Háromfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Háromfa
Háromfa címere
Háromfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállás község
Polgármester Brantmüller Zoltán Mihály (független)[1]
Irányítószám 7585
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 767 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Háromfa (Magyarország)
Háromfa
Háromfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 06′ 17″, k. h. 17° 19′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 17″, k. h. 17° 19′ 48″
Háromfa (Somogy megye)
Háromfa
Háromfa
Pozíció Somogy megye térképén
Háromfa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromfa témájú médiaállományokat.

Háromfa község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogy megye déli részén Horvátországtól és a Drávától 8 km-re, Nagyatádtól 16 km-re, Kaposvártól 70 km-re fekszik. Délen Babócsával és Bolhóval, északon Tarannyal, keleten Bakházával, délkeleten Rinyaújnéppel határos.

Története[szerkesztés]

Háromfa első okleveles említése 1377-ből való, amikor Harumfa'1-ként írták. Később Háromfafalvának nevezték, majd az idők folyamán ez rövidült Háromfára. (A legenda szerint három nagy nyárfa állt egy dombon, innen kapta a falu a nevét. Ez a három nyárfa szerepel most a falu címerében is.) 1406 és 1418 között a berzencei Lórántfi György, 1477-ben Forster György volt a birtokos. 1481-ben felerészben ugyanez a Forster, illetve a tolnai Bornemissza János birtoka. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 3 házból állt. A 18. század húszas éveiben őrgróf Turinetti Herkules Lajos a birtokos. 1733-tól a Festetics családnak volt itt 1945-ig nagyobb birtoka. A községbe már a 17. században települtek le szlovénok (vendek) Gróf Festetich Kristóf a 18. század első évtizedeiben Muraszombat vidékéről további vend lakosokat telepített ide, akik később elmagyarosodtak.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 13,1% cigánynak, 0,1% németnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,8%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (17,2% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Katolikus templom
  • Nepomuki Szent János barokk szobra
  • „Zöld pokol” néven emlegetett horgásztó
  • Egy vadászház, melyet a helybeliek „kastélynak” neveznek. A török hódoltság idején sóházként működött.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  4. Háromfa Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]