Fiad

	Fiad
	; Fiad címere
	; Fiad címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Gyurik Attila (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7282
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	127 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	8,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Fiad Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 50′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 50′ 24″
	Fiad Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fiad témájú médiaállományokat.

A „Fiad” lehetséges további jelentéseiről lásd: Fiad (egyértelműsítő lap).

Fiad község a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában fekszik, Kaposvártól, a megyeszékhelytől kb. 40 km-re, északra. A falut páratlan szép környezet veszi körül a Koppány-völgyében, az erdőségek vadban gazdagok, a vadászok kedvelt területe e táj.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton a Kaposvárt Balatonföldvárral összekötő útról érhető el, egy kb. 11 km-es mellékúton. Zsákfalu.

Vasútvonal nem vezet át a községen, habár a MÁV 35-ös számú, Kaposvár–Siófok-vasútvonalán található Kisbárapáti vasútállomása csak 3 km-re van a falutól.

Önkormányzat[szerkesztés]

Cím: 7282 Fiad, Kossuth u. 30.
Tel., fax: 84/375-036
E-mail: -
Hivatalos honlap: -

Története[szerkesztés]

A környéken feltárt kelta temető arra utal, hogy a régmúltban is lakott volt a terület.

Fiad nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, az Ugali család birtokaként. A 16. század végén, Ugali Pál halála után, Kővágóőrsi Kis György esztergomi várnagyra (1398-1401.) szállt, akinek özvegye, Gutori Katalin, másodszor Csapi Andráshoz ment feleségül. 1411-ben Csapi András Zsigmond királytól adományt nyert Kővágóőrsi Kis Györgynek, a Batthyány család ősének itteni birtokaira. 1426-ban Vityai Kis László fejérkői várnagy és Gyereki Tamás: Peszei Bokor János itteni birtokait vásárolták meg. 1435-ben Rozgonyi István nyerte adományul, 1467-ben pedig a Török család birtoka volt, mely 1474-ben itteni birtokait átengedte Tapsonyi Antimi Jánosnak. 1536-ban Mérey Mihály, Nagy Ferencz, Onori László özvegye és Messer Gergely voltak a földesurai. 1563-ban a török hódoltság alatt a török kincstári fejadólajstromban már csupán 1 adóköteles házzal szerepelt. 1726-ban és 1733-ban puszta, ekkor Kenessey Péter volt a birtokosa. 1767-ben több birtokosa is volt: Vizeki Tallián János alispán, Kenessey Lázár, Péter és Sámuel, Bóné József és Pál, Solti József özvegye, Nyitray Sándor özvegye, Bordány Mihály és Ferencz, Király Pál, Vargyas Péter, Kálmán István és mások voltak a földesurai. 1776-ban Kenessey Sámuel és Lázár, 1835-ben a Magyary-Kossa és a Tóth és a Kenessey családoké volt. 1856-ban a Magyary-Kossa család volt a helység legnagyobb birtokosa. 1879-ben Magyary-Kossa Sámuel itteni birtokait Singer Bernát vásárolta meg, majd 1885-1886-ban Sauter Gusztávé lett, kitől vétel útján a veszprémi püspök birtokába került.

A környékbeli rengetegben betyárok tanyáztak, a község határának egy részét ma is Betyár-dülőnek nevezik. Az erdőség leghíresebb betyárja Juhász András volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 2,1% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 3,4%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezet nélküli 8,9% (18,5% nem nyilatkozott).^[3]