Kára
Kára | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Tabi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hoffmann Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 7285 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 45 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 8,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 36′ 56″, k. h. 18° 00′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 56″, k. h. 18° 00′ 44″ | |||
Kára weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kára témájú médiaállományokat. |
Kára község Somogy megyében, a Tabi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Tabtól délre, Miklósi és Szorosad közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kára nevét már a tatárjárás előtti korszakban említették az oklevelek. Első alkalommal 1138-ban a dömösi prépostság irataiban szerepelt, Villa Kara néven.
1229-től a székesfehérvári káptalan tulajdona, de 1294-ben még a somogyi várnak is voltak itt tartozékai. Neve 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát már ekkor egyházas hely volt. Az 1336 évi adatok szerint a pannonhalmi apátságnak is voltak itt jobbágyai, 1466-ban pedig a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtokai között sorolják fel, 1485-ben pedig egy Kiskara nevű falu királyi birtokként szerepelt. Az 1536 évi adólajstrom a pannonhalmi apátság, Dereskei Pál és Ispán András birtokaként említette.
A török hódoltság idején Kára elnéptelenedett, s még 1757-ben is puszta volt. A török kiűzése után a Zichy család birtoka lett a földterület és ekkortól népesült be ismét. A földesúr római katolikus vallású németeket telepített be, akiknek hatévi adókedvezményt ígért.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a 245 lelket számláló lakosság fele németajkú volt.
1858-ban a jobbágyfelszabadítás idején több mint ötven telket különítettek el.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 292 lakosából 139 magyar, 153 német volt. Ebből 271 római katolikus, 12 evangélikus, 5 izraelita volt.
1950-ben Szorosaddal közös tanácsot alakítottak, később a törökkoppányi közösségbe olvadt bele a falu közigazgatása. Önállóságát a rendszerváltáskor kapta vissza, élete azonban szorosan kötődik szomszédjaihoz: közös körjegyzőséget tartanak fenn Törökkoppánnyal és Szorosaddal.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 4,3% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,6%, református 4,3%, görögkatolikus 2,2%, felekezet nélküli 8,7% (2,2% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Karai László budai prépost Káráról származott. A 15. század második felében Rómában megismerkedett Hess Andrással, akit 1471 tavaszán elhívott Budára és létrehozta az első magyar nyomdát. Ebben a nyomdában készült el 1473-ban a Chronica Hungarorum (Budai krónika).
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kára Helységnévtár