Szigliget
Szigliget | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balassa Balázs (független)[1] | ||
Irányítószám | 8264 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 810 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″ | |||
Szigliget weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat. |
Szigliget község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
- Autóval és busszal a 71-es főútról (a Tapolcáról érkező járatokkal elérhető a település központja, a strand és a kikötő, a távolsági járatok a 71-es főúton állnak meg)
- Vonattal a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon (Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás kb. 3 km-re van a településtől)
- Májustól szeptemberig menetrend szerinti hajójárattal Badacsonyból, illetve Keszthelyről
Története[szerkesztés]
Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 4,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,3%, evangélikus 1,2%, izraelita 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,9% (18,5% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A 12. században épült Avasi-templom romjai
- A 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült klasszicista stílus Szentháromság kápolna
- A szigligeti vár
- A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
- A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély (és 9,2 hektáros arborétuma) a Szigligeti Alkotóház néven működik.
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született
- Bódi Mária Magdolna (1921–1945) magyar vértanú
- Itt élt
- Básti Lajos Kossuth-díjas színművész, az egyik legszebben beszélő magyar színész
- Pap Vera Kossuth-díjas színművész
- Marton László Kossuth-díjas szobrászművész Szigligeten is élt és alkotott, itt helyezték végső nyugalomra
- Gerzson Pál Munkácsy-díjas festőművész
- Orbán Ottó költő, műfordító, esszéista Szigligeten hunyt el 2002. május 26-án
- Csiszár Jenő rádiós és televíziós műsorvezető
Szigliget az irodalomban[szerkesztés]
- Szigliget a helyszíne Lipták Gábor Sajkások serege című, s a balatonfüredi író Amiről a kövek beszélnek című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának, amely Tóti Lengyel Gáspár várkapitány (1647) és a szigligetiek vitézségének állít emléket;
- Szigliget a címadó helyszíne Lipták Gábor A szigligeti leányrablás című, s az író Aranyhíd című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának;
- Szigliget címmel írt elbeszélő költeményt a vár történetéről Kisfaludy Sándor.
Testvértelepülés[szerkesztés]
Képgaléria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szigliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Szigliget Helységnévtár
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|