Háromfa
Háromfa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Brantmüller Zoltán Mihály (független)[1] | ||
Irányítószám | 7585 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 767 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 06′ 17″, k. h. 17° 19′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 17″, k. h. 17° 19′ 48″ | |||
Háromfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromfa témájú médiaállományokat. |
Háromfa község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Somogy megye déli részén Horvátországtól és a Drávától 8 km-re, Nagyatádtól 16 km-re, Kaposvártól 70 km-re fekszik. Délen Babócsával és Bolhóval, északon Tarannyal, keleten Bakházával, délkeleten Rinyaújnéppel határos.
Története[szerkesztés]
Háromfa első okleveles említése 1377-ből való, amikor Harumfa'1-ként írták. Később Háromfafalvának nevezték, majd az idők folyamán ez rövidült Háromfára. (A legenda szerint három nagy nyárfa állt egy dombon, innen kapta a falu a nevét. Ez a három nyárfa szerepel most a falu címerében is.) 1406 és 1418 között a berzencei Lórántfi György, 1477-ben Forster György volt a birtokos. 1481-ben felerészben ugyanez a Forster, illetve a tolnai Bornemissza János birtoka. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 3 házból állt. A 18. század húszas éveiben őrgróf Turinetti Herkules Lajos a birtokos. 1733-tól a Festetics családnak volt itt 1945-ig nagyobb birtoka. A községbe már a 17. században települtek le szlovénok (vendek) Gróf Festetich Kristóf a 18. század első évtizedeiben Muraszombat vidékéről további vend lakosokat telepített ide, akik később elmagyarosodtak.
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 13,1% cigánynak, 0,1% németnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,8%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (17,2% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Katolikus templom
- Nepomuki Szent János barokk szobra
- „Zöld pokol” néven emlegetett horgásztó
- Egy vadászház, melyet a helybeliek „kastélynak” neveznek. A török hódoltság idején sóházként működött.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1942-ben Kerék Imre költő, műfordító
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
- ↑ Háromfa Helységnévtár