Darány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Darány
Darány címere
Darány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállás község
Polgármester Villányi László (független)[1]
Irányítószám 7988
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 915 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darány (Magyarország)
Darány
Darány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 46″, k. h. 17° 35′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 46″, k. h. 17° 35′ 21″
Darány (Somogy megye)
Darány
Darány
Pozíció Somogy megye térképén
Darány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Darány témájú médiaállományokat.

Darány község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól 10 km-re keletre a 6-os főút, és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal mellett.

Története[szerkesztés]

Darány első írásos emléke 1437-ből származik, amikor az utód nélkül elhalt Alsáni Gergely fia, János, birtokát a Marczaliaknak adományozták, de valószínűleg már korábban is létezett.

A község neve 1455-ben Daron alakban fordult elő, ekkor említik először Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát is.

1495-ben a Báthori család nyerte adományként. 1550-ben Báthori András birtoka volt.

A török időkben az adónyilvántartások (defterek) 30, majd 56 házat említenek. A terület előbb a Nádasdyak, majd a Széchenyiek birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 1439 lakosából 1416 magyar volt. Ebből 171 római katolikus, 1237 református és 24 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 10,5% cigánynak, 7,9% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 22,2%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom, épült 1833-ban, országos műemléki nyilvántartásban szerepel.
  • Darány közelében, de közigazgatásilag Barcs külterületén, a hatos főút, illetve a vasúti átkelő közelében található a híres Patkó Bandi fája. Ez egy 3-400 éves kocsányos tölgy, amelynek törzskerülete mellmagasságban eléri a hét métert. 1942 óta védelem alatt áll. Nevét a legendabeli betyárról kapta. Tőle nem messze található a szintén védett „lant alakú feketefenyő”.
  • A darányi gólyák néven elhíresült gólyapár.
  • Itt épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház.
  • Barcs és Darány között található a Barcsi-ősborókás.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1855. március 23-án Molnár Mária mintaóvónő, lapszerkesztő.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Darány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Darány Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]