Ádánd

	Ádánd
	A zalalövői Csapody család kastélya Ádándon
	; Ádánd címere
	; Ádánd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Szatmári Kornélia (független)
Irányítószám	8653
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	2125 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	71,54 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	29,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ádánd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″
	Ádánd Pozíció Somogy megye térképén
	Ádánd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ádánd témájú médiaállományokat.

Ádánd község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kis-Koppány patak mellett fekszik, a legközelebbi város Siófok (12 km). Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.

Vasútállomása elérhető a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Ádánd Árpád-kori település. Nevét 1265-ben említette először oklevél Adand alakban írva, mint a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták. 1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járás) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai. A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.

1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszy család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a zalalővöi Csapody család, valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. 1802. május 24.-én zalalövői Csapody Gábor (1760-1825) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, és békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenccel (1742-1807), nemesapáti esperessel, tubolyszeghi Tuboly Lászlóval (1756-1828), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől, akkor még osztatlan, és több családtag által bírt ádándi birtokot.^[3] Az egyik földbirtokos a 19. század elején vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) somogyi alispán volt. A hatalmas zalalövői Csapody féle kastélyt és az uradalmát, 1856-1857-ben a gróf Wickenburg, majd a Tallián család, és ezektől később a Bálványosi Satzger család vette meg a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a család utolsó férfi tagjától.

1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

1831-ben a kolera pusztított itt, 1910 márciusának elején pedig 32 háza égett le.

A 20. század elején bálványosi Satzger Géza (1917-1943) úrnak^[4] volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 15,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 12% (20% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Árpád-kori templom romja (más néven Törökhagyás; romanikus és gótikus stílusú). A templom az egykori Hetye (Ketye) faluban állt, mely további 3 településsel: Pöszével (Pesze), Éliással (Villa Elyas) és Kisfaluddal, valamint egy Sövény nevű birtokkal (Terra Suwen) együtt a mai Ádánd helyén feküdt.
Csapody-kastély – Csapody Pál építtette 1835-ben, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. 1946 és 2007 között Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működött benne. Jelenleg kihasználatlan.
Tallián kúria - A Vizeki Tallián család barokk kúriája a 18. sz. első feléből. Ma az általános iskola gazdasági épülete.
Római katolikus templom (barokk stílusú, 1747). Kertjében áll az 1816-ból származó, klasszicista stílusú Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobor.
Református templom (késő barokk, 1828).