Géderlak
Géderlak | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Megye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kalocsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Katona György[1] | ||
Irányítószám | 6334 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 997 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 36′ 29″, k. h. 18° 54′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 29″, k. h. 18° 54′ 47″ | |||
Géderlak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Géderlak témájú médiaállományokat. |
Géderlak (horvátul Gider[3]) község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásábán.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén a Duna bal partján fekszik. A település belterülete 110 ha, a hozzá tartozó külterület 1700 ha. A településtől 16 km-re Kalocsa város, 9 km-re Dunapataj nagyközség található.
Története[szerkesztés]
1121-ben Franciaországból (Premantré völgyéből) hazánk területére szerzetesek, papok kerültek a kalocsai érsekséghez. Ezek a szerzetesek, papok a kalocsai érsekséghez tartozó GEDIR dombjára építették a prépostságot, melynek maradványait a mai templom alapozásakor megtalálták. Géderlak kb. 1775 körül két település, Gedír és Lak községből jött létre. (Gedír a jelenlegi település helye, Lak viszont a Duna mellett a Zádori-rév közelében volt található.) A folyó rendszeres áradásai viszont elpusztították Lak települést, s át kellett települnie az úgynevezett Gedír dombra és így jött létre a mai település először Újlak, majd Géderlak néven. Az otthagyott Lak község helyét Pusztalaknak nevezték el, és a mai napig is így hívják. Géder viszont már 1294 előtt is létezett az ócsai prépostság filiája volt. 1529-ben az erre vonuló török csapatok a Géder községet elpusztították. A község és a monostor végleg nem tűnt el a földszínéről, a fent maradt romokban az emléke tovább élt. A 17. században Géder 350 házzal nagyközségnek számított. Lakosainak száma 1800 fő volt, római katolikus vallású. Érintette a vidéket a Rákóczi-szabadságharc is. 1704 nyarán a vidéken tartózkodott Rákóczi csapataival. Ennek emlékét az Ordasi legenda őrzi. A településnek 1762-ben már iskolája volt. 1831. augusztus elején kolera járvány söpört végig a falun és 70-en estek áldozatul. 1862. február elején megáradt a Duna és a nagy jeges ár elpusztította, elsöpörte az épületek nagy részét. A jég hamarosan elvonult, de az ezt követő években nagy volt az ínség. Végül a kormány 1866-ban segítette az itt élő népet. A település történetében a 19. század végétől a 20. század elejéig nyugodt időszak volt. Az első világháborúban 57-en haltak meg, emléküket a templom előtt emlékmű őrzi. A második világháborúban a községet érintő harcok 1944. október 31-én fejeződtek be. 28-an haltak meg, emléküket a templom falába elhelyezett emléktábla őrzi. A második világháború után alakult ki a tanyarendszer, így a Zádori-tanya, Bertók-tanya, Csiri-tanya, Nagy-Tóth-tanya, stb. Az itt élő lakosság magángazdálkodást folytatott, általában zöldségfélék termesztésével foglalkozott. Ekkor alakult ki a batyuzós kereskedelem, mely sokáig élt. 1954. április 18-án tűzvész pusztított a faluban, és 6 lakóház megsemmisült. Az idősebb korosztály a jelenlegi Tavasz utcát még mai is „Égett utcának” nevezi. 1960-as és 1970-es évek meghatározók voltak a község fejlődése szempontjából. Ez időszakban épült ki a vezetékes ivóvíz rendszer. Tsz-székház, Egészség Ház, és Művelődési Ház épül. Géderlak községnek jelenleg 1076 lakosa van. A lakosság túlnyomó többsége mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. Nagyobb meghatározó vállalat, vállalkozás a faluban nincs. 4-5 kisebb vállalkozás bontogatja szárnyait. A lakosság élelmiszerrel és egyéb árucikkel történő ellátása jó. Dunai kompátkelés biztosított. Duna-part strandolásra alkalmas. Társulásban fenntartott iskolája, óvodája, valamint egészségügyi intézményrendszere van.
A település az elmúlt 10-15 évben dinamikusan fejlődött:
- Kiépült szilárd útburkolatok,
- 1000 m²-es Sportcsarnok,
- 50 személyes óvoda,
- Patika,
- Maximális telefonellátás,
- Megvalósult gázprogram,
- Millenniumi Emlékpark,
- Felújított intézmények,
- Rendezett temető, sportpálya stb.,
- A szennyvíz program folyamatban.
Az általános iskola rendelkezik:
- sportcsarnokkal,
- számítástechnikai laborral,
- német nyelvoktatással
- sőt 2000-től részképesség fejlesztő tevékenység is megvalósul.
1997. január 1-jétől Ordas községgel Géderlak székhellyel Körjegyzőség alakult, majd 2008. január 1-jétől csatlakozott Uszód község a körjegyzőséghez. 1997. szeptember 1-jétől Ordas községgel oktatási társulás jött létre. A gyermeklétszámok alakulása miatt 2007. augusztus 1-jétől Dunapataj nagyközséggel és Ordas községgel Oktatási Társulást hoztunk létre. A település tiszta, ápolt.
A „Virágos Magyarországért” pályázaton településünk 1988-ban példamutató teljesítéséért elnyerte a Gazdasági Minisztérium Különdíját.
2000-ben Békés megyei Önkormányzati Hivatal különdíját kapta.
2001-ben a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyen falu kategóriában az országos első helyet érte el.
2002-ben az „Európai Virágos Városok és Falvak” versenyén aranyérmet szerzett Magyarországnak.
2002-ben a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma a településvédelem és település szépítés területén végzett kimagasló színvonalú eredményes tevékenysége elismeréséül: KÓS KÁROLY díjat adományozott
Ugyancsak 2002-ben elnyerte az „Év Faluközpontja” kitüntető címet is.
2004-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által meghirdetett „Tiszta Falvak - Szép Környezet” versenyen Géderlak I. helyezést ért el.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,2%, református 7,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 3,6% (21,5% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Millenniumi Emlékpark
- Szent László római katolikus templom
- Kobolya horgásztó
- Dunaparti ártérierdő
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Géderlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
- ↑ Géderlak Helységnévtár