Gelse

	Gelse
	Katolikus templom
	; Gelse címere
	; Gelse címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Szegedi Ferenc
Irányítószám	8774
Körzethívószám	93
	Népesség
Teljes népesség	1098 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	47,91 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,46 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gelse Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 36′ 09″, k. h. 16° 59′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 09″, k. h. 16° 59′ 21″
	Gelse Pozíció Zala megye térképén
	Gelse weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gelse témájú médiaállományokat.

Gelse (horvátul Gelša^[4]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Gelse Nagykanizsától 17 kilométerre északra a Nagykanizsa-Pacsa útvonalon, illetve a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kor óta lakott település, első okleveles említése 1280 körüli: Guelse-néven. Más forrás szerint: a falu első írásos említése az 1226-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos.^[5]

Később megjelent a Kyus Gelse (1270.), a Gelsa (1320.) és 1786-ban a Gölse elnevezés is. A név eredete bizonytalan: talán a szláv gol=csupasz, meztelen szóból származó Galesa, Golisa személynevekkel függ össze, de lehet, hogy a Gellért vagy Gellén név becéző képzős változatából jött létre.

A település a 13. században a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Az Anjou-korban felvették a papi tizedjegyzékbe, valószínűleg nagyobb egyházas hely lehetett. 1329-ben - még laktak itt várszolgák - a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. 1334-ben Tamás nevű papját említik a források. 1388-ban Mária királynő - majd Luxemburgi Zsigmond - a Kanizsai családnak adományozta.

A lakosai jobbágyként földműveléssel/ elsősorban rozstermesztéssel/ és állattenyésztéssel foglalkoztak, de szőlőműveléssel is. A török korból sok tárgyi emlék került elő, de ugyanerre az időre utal a Török csapás-dűlő elnevezés is. Egyes feltételezések szerint Gelsének vára is volt, amelynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - Ördögh kapitány lehetett. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy "heten vannak, mint a gelsei ördögök^[6]". A török időkben a település elnéptelenedett, a legnagyobb csata 1587 augusztusában zajlott le Gelse és Kacorlak határában.A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány. Gelse a 18. században népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az 1786-ban épített új, Sarlós Boldogasszonyról elnevezett, késő barokk templom, amely Gelse legrégibb műemléki védettségű épülete. A templomkertben van az első- és a második világháború áldozatainak emelt emlékmű is.

A község a 19. század végén, a 20. század elején jelentős mértékben fejlődött. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari tevékenység folyt. Ehhez hozzájárult a vasútállomás megépítése,^[7] mely kedvezően befolyásolta Gelse életét. A 20. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Jelentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt.

1925-ben az elemi népiskola négy tanítóval, négy tanteremben működött. Ebben az évben 28 iparost jegyeztek fel, emellett 80 lóerős gőzmalma, szódavízgyártó üzeme, három vegyes-, valamint két fa- és építőanyag kereskedése és egy borkereskedője volt. 1935-ben 486 gazdaságot számoltak össze. A községben volt posta, hitelszövetkezet, létezett Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Iparoskör. Helyben székelt a Körorvos és a Körállatorvos. Sokan foglalkoztak földműveléssel, de mivel a lakosság átlagban öt holdon gazdálkodott, többen igyekeztek a vasúton, a postán, vagy Nagykanizsa gyáraiban, üzemeiben munkához jutni.A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az iparos és kereskedő réteg.^[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,7%, cigány 0,72%, német 1,13%. A lakosok 70,7%-a római katolikusnak, 1,43% reformátusnak, 0,54% evangélikusnak, 4,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,56% nem nyilatkozott).^[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom

1774-86 között késő barokk stílusban emelték. A szentély kupolás mennyezetén lévő freskója Mária koronázását ábrázolja. 1806-ban festette ifjabb Dorfmeister István, a keresztelő kútnál Keresztelő Szent János freskója látható. A templom oltárképe védett. A templom sarkában első világháborús emlékmű, kertjében a második világháborúban elesett hősök tiszteletére szentelt emlékmű látható.

II. világháborús emlékmű
Termálfürdő.^[10]
Turul-szobor^[11]

Híres szülöttei[szerkesztés]

1875-ben Gelsén született Landler Jenő a munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakja.^[12]
1950-ben Gelsén született Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze.