Alsóbogát
Alsóbogát | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Süle Tibor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7443 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 239 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 19,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″ | |||
Alsóbogát weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóbogát témájú médiaállományokat. |
Alsóbogát község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Kapos – Koppány menti dombvidéken fekszik, Kaposvártól (légvonalban) 17 km-re. Somogy megyében, Kaposvártól, a megyeszékhelytől 23 kilométerre északra fekvő zsáktelepülés. A Kaposvár–Fonyód útvonalon közelíthető meg, Somogyjádról egy 4 km-es bekötőúton. Somogygesztivel csak egy 2,8 km-es földút köti össze, ha ez burkolatot kapna, a 67-es főútról is elérhető lenne Mernyén keresztül. Vasúti összeköttetése 6 km-re Somogyjádon van.
Környező települések: kelet: Somogygeszti (39,6 km, földút: 2,8 km); északnyugat: Edde (9,3 km, földút: 2,4 km); délnyugat: Somogyjád (4,2 km); dél: Várda (10,4 km, földút: 5,3 km) és Magyaregres (22,8 km, földút: 11,2 km);
Története[szerkesztés]
Korábban Edde része volt, 1994-től önálló község.
Alsóbogát (Bogát) Árpád-kori település volt, neve először Szent László királynak, a szentmártoni benedekrendi apátság részére 1083-1095 években kiállított összeírólevélben fordult elő. 1229-ben Bagat alakban a székesfehérvári káptalan birtokaként említették, melyet 1239-ben a káptalan a szentmártoni apátságnak engedett át. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Vugath és Bugat alakban említette, tehát ekkor már egyháza is volt. 1472-től a káptalan és a szentmártoni apátság birtoka volt. Az 1580 évi török kincstári adójegyzék a koppányi náhijébe sorozta. 1660-ban a dézsmaváltságjegyzék szerint már a szigligeti vár tartozéka volt. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké, 1733-ban pedig csak a Lengyel családé volt.
Később a puszta két részre szakadt: Alsóbogát a Boronkay családé, majd gróf Festetics Miklósé lett, aki itt 1830 körül kastélyt építtetett, mely a 20. század elején Pallini Inkey László birtoka volt. Felsőbogát pedig a Lengyel család után Vrancsics tábornok birtokába került, aki itt kastélyt építtetett. Később báró Puteány Sándor, majd a Gludovácz és Inkey családok birtokába került. 1856-ban gróf Zichy Károlyé volt.
A község határában római korból származó leletek kerültek felszínre.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,8% görögnek, 0,4% horvátnak, 0,4% szlováknak mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,2%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezet nélküli 13,6% (7,2% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Festetics-Inkey-kastély (nagykastély, klasszicista stílusú, 19. század közepe)
- Zichy–kastély (kiskastély, 18. század)
- Halastavak
- Nepomuki Szent János-szobor (műemlék)
Képek[szerkesztés]
Híres bogátiak[szerkesztés]
- Joáchimstadt Szilárd lelkész (1803. május 13. Devecser - 1871. április 20. Alsóbogát)
- Kalmár László matematikus (1905. március 27. Alsóbogát - 1976. augusztus 2. Mátraháza)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Alsóbogát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Alsóbogát Helységnévtár