Kaposkeresztúr
| Kaposkeresztúr | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Budánné Simonfalvi Katalin (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7258 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 339 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kaposkeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 20′ 02″, k. h. 17° 57′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 02″, k. h. 17° 57′ 55″ | |||
Kaposkeresztúr
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Kaposkeresztúr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposkeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
Kaposkeresztúr község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvártól keletre, Kaposhomok és Kiskeresztúr között fekvő település. Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Története[szerkesztés]
E település azonos azzal a Szent-Kereszt nevű községgel, amely a középkorban a pannonhalmi apátság birtoka volt.
Nevét 1328-ban említették először az oklevelek, ekkor a zselicszentjakabi apát és a Dersfiak nyerték cserébe a pannonhalmi apáttól, 1364-ben azonban visszakerült a pannonhalmi apátság birtokába, miután Siegfried pannonhalmi apát 1358-ban azt állította, hogy még Szent István király adományozta azt az apátságnak. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott, és innen Szent Keresztről származott az 1463-as oklevélben szereplő Keresztúri Pál tolnavármegyei királyi ember is. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben Csobánc várához tartozónak írták. Az 1700-1702. évekbeli összeírás szerint az egyik Keresztúr a Balogh család birtoka, a másik pedig Jankovics Istváné volt. 1715-ben csak 7 háztartást írtak benne össze és ekkor Jankovics István birtoka volt, majd 1726-ban a birtok egyik fele Jankovics Istváné, a másik fele pedig Csoknyay Péteré és Ansfelder Pálé volt, 1733-ban pedig a fele Jankovics István, fele pedig Gyulai Gaal Gábor birtoka volt. 1757-ben Niczky Kristóf és Gaal Gábor birtoka, 1776-ban azonban már az egész helység a gróf Niczky családé volt. A 19. század elején gróf Hugonnay Hugóé, akinek birtokai 1848 után Gyulai Gaal István kezére kerültek, majd az 1900-as évek elején özvegy Kund Béláné Gyulai Gaal Irma volt itt a nagyobb birtokos.
1843-ban egy nagy tűzvészben majdnem az egész község leégett.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 1107 lakosából 1075 magyar volt. Ebből 1086 római katolikus, 16 izraelita volt.
A régi temető helyén állítólag egy kolostor állt, amely a vöröskeresztes barátoké volt.
A településhez tartozott: Rákó-puszta, melynek régi neve Hugomér volt, valamint Teke, vagy Tékes-puszta és Pusztamező-telep is.
Hugomér[szerkesztés]
Rákó-puszta azelőtt Hugomér név alatt volt ismeretes. 1835-ben még önálló jobbágyfalu volt, 130 lakossal és a herczeg Esterházy családé, majd 1856-ban már Gyulai Gaal István birtokának írták.
Tékles[szerkesztés]
Tékes-puszta 1701-1703 között Balogh András, 1726-ban Jankovics István, Csoknyay Péter és Ansfelder Pál birtokaként volt említve.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 18,8% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 1,3% németnek, 1% románnak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85%, református 1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,7% (6,7% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1911-ben épült
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kaposkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Kaposkeresztúr Helységnévtár
