Zákány
| Zákány | |||
 | |||
| Zákány, gőzmozdony | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Csurgói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jankó Szabolcs (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8852 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1068 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 120,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zákány
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 16° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 16° 56′ 34″ | |||
Zákány
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Zákány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zákány témájú médiaállományokat. | |||
Zákány község Somogy megyében, a Csurgói járásban.
Tartalomjegyzék
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét Zákány település valószínűleg a zákányos (nyálkás) víztől kölcsönözte. Czuczor Gergely és Fogarasi János, illetve A magyar nyelv szótára következőket mondja zákány szavunkról:
- „Nyálkaféle üledék, söprü, tisztátalanság, mely az állott vizben, vagy romlott borban, sörben képződik, az edény fenekére ülepedik, s ha fölkeverik, foltokban uszkál. Szabó D. szerént: seprő, seprőlék, ally, allyadék, zavar, zavarék, mocsok.
Alapfogalomban egyezik vele záka, zákály, zákla, v. záklya, vagyis a roszúl kelt kenyérnek irgyes, szappanos, czopákás bele, mely megsürűsödött nyákhoz hasonló, s kivált a kéreg alatt gyül öszve. Gyöke zák talán am. hák természeti hangutánzó, s jelent nyálkás, turhás, hurutos pököt. E szerént mind zákány, mind záka, zákály eredetileg nyákot, nyálkát jelentene, és zákányos víz, bor, sör, = nyákos, nyálkás; zákályos kenyér = nyákhoz hasonló ragadós bélű kenyér. Tehát úgy látszik, esetleges találkozás volna mi a különböző nyelvekben néha megtörténik, hogy tótul is a zákályos kenyér neve zákalé; és za-kalit, am. zavarni, fölzavarni, bemázolni. Miklosich szerént csehül, szlovákul: zákal (panis lardum), lengyelül zakat.”[3]
Fekvése[szerkesztés]
A Csurgótól nyugatra, Surd déli szomszédjában, Horvátország határán fekvő település.
A legközelebbi városok[szerkesztés]
A legközelebbi városok, a 20 km-re fekvő Csurgó és a 25 km-re elhelyezkedő Nagykanizsa, illetve a horvát oldalon Kapronca.
Megközelítése[szerkesztés]
Közlekedés szempontjából a legfontosabb a vasút, ami a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb határátkelője is a Budapest-Zágráb-Fiume útvonalon (ez a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalról Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal. Az utasnak mégis Gyékényesen kell leszállnia, mivel a pályaudvar megépítésekor már állt egy Zákány nevű vasúti megálló (a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonalon) – ezért az átkelő a szomszédos falu, Gyékényes nevét kapta. Nagykanizsára és Csurgóra szintén vonattal lehet a legegyszerűbben eljutni.
Története[szerkesztés]
Árpád-kori település, nevét már a tatárjárás előtt, 1227-ben említették az oklevelekben Zacun alakban írva, majd 1309-ben Zakaan alakban fordult elő. Várát 1325-ben említették először, és neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve, tehát ekkor már plebániája is volt. 1342-ben már városi kiváltságokat élvezett és ugyanekkor Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelt temploma is említve volt. 1379-ben I. Lajos király Zákányi Bodiszló fiának, Miklósnak, adta új adományul. 1380-ban már két Zákány: Alsó- és Felső-Zákány is létezett, mint királyi birtok, melyeket tartozékaikkal együtt I. Lajos király Korbaviai Bodiszlónak adományozott, cserében bizonyos szlavóniai várakért. 1399-ben és 1411-ben Zákányi Bodiszló fia, Miklós, majd 1431-ben Zákányi László birtokaként volt említve, aki 1444-ben Zákányt átengedte a Marczaliaknak. 1445-ben a Marczaliak birtokolták a város felét, míg a másik fele Újlaki Miklós és Hunyadi János birtoka volt. 1446-ban a Marczaliak és Zákányi László leánya voltak a birtokosai. 1450-ben a város egyes részei, házasság révén, zálogul Dombai Miklós kezébe kerültek, akinek Zákányi László leánya: Orsolya volt a neje. 1458-ban Alsó-Zákányban új erődítvény volt, melyet Dombai Miklós építtetett és melyről 1476-ból is maradt fenn adatunk. A régi kastélyt 1476-ban a Szerdahelyi Imrefiak bírták zálogban, a város felével együtt. 1506-ban a város a Dombaiak zálogbirtoka volt, de tulajdonjogához a Marczaliak tartottak igényt és még 1476-ban a Szerdahelyi család mellett a Báthori család tagjai léptek fel társtulajdonosokként. 1488-ban, Marczali László örökös nélküli halála után Mátyás király a Szerdahelyi Imrefiakat szólította fel birtokjoguk igazolására. 1489-ben Szerdahelyi István birtokai között Zákányt is felsorolták. 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul. 1531. november 1-jén az ország rendjei itt tartották gyűlésüket is. 1536-ban Felső-Zákány földesura Báthori András volt. 1566 szeptemberében Szigetvár elestének hírére az őrség megszökött a zákányi várból és azt felgyujtotta.
Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben már csak mint falu volt feljegyezve és csak 10 házzal volt felvéve. A török megszállás alatt Zákány újból jelentős fejlődésnek indult és 1571-ben már 77 házból állt, majd kevéssel ezután elpusztult, úgyhogy 1580-ban már csak mindössze egy házat találtak itt a török adószedők. 1598-1599-ben Nádasdy Ferenc, 1626-1627-ben pedig Nádasdy Pál volt Zákány földesura. 1660-ban Szentgyörgyvár tartozékai között sorolták fel. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul. 1726-1733 között már csak puszta puszta és Inkey János birtoka volt, majd 1733 után települt be ismét. 1757-től a Széchenyieké, de 1835-ben gróf Zichy Domonkos is földesura volt. Az 1900-as évek elején is a Zichyeké; gróf Zichy Ödön itt nagyobb birtokos, kinek csinos kastélya is volt itt, melyet 1911-ben építtetett.
A 20. század elején Somogy vármegye Csurgói járásához tartozott.
1910-ben 1688 lakosából 1675 magyar volt. Ebből 1558 római katolikus, 51 evangélikus, 45 izraelita volt.
2002-ben a település egy része Zákányfalu néven önállóvá vált. A községben 2007-ben 1084 fő élt és összesen 572 lakás volt.[4]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,6% horvátnak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,4%, református 3,7%, evangélikus 3,8%, felekezeten kívüli 8,3% (24,1% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
Híres szülöttek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zákány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Czuczor és Fogarasi 1874
- ↑ Agglomerációs településrészek. teszir.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
- ↑ Zákány Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Czuczor Gergely és Fogarasi János (1874): Zákány, (1). In A magyar nyelv szótára. Hatodik kötet. Budapest.
- Zákány honlapja
