Porrog
Porrog | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Madarász Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 8858 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 205 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 15,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 17′ 14″, k. h. 17° 02′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 14″, k. h. 17° 02′ 01″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Porrog témájú médiaállományokat. |
Porrog község Somogy megyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Csurgótól északnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
A települést először 1536-ban említették írásban, amikor özvegy Laky Lázárnéé és más birtokosoké volt.
1550-ben Török Ferenc és György, Huszár János és Laky Lázár özvegye volt a birtokosa. Az 1552–54. évi török hadjáratok alatt elpusztult és 1565–66-ban mindössze egy házat találtak benne a török adószedők, 1571-ben pedig hatot.
1598–99-ben Batthyány György, 1626–27-ben pedig a Hollósy család, 1700–1702 táján a Saicz család birtoka volt. 1715-ben is csak három háztartást írtak benne össze. 1726-ban és 1733-ban Malik Ferenc, 1767-ben Bezerédj Károly özvegye, szül. Bogyay Judit és Kelcz Ignácné, szül. Preszek Mária, birtokában volt. 1773-ban Malik László és Kelcz Ignác, 1776-ban Malik László, a Póka, Hochreiter, Kanisay és Simonovics család volt itt birtokos. A 19. század első felében Hochreiter Ambrus, Török Pál és gróf Festetics György volt a földesúr, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.
1878-ban egy nagy tűzvészben a fél falu leégett.
Az 1901-ben épült haranglábhoz 1995-ben kezdtek el hozzáépíteni egy evangélikus templomot. Az építkezés 1996-ban fejeződött be.
A lakók nagy része szőlő, alma, málna és fenyő termesztésével foglalkozik.[3] A községben 2007-ben 216 fő élt és összesen 130 lakás volt.[4]
Elpusztult települések[szerkesztés]
A mai Porrog szomszédságában feküdt a középkorban Lak helység, amely már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt. 1550-ben még megvolt, de kevéssel azután elpusztult.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 26% cigánynak, 1,8% románnak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 3,6%, evangélikus 34,1%, felekezet nélküli 5,4% (7,2% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
Bár nem Porrogról közelíthető meg legegyszerűbben, de a község közigazgatási területéhez tartozik a szép fekvésű, egy tó félszigetén elhelyezkedő ágneslaki arborétum és benne az ökoturisztikai centrumként is szolgáló vadászház.[6][7]
A településen sok régi, vakolatdíszes lakóház látható. Évente borversenyt is rendeznek itt.[3]
Képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyarország vármegyéi és városai: Somogy vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Porrog települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b Dél-Zala turistatérképe, Cartographia Kft, 1999. ISBN 963 352 128 9 CM
- ↑ Agglomerációs településrészek. teszir.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
- ↑ Porrog Helységnévtár
- ↑ Az ágneslaki ökoturisztikai centrum honlapja. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)
- ↑ Geoláda Ágneslakon (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)