Fonyód

Fonyód
A fonyódi kikötő
Fonyód címere Fonyód zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	város
Polgármester	Hidvégi József (FIDESZ–KDNP)
Irányítószám	8640
Körzethívószám	85
Testvértelepülései	Lista Borszék Leipheim Érsekújvár Novi Vinodolski
Népesség
Teljes népesség	4829 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	88,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	53,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fonyód Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 28″, k. h. 17° 33′ 00″46.741, 17.55
Fonyód Pozíció Somogy megye térképén
Fonyód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fonyód témájú médiaállományokat.

Fonyód város Somogy megyében, a Fonyódi járás központja. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Hozzá tartozik Bélatelep és Fonyódliget is.

Fekvése

A Balaton déli partján, a Nagy-Berek mellett fekszik. A Sipos-hegyről és a Vár-hegyről gyönyörű panoráma nyílik a tóra. Évente több százezer ember hajózik át innen a túlsó partra. A kikötő bejáratánál kezdődik a Balatonban élő több mint 40 halfajtára horgászók szigete. Közigazgatásilag Fonyódliget, Bélatelep és Alsóbélatelep is Fonyód részét képezi. Utóbbi a város központjától mintegy két kilométerre, a Fonyódi-hegy nyugati lábánál fekszik, a Balaton partján. Hosszában húzódik a 7-es főút. Vasúti csomópont: itt ágazik ki a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalból (Déli Vasút) a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal, ezenkívül saját kikötővel is rendelkezik.

Nevének eredete

Nevét a 'fon' igére vezetik vissza: királyi fonónépek lakták, akik gyékényt, fűzvesszőt, hálót fontak.

Története

Fonyód a III. katonai felmérés idején – 1880

Fonyód környékén az első embercsoport már 17–18 ezer évvel ezelőtt megjelent. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Feltételezik, hogy erős vára lehetett a Várhegyen, amelyet szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel és állattartással foglalkozó lakosság látott el.

Nevét először Szent László király összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között'Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt.

Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordult elő. Az 1563: LV. törvénycikk szerint Fonyód várát, mely eredetileg a tóti Lengyel családé volt, Magyar Bálint tartotta hatalmában. Az ellenség kezére végleg 1575-ben, Magyar Bálint halála után került az erődítmény, ők azonban porig rombolták, a Lengyel-féle jószágokra pedig, az 1612. évi tanúvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. 1726-ban puszta és a Lengyel családé. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését. Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet. A 19. század első felében Lengyel Julianna, báró Pászthory Menyhértné birtokában találjuk. 1856-ban az Inkey családé volt, később a báró Wodianer család birtokába került. A szabadságharc idején még 108 ember (zsellérek, uradalmi halászok) lakta puszta volt. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforga­lomba. A lecsapolás, a halászat és a szőlőmű­ve­lés újabb családoknak jelentett megélhetést. A fonyódi pusz­ta évszázadokon át érintetlen lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon.

A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt dr. Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni. E városrész dr. Berzsenyi Sándor orvosról kapta a nevét, aki tisztviselőket nyert meg telektulajdonosnak, s ők a bélatelepiekénél szerényebben, de a vízhez jóval közelebb építkeztek. Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4–5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz. A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989-ben kapta meg.

Fonyódon – többek között – bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképző iskola, ügyészség, bíróság, kulturális központ, könyvtár és múzeum is működik.

2013-tól Fonyód ismét járási székhely lett.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 3,7% németnek, 1,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% szlováknak, 1,1% ukránnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,3%, református 5,8%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 13,3% (26,4% nem nyilatkozott).

Kulturális élet

Mátyás Király Gimnázium

A Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola épülete típusterv alapján épült, 1986–1989 között Salamin Ferenc építész tervei alapján bővítették, ekkor kapta a magyar szerves építészetre jellemző stílusjegyeket. Tágas aulája nemcsak az oktatást szolgálja, hanem színtere a város művészeti, kulturális életének is.

A gimnázium 25 évig adott otthont a Fonyódi Helikon költőtalálkozónak, amelyen a kortárs hazai és a határokon túli magyar irodalom legismertebb szerzői találkozhatnak egymással és olvasóikkal.

Az egykori Villa Galéria

A kikötőtől nem messze található, a Fürdő u. 3. sz. alatti, helyileg védett épület. A Fonyódon élő és alkotó művészeken kívül számos, az élvonalba tartozó képzőművész munkája kapott benne helyet. 1986-ban Nyári Galéria néven nyílt meg. A tulajdonos fonyódi önkormányzat eladta, magántulajdon.

Fonyódi Múzeum

Helyi, megyei és országos összefogás eredményeképpen sikerült egy 100 éves villaépületet újjávarázsolni, s Bélatelepen a Bartók Béla u. 3. sz. alatt kapott helyet a Fonyódi Múzeum a régi mozi épületében, ahol az állandó helytörténeti és néprajzi anyag mellett a Balaton állat- és növényvilágával, a természetvédelem fontosságával ismerkedhetnek a látogatók. Mindemellett időszaki kiállításokkal is várják az érdeklődőket.

Fesztiválok

A Fonyódi Nyári Fesztivált hagyományteremtő jelleggel hívták életre. Erre esik a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezés, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. A városban régi hagyományuk van a Szent István-napi rendezvényeknek, minden év augusztus 20-án. Az igen sok érdeklődőt vonzó eseményen helyet kap a népviseletbe öltözött táncosok, lovasok felvonulása és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. A Balaton egyik legnagyobb téli gasztronómiai programja, a 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket.

Nevezetességei

A Várhegyi Széplátó

• A hajóállomás és a strand között a 2004. évben elkészült a Balaton déli partjának legimpozánsabb üzletsora
• Kiss István szobrászművész kettős aktja a vízparton áll; a település jelképévé vált.
• A Balaton első átrepülőjének, Lányi Antalnak az emlékműve is itt található.
• A Fácános parkban láthatók a Fácános vár egykori cölöpépítményének sáncai és az újonnan feltárt várárok. Ma is láthatóak a várban állt templom alapfalai.
• Présház étterem – az egyike a helyi népi építészet épségben maradt emlékeinek (mintegy 200 éves műemlék épület).
• A protestáns templom előtti kopjafák a második világháború polgári, a Kossuth-erdőben lévő emlékmű pedig az első és második világháború hősi halottainak emlékét idézi fel.
• A több mint 100 éves római katolikus templom.
• A Szent István utcában lévő kápolna harangtornya a magyar szent koronára emlékeztet.
• Bélatelep műemlékileg védett villasora az 1890-es években épült fel.
• Várhegyi kilátó (korábban Berzsenyi-kilátó, 2012 óta „Várhegyi Széplátó")
• Kalmár Péter emlékmű
• Boros-kastély
• Sipos-hegyi kilátó
• Lányi Antal emlékoszlopa
• Fodor András emléktáblája
• Testvérvárosi park
• Panoráma sétány
• Valkó-kilátó
• Kripta-villa (1941-ben épült)
• Kossuth-erdő
• Szaplonczay Manó emlékoszlopa
• Pál Mihály Balatoni szél című szobra
• Turul-szobor (2010)

Fonyódligeti Erzsébet-tábor

Az Erzsébet-táborok égisze alatt tanévben, ún. ottalvós osztálykirándulásokat, a nyári szünidőben pedig rászoruló gyermekek ezreinek ingyenes üdülését biztosítja heti turnusokban.

Média

A Fonyódi Hírmondó havonta megjelenő önkormányzati újság. Mérete A/4, ingyenesen jut el a város lakóihoz. Fonyód honlapjáról is elérhető. A városnak saját tévécsatornája is üzemel, Fonyód TV néven. Adásai online visszanézhetőek weblapjukon.

Sport

• A fonyódi Petőfi Sportegyesület több mint kétszáz taggal működő városi sportegyesület, elnöke 2012-től Bognár Ákos. Telepe szép környezetben, a fonyódi hegy lábánál épült. Presszóval, sportszállóval, labdarúgó és atlétikai pályával, minden teremsport űzésére alkalmas térrel, kondicionáló teremmel, a Balaton-parton vízisport-teleppel várja a sportolni vágyókat. Versenysportjai: labdarúgás (U-7,U-9,U-11,U-13,U-14,U-16,U-19, felnőtt, öregfiúk), asztalitenisz (Somogy és Balaton Bajnokságban 2 csapattal), kézilabda, úszás, triatlon, tenisz, lábtenisz.
• A Fonyódi Tavaszi Fesztivál keretében bonyolítják le a már nemzetközivé lett Dél-Balaton Sakk Kupát.

Híres emberek

• Itt született Győri Ilona Jászai Mari-díjas magyar színésznő
• Itt írta versei egy részét és itt hunyt el Fodor András Kossuth- és József Attila-díjas költő, a város díszpolgára
• Itt élt és tanult Molnár Csilla, aki 1985-ben Magyarország szépe lett, mindössze 16 évesen és egy évvel később a Miss Európa versenyen szerepelt.

A szépirodalomban

• Fekete István: A koppányi aga testamentuma cselekményének fontos helyszíne Fonód (Fonyód) végvára.

Testvérvárosok

• Borszék, Erdély
• Érsekújvár, Felvidék
• Krotoszyn, Lengyelország
• Leipheim, Németország
• Mettet, Belgium

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

További információk

• Fonyód honlapja
• Légi felvételek Fonyódról
• A palánkvár makettje
• A múzeum honlapja
• A könyvtár honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Fácános vár