Hencse

	Hencse
	; Hencse címere
	; Hencse címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Gelencsér János (független)
Irányítószám	7532
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	337 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	45,01 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hencse Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 11′ 55″, k. h. 17° 37′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 55″, k. h. 17° 37′ 22″
	Hencse Pozíció Somogy megye térképén
	Hencse weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hencse témájú médiaállományokat.

Hencse község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól délnyugatra, Kadarkút, Hedrehely és Lad közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Hencse nevét a 15. századtól kezdve említik az oklevelekben. 1443-1449 között Hedrehely mezővároshoz tartozott és annak sorsában osztozott, 1443 és 1449-ben vámhely is volt. Az 1554 évi török kincstári adójegyzék szerint ekkor 4 házból állt, majd 1565-1566-ban 5 házat írtak itt össze. 1660-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint a szigligeti vár tartozékai közé számították. 1692-ben Zengel Miklós birtoka volt. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze és ekkor már a királyi kincstár birtoka volt. 1726-ban gróf Erdődy Sándor, 1733-ban Czindery Ferenc, 1767-ben a Nedeczky család és Mérey Lajos birtoka volt. 1848 előtt Márffy Dénes, Spissich Lajos és Somogyi Lajos, az 1900-as évek elején pedig Márffy Béla és neje Lyka Katalin volt a nagyobb birtokosa. A községbeli úrilakot Márffy Dénes a 19. század első felében építtette.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 1037 lakosából 1024 magyar, 6 német volt. Ebből 672 római katolikus, 321 református, 17 evangélikus volt.

A községhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta, Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapaz falu is:

Tapaz[szerkesztés]

Tapaz faluról 1421-1446 közötti évekből már vannak okleveles adataink. Előfordult az 1536 évi adólajstromban is. 1733-ban a gróf Rindsmaul családé, 1856-ban a Márffyak birtoka volt.

Gyöngyös[szerkesztés]

Alsótapazdtól délre esik Gyöngyös-puszta, amely az 1565-1566 és 1571 évi török kincstári adójegyzékekben is szerepelt, 1571-ben 17 házból állt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 11,5%, felekezet nélküli 13,3% (12,1% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma - 1870-ben épült.
Márffy-kúria
Itt született Szentmártoni Béla (1931-1988), a neves csillagász, akiről a 3427-es számú kisbolygót elnevezték.
Népesség-fogyása negatív rekord, lakosainak száma 2009-ben 440 fő volt.