Szigliget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szigliget
Hungary, Szigliget 5.jpg
Szigliget címere
Szigliget címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Balassa Balázs (független)[1]
Irányítószám 8264
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 810 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigliget (Magyarország)
Szigliget
Szigliget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″
Szigliget (Veszprém megye)
Szigliget
Szigliget
Pozíció Veszprém megye térképén
Szigliget weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat.

Szigliget község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 4,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,3%, evangélikus 1,2%, izraelita 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,9% (18,5% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A 12. században épült Avasi-templom romjai
  • A 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült klasszicista stílus Szentháromság kápolna
  • A szigligeti vár
  • A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
  • A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély (és 9,2 hektáros arborétuma) a Szigligeti Alkotóház néven működik.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Ismert emberek[szerkesztés]

Itt született
Itt élt

Szigliget az irodalomban[szerkesztés]

  • Szigliget a helyszíne Lipták Gábor Sajkások serege című, s a balatonfüredi író Amiről a kövek beszélnek című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának, amely Tóti Lengyel Gáspár várkapitány (1647) és a szigligetiek vitézségének állít emléket;
  • Szigliget a címadó helyszíne Lipták Gábor A szigligeti leányrablás című, s az író Aranyhíd című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának;
  • Szigliget címmel írt elbeszélő költeményt a vár történetéről Kisfaludy Sándor.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Németország Obernzell, Németország

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szigliget Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat.