Zimány
Zimány | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Takács János (független)[1] | ||
Irányítószám | 7471 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 560 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 43,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 54′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 54′ 26″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimány témájú médiaállományokat. |
Zimány község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvár határától 7 km-re északkeletre, a Kaposvár-Toponártól leágazó bekötőút végén fekvő zsáktelepülés.
Címere[szerkesztés]
A község pecsétjén, amely először 1789-ben fordult elő iraton, három álló gabonaszál, mellette egy sarló található. Ez a motívum, a helyi templom stilizált képe és a felemelt jobbjában kardot tartó oroszlán található jelenleg Zimány község címerében. Az oroszlán a Zimányban az 1770-es évektől a 20. század közepéig birtokos gróf Niczky család címerében szerepelt.
Története[szerkesztés]
A település neve első ízben 1268-ban fordul elő a fennmaradt írásos emlékekben, Terra Zigma alakban. A 15. század közepén Osztopáni Pál volt a földesura. A 16. században csaknem teljesen elpusztult, majd a török uralmat követő újjáépítés után a 18. században a Wlassics, a Gyulai Gaál és a Niczky családok birtokolták. A két világháború között Eszterházy Miklósnak volt itt nagyobb birtoka.
A község határában 1944. március 17-én kilenc bomba hullott az amerikai repülők támadása során. A bombák egy szántóföldre estek, így emberéletben és épületekben nem okoztak kárt.
Mai élete[szerkesztés]
A 197 lakóépület hat utcát alkot. A porták jelentős része az 1970-es évek beépítési szokásaira utal: ebben az időben sok régi ház helyére újat építettek. Rendezettség, szerény módosság jellemzi a község képét. A művelődési otthon és könyvtár mellett egy teleházat is átadnak a közeljövőben. Ezen kívül egy ifjúsági klub is működik.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 4,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,6% (17,9% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Hosszú idő óta hagyományosan visszatérő rendezvény a faluban az augusztus 15-én tartott jókúti búcsú. A község határában lévő, ma már kútfejjel ellátott forrásról azt tartja a néphit, hogy egykor – a történet az idők homályába vész – egy vak embert látóvá tett a vize. Ezen a napon tábori misére gyűlnek össze a kútnál a helybeliek, de sokan eljönnek a környéken lakók közül is.
- Templom (19. század vége)
- Augusztus első szombatján rendezik a falunapot rengeteg kulturális műsorral, amelyek egész nap folyamatosan zajlanak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Zimány Helységnévtár