Csákány (település)
Csákány | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Marcali | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Németh Endre (független)[1] | ||
Irányítószám | 8735 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 229 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 17° 16′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 17° 16′ 19″ | |||
Csákány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csákány témájú médiaállományokat. |
Csákány község Somogy megyében, a Marcali járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
Csákány első említése 1389-ből származik, amikor Segesd vár javadalmaként tartották számon. Öt évre rá a Marczali család adományként megkapta a települést Zsigmond királytól. A 15. században a falu már rendelkezett plébániával, egy másik templommal és egy ferences kolostorral is. A portyázó törökök 1532-ben megtámadták a védtelen kolostort és legyilkoltak négy szerzetest. Az erősödő török támadások miatt a ferencesek elhagyni kényszerültek otthonukat. Később visszatértek, és 1544 és 1566 között a kolostort átépítették, a ferences templomot 10 támpillérrel erősítették meg. 1586-ban a várat bevették a törökök, 100 évig az ő kezükön is maradt.
A 18. században a település újraéledt, a 19. század végén számos földbirtokos költözött ide a jó minőségű termőföldnek köszönhetően. A 20. század elején Hertelendypuszta (igazabban Andormajor, Hertelendy Andor birtokos után), Léhnerpuszta és Pajzspuszta is Csákányhoz tartoztak.
1950-ben itt alakult meg a régió első termelőszövetkezete.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,3%-a magyarnak, 13,4% cigánynak, 11,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (27,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,8%, református 3,4%, evangélikus 1,7%, felekezet nélküli 18,5% (30,3% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
Középkori falak felhasználásával 1760-ban épült, barokk stílusú katolikus temploma műemlék.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csákány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Csákány Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. január 16.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]