Ecseny

	Ecseny
	; Ecseny címere
	; Ecseny címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Kőkuti István (független)
Irányítószám	7457
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	219 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	15,56 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ecseny Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 33′ 07″, k. h. 17° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 07″, k. h. 17° 51′ 13″
	Ecseny Pozíció Somogy megye térképén
	Ecseny weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ecseny témájú médiaállományokat.

Ecseny (németül: Etschi) község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Somogy megye északkeleti részén, a 67-es főút Kaposvár–Balatonlelle közti szakaszától 8 kilométerre fekszik, Kaposvártól 31 kilométerre északra, Balatonlellétől 39 kilométerre délre. Közúton a 67-es út mernyeszentmiklósi leágazásánál, Felsőmocsolád irányából közelíthető meg. Ecseny domborzatilag erősen tagolt észak–déli irányú völgyben terül el. A kis lélekszám ellenére nagy kiterjedéssel bír, 13 kilométeres úthálózattal rendelkezik, amelynek kb. 50%-a földút.

Története[szerkesztés]

Ecseny neve először III. Béla 1193-as okiratában szerepel. A török dúlástól elnéptelenedett falu betelepítése evangélikus svábokkal Mária Terézia idején kezdődött meg. 1784 körül a Tolna és Baranya megyei sváb településekből költöztek át evangélikus családok. A 18. század közepéig a Perneszi család birtoka. 1848-ban 109 úrbéres háztartása volt, ekkor Somogy nagyobb települései közé tartozott. 1930-ban 1022 német anyanyelvű, 38 magyar lakosa volt; 1935-ben 1075. A második világháború után a németek 30%-át kitelepítették, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki családok költöztek. 1950-ben a községnek 1150 lakosa volt, amely folyamatosan csökkent, jelenleg kevesebb mint 300 ember él a településen.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 0,5% szlováknak, 14,9% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,2%, református 5,9%, evangélikus 46%, felekezet nélküli 3,5% (18,3% nem nyilatkozott).^[3]