak, Szarvasdi-árok, Sajtosmalmi-árok, Gyulaji-árok, Füstöshalmi-árok, Pankai-ér, Fürgedi-patak, Méhes-patak,

Környezetvédelem[szerkesztés]

2013. szeptember 24-én a cukorgyártás egyik mellékterméke, vinasz folyt ki a kaposvári cukorgyár területéről. A szennyeződés a Kisgáti-patakon keresztül eljutott a Kaposba is. 2013. szeptember 27-én 28-án Tolna megyében halászok arról számoltak be, hogy haltetemek úsznak a folyó felszínén a Döbrököz, Kurd (település) és Szakály közti szakaszon. A szennyezés hatására a folyó vize vörösesbarnára színeződött, szúrós szagúvá vált és habzani kezdett. Pincehelynél harcsák és busák pusztultak el.[2]

Part menti települések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]