Balatongyörök
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Balatongyörök | |||
Balatongyörök madártávlatból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Megye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Biró Róbert[1] | ||
Jegyző | Bertalanné dr. Gallé Vera jegyző | ||
Irányítószám | 8313 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1030 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 37,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 45′ 42″, k. h. 17° 20′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 42″, k. h. 17° 20′ 55″ | |||
Balatongyörök weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatongyörök témájú médiaállományokat. |
Balatongyörök egy község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Balaton északi partján, a Keszthelyi-fennsík tövében fekvő település, a 71-es főút mellett.
Megközelítése[szerkesztés]
- A település két vasútmegállóhellyel (Balatongyörök és Becehegy) rendelkezik a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon.
- Sűrű autóbuszjárat köti össze Keszthellyel és Tapolcával.
- Nyári időszakban rendszeres hajójárat indul Keszthelyre, valamint Balatonmáriafürdő, Szigliget és Badacsony érintésével Fonyódra.
Története[szerkesztés]
A település helyén már az újkőkorszakban laktak. A rézkorból fejsze maradt fenn itt. A római korban kisebb telep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti gótok leszármazottjaiból álló keresztények a kora középkorban először a római romokra építkeztek, majd a település központja nyugatra tolódott. Első írásos említése 1121-ből való. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta.
A török időkben viszonylag kevés veszteség érte, mivel a Szent Mihály-dombon álló Meszes Györk vár védte meg. 1732-ben Festetics Kristóf kapja meg birtoknak, majd a 18. század végére komoly településsé sarjadt.
1903-ban elkészült a települést érintő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal. 1910-ben platánsort ültetett a községben II. Festetics Tasziló herceg skót származású felesége, Lady Mary Hamilton.
A nagy ütemű fejlődése azonban csak a két világháború között indult meg, hajóállomás, strand és önálló plébánia épült. Ekkor épült ki a villasor, illetve a Belügyminisztérium üdülője is, a mai Kastély Szálló. 1990-ben a település megkapta az Európafalu Prix d'Honeur tiszteletdíját.
Címere[szerkesztés]
Álló csücskös talpú tárcsapajzs, felül domború hullámvonallal süvegezetten. A pajzs közepén a nagy pajzs formájával egyező szívpajzs, vörös mezejében lebegő ezüsthorgony. A nagy pajzs arannyal és zölddel hasított mezejében kék pajzsláb, benne jobbra úszó ezüst hal látható. Az aranymezőben leveles zöld szőlőfürt, a zöld mezőben emberarcú nap látható. A pajzs alatt íves fecskefarok végződésű lebegő aranyszalagon nagybetűs fekete színű „Balatongyörök” felirat, előtte és utána 3-3 díszpont.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,1%, német 5,97%. A lakosok 48,9-a% római katolikusnak, 2-2% reformátusnak, ill. evangélikusnak, 7,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (37,9% nem nyilatkozott).[3]
Látnivalók[szerkesztés]
- A római katolikus templom 1831–1833 között épült. Az épület műemlék, klasszicista stílusú. Kertjében sírkövek láthatók, előtte pedig egy 1848-as kőkereszt.
- A Szépkilátó a község keleti szélén a Szigligeti-öbölre nézve, hívja fel az utazó, a turista figyelmét a nagyon szép panorámára. A hely neve valóban kifejezője annak a csodálatos természeti képnek, amely az itt megálló utazó, pihenő vendég szeme elé tárul.
- Római-forrás a Szépkilátó aljában található. Az 1940-es évek során feltárt kis római fürdőt látta el egykor vízzel.
- Balatongyörök szőlőhegyén, a Becehegyen régi présházak sora látható.
- Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb körútból álló 8.5 km hosszú 38 állomásból álló tanösvény kifejezetten a gyermekek részére ajánlott. A térség erdei élőhelyeinek természeti értékeinek megismertetésére Pele Urat, a nagy pelét hívják segítségül, aki amellett, hogy kis unokájából igyekszik rendes pelét faragni, és szeretné őt a peleélet rögös útján elindítani, számukra is felfedi kedves erdejének megannyi apró titkát. A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről (Afrika múzeum, Szépkilátó, Balatonederics, Balatongyörök-Bélap-völgy) közelíthető meg. Az ösvény ismertetőtáblái magyar és angol nyelven szólnak a látogatókhoz.
- Festetics (II.) Tasziló-Kastély – kastélyszálló
Balatongyörök a magyar irodalomban[szerkesztés]
Eötvös Károly író - hagyta ránk a györöki táj mindmáig leghangulatosabb, legszebb leírását - „Mikor Meszes-Györök irányába értünk, a hol az út északra fordul, a nap már nyugodni készült. Sugarait még teljes erővel ontá az előttünk elterülő tájra, de a sugarak már sárgulni és piroslani kezdtek. S a pirosló sugarak fényénél felnyílt előttem egy tájkép, a melyhez hasonlót még lángész nem alkotott. De nem is álmodott…”
„Sohasem felejtem azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam.”
„Nekem talán nem is hiszi el a világ, talán rajongásnak, talán magyar vérmességnek tulajdonítja véleményemet. Majd megmutatja a jövő. Az a meszes-györöki fok, ahol engem megállított az ámulat, egykor s talán nemsokára a világ összes mívelt ifjainak s hölgyeinek gyülekezőpontja lesz. Csak fedezzék föl egyszer. Tisztítsátok ki Meszes-Györöknél a Balaton partját, söpörjetek el a parti vízből nádat, követ: ez lesz a Balatonnak legelső fürdőtelepe.”
Nógrády László irodalomtörténész - írásai közül, feltehetően már balatongyöröki tartózkodásának hatására regényeket is írt: Balatoni kaland, Jómadarak, Egy ágrólszakadt diák élete stb.
Bertha Bulcsu író - A Balatoni évtizedek című szociográfiáját írta, benne ismerteti Balatongyörök 1950–1955 közti világát. Többek között ezt írja: „A balatoni körkép Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, ami a nápolyi öböl képével vetekszik.” Bertha Bulcsu györöki házában megfordult Kiss Dénes, Szakonyi Károly, Tüskés Tibor és Kertész Ákos is. 1960-tól az Esti Napló, majd a Dunántúli Napló kulturális rovatát vezette, közben szerkesztette a Jelenkor prózarovatát is. 1971-74-ben az Új Írás felelős szerkesztője volt és az Élet és Irodalom főmunkatársa.
Simon István fiatal költőként Balatongyörökön járt, az itt szerzett élményét versbe öntötte Györöki halászok címmel.
Takáts Gyula költő, író, műfordító 1956-ban Becehegyen vásárolt egy szőlővel borított hegyoldalt. Nyarainak nagyobbik részét itt töltve írói műhellyé tette. Számtalan versben örökítette meg a táj szépségét. Ezenkívül írt birtokáról, pincéjéről és az ott végzett „birtokkal” kapcsolatos ténykedéséről. Nagyon sokszínű Takáts Gyula becei ihletésű költészete. Becén meglátogatták írók, költők, művészek. Többek között: Bárány Tamás prózaíró, Laczkó András író, Fodor József és Jankovich Ferenc költő, Kenessey Jenő zeneszerző. Írásaikban megemlítik a becei táj szépségeit és Takást Gyula borral és szőlőműveléssel kapcsolatos tevékenységét.
Moldova György 1996-ban megjelent A Balaton elrablása című riportjában[4] arról ír, hogyan szerzett meg és töltött fel 2000 négyzetméternyi területet a Balatonból egy nagyvállalkozó.
Művészek Balatongyörökön[szerkesztés]
- Simándy József Kossuth-díjas operaénekes Balatongyörökön a Petőfi utcában házat, Becehegyen szőlőbirtokot vásárolt magának. A községet második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában Simándy József-emlékestre kerül sor.
- Martyn Ferenc festőművészt is idevonzotta a táj, a csend, a pihenés lehetősége. Nyaralóval rendelkezett Balatongyörökön.
- Töreky Ferenc grafikus e vidék szülötte Becén nőtt fel. Később Becéről a faluba költöztek. Otthonában műtermet alakított ki. A nyári kiállítások kiemelkedő eseménye volt az ő grafikáinak bemutatása.
- Pogány Ödön Gábor, a Szépművészeti Múzeum igazgatója Bece lakója volt. Gyakran ő nyitotta meg a györöki kiállításokat.
- Raksányi Gellért színművész, A Nemzet Színésze a nyarakat Balatongyörökön töltötte. Rendezvényeken, szezonnyitókon rendszeresen szavalt. Balatongyörök díszpolgára. Halála után a falu temetőjében helyezték végső nyugalomra.
- Csont Ferenc festőművész a második világháború éveitől haláláig Balatongyörök lakója volt.
- Mikus Gyula festőművész rendszeresen Becére járt festeni. Híresek többek között a becei képei, a becei mandulafák.
- Széchenyi Zsigmond a neves vadász, író, Afrika kutató az 1950-es évek végéig lakott Balatongyörökön
- Heitler László festő[5]
- Takáts Gyula, költő, író, műfordító - Becehegyen volt háza
Díszpolgárok[szerkesztés]
- Takáts Gyula Baumgarten-díjas, József Attila-díjas, Kossuth-díjas költő, író, műfordító. (2003. április 11.)
- Raksányi Gellért Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, Kossuth-díjas, Obersovszky-emlékplakett tulajdonos, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjas, A Nemzet Színésze (2004. július 25.)
- Simándy József Kossuth-díjas operaénekes (2006. július 30.)
Rendezvények[szerkesztés]
Az itt tartózkodó vendégeket egész évben színes programok várják, a kulturális élet rendkívül gazdag. Legyen bármilyen érdeklődésű, itt megtalálhatja a kedvére való programokat.
Hagyományos, visszatérő rendezvények[szerkesztés]
Májustól késő őszig sok rendezvény (folklór, komolyzene, ifjúságnak szóló zene, térzene, bálok, borfesztivál, szüreti felvonulás, boros forgatag, búcsúk, sportversenyek, képzőművészeti kiállítások és egyéb műsorok) várja az üdülővendégeket, a turistákat, az érdeklődőket.
A környéken rendszeresek a júliusban kezdődő és még kora ősszel is tartó „borhetek”, a szüreti mulatságok, a borfesztiválok. Kiemelkedő gasztronómiai esemény az évente két alkalommal megrendezésre kerülő halászléfőző-verseny.
Szeptember - Szent Mihály napi búcsú
November - Adventi játszóház gyerekeknek, adventi koszorúkötés az asszonyoknak Művelődési Ház és Könyvtár
- Adventi gyertyagyújtás: gyermekműsor, ráhangolódás az ünnepre, karácsonyi süteményekkel, forraltborral és punccsal Művelődési Ház és Könyvtár
December - Adventi Forgatag Jüngling Zoltán Közösségi Ház
- Falukarácsony Művelődési Ház és Könyvtár
Testvértelepülések[szerkesztés]
- Gelence (Erdély — Románia)
- Piwniczna-Zdrój (Lengyelország)
- Uetze (Németország)
- Vordernberg (Ausztria)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Balatongyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Moldova György: A Balaton elrablása Riport
- ↑ Nagy I: „Simándy József újra megszólal” – Könyvbemutató a Zeneiskolában. Pápa és Vidéke, (2006. jún. 29.) 5. o. Hozzáférés: 2014. ápr. 25.