Juta (település)
Juta | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Major János (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7431 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1146 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 58,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″ | |||
Juta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Juta témájú médiaállományokat. |
Juta község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvártól 7 km-re északnyugatra.
Jutát lankás dombok veszik körül, a határ szántóföldjeit északon tölgyes, nyugaton többnyire akácerdő tarkítja. Az erdők 171 hektáron terülnek el, a mezőgazdasági termőterület 1560 hektáros. A községet a jutai vízfolyás szeli ketté.
Története[szerkesztés]
A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról, Jutasról kapta a község a nevét. 1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok.
1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét.
A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település.
A község 2000. évben avatta zászlaját és címerét. A község címere: a fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, kék pajzsfőben a sziklán fészkelő pelikán a Batthyány család címeréből való, emlékeztetve arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 3,4%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 16,7% (21,3% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
A község műemléki védettségű katolikus temploma az 1700-as években épült.
A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc idején toborzásokat szervezett. Tiszteletére 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a temetőben a lakosság emlékművet állított, 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel és utcát is neveztek el róla.
A templomkertben található az I. és a II. világháborús emlékmű: „Akiért a harang nem szólt!”, őrzi azon jutaiak nevét, akik a háború áldozatai voltak.
Emlékpark és emlékoszlop a millennium tiszteletére (avatása 2001. augusztus 11-én volt).
Eseménynaptár[szerkesztés]
Minden év június 13-át követő vasárnap Antal napi búcsú - Juta
Minden év szeptember első szombatja Falunap - Juta
Alapítványok, civil szervezetek[szerkesztés]
- Sport Egyesület
- Juta Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány
- Hagyományörző és Nyugdíjas Klub
- JIKE - Jutai Ifjúságért Kulturális Egyesület
- Jutai Sporthorgász egyesület
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Juta Helységnévtár