Csákány (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csákány
Csákány, Fő utca-Kossuth utca talákozása.jpg
Csákány címere
Csákány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállás község
Polgármester Németh Endre (független)[1]
Irányítószám 8735
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 229 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csákány (Magyarország)
Csákány
Csákány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 17° 16′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 17° 16′ 19″
Csákány (Somogy megye)
Csákány
Csákány
Pozíció Somogy megye térképén
Csákány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csákány témájú médiaállományokat.

Csákány község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Csákány első említése 1389-ből származik, amikor Segesd vár javadalmaként tartották számon. Öt évre rá a Marczali család adományként megkapta a települést Zsigmond királytól. A 15. században a falu már rendelkezett plébániával, egy másik templommal és egy ferences kolostorral is. A portyázó törökök 1532-ben megtámadták a védtelen kolostort és legyilkoltak négy szerzetest. Az erősödő török támadások miatt a ferencesek elhagyni kényszerültek otthonukat. Később visszatértek, és 1544 és 1566 között a kolostort átépítették, a ferences templomot 10 támpillérrel erősítették meg. 1586-ban a várat bevették a törökök, 100 évig az ő kezükön is maradt.

A 18. században a település újraéledt, a 19. század végén számos földbirtokos költözött ide a jó minőségű termőföldnek köszönhetően. A 20. század elején Hertelendypuszta (igazabban Andormajor, Hertelendy Andor birtokos után), Léhnerpuszta és Pajzspuszta is Csákányhoz tartoztak.

1950-ben itt alakult meg a régió első termelőszövetkezete.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,3%-a magyarnak, 13,4% cigánynak, 11,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (27,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,8%, református 3,4%, evangélikus 1,7%, felekezet nélküli 18,5% (30,3% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Középkori falak felhasználásával 1760-ban épült, barokk stílusú katolikus temploma műemlék.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csákány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csákány Helységnévtár
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. január 16.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]