Kára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kára
Kára címere
Kára címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásTabi
Jogállás község
Polgármester Hoffmann Ferenc (független)[1]
Irányítószám 7285
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 45 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség8,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kára (Magyarország)
Kára
Kára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 56″, k. h. 18° 00′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 56″, k. h. 18° 00′ 44″
Kára (Somogy megye)
Kára
Kára
Pozíció Somogy megye térképén
Kára weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kára témájú médiaállományokat.

Kára község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tabtól délre, Miklósi és Szorosad közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kára nevét már a tatárjárás előtti korszakban említették az oklevelek. Első alkalommal 1138-ban a dömösi prépostság irataiban szerepelt, Villa Kara néven.

1229-től a székesfehérvári káptalan tulajdona, de 1294-ben még a somogyi várnak is voltak itt tartozékai. Neve 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát már ekkor egyházas hely volt. Az 1336 évi adatok szerint a pannonhalmi apátságnak is voltak itt jobbágyai, 1466-ban pedig a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtokai között sorolják fel, 1485-ben pedig egy Kiskara nevű falu királyi birtokként szerepelt. Az 1536 évi adólajstrom a pannonhalmi apátság, Dereskei Pál és Ispán András birtokaként említette.

A török hódoltság idején Kára elnéptelenedett, s még 1757-ben is puszta volt. A török kiűzése után a Zichy család birtoka lett a földterület és ekkortól népesült be ismét. A földesúr római katolikus vallású németeket telepített be, akiknek hatévi adókedvezményt ígért.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a 245 lelket számláló lakosság fele németajkú volt.

1858-ban a jobbágyfelszabadítás idején több mint ötven telket különítettek el.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 292 lakosából 139 magyar, 153 német volt. Ebből 271 római katolikus, 12 evangélikus, 5 izraelita volt.

1950-ben Szorosaddal közös tanácsot alakítottak, később a törökkoppányi közösségbe olvadt bele a falu közigazgatása. Önállóságát a rendszerváltáskor kapta vissza, élete azonban szorosan kötődik szomszédjaihoz: közös körjegyzőséget tartanak fenn Törökkoppánnyal és Szorosaddal.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 4,3% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,6%, református 4,3%, görögkatolikus 2,2%, felekezet nélküli 8,7% (2,2% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kára települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kára Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]