Potony
Potony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Reiz Tamás (független)[1] | ||
Jegyző | Dr. Szalóky Ildikó | ||
Irányítószám | 7977 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 195 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 11,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 55′ 52″, k. h. 17° 38′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 52″, k. h. 17° 38′ 47″ | |||
Potony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Potony témájú médiaállományokat. |
Potony (horvátul Potonja[3]) egy község Somogy megyében, a Barcsi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Barcstól keletre, a Drávától 4 km-re található, közvetlenül Baranya és Somogy megye határán.
Szomszéd települések: Kastélyosdombó, Lakócsa, Tótújfalu, Drávagárdony.
Keresztülszeli a települést az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut. Érdekesség, hogy a térségben amúgy jobbára a Dráva töltésén vezető útvonal itt több kilométeren keresztül eltávolodik a folyótól, északi irányba.[4]
Története[szerkesztés]
Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája volt, 1376-ban nevét Poton alakban említették az oklevelek. 1403-ban Szent-Pál völgy néven említették. Mellette feküdt hajdan Gerenda falu, amely 1660 után elpusztult.[forrás?] Az 1695-ös összeírásban kilenc jobbágycsalád szerepelt. A 18. századtól Esterházy birtok, ugyanezen század elején katolikus horvátokat telepítettek le a vidékre. Az 1772-es összeírás szerint az itt lakók a horvát nyelvet beszélték, az 1870-es népszámlálás adatai szerint már 431 horvát–szerb, 154 magyar egy német és egy tót lakója volt a falunak. Mai nevét 1909-től kezdve használja.[5]
1921 és 1929 között Hangya Szövetkezet és tejszövetkezet is működött Potonyban. 1941-ben még 699 lakója volt a településnek, melynek 82%-a horvátnak vallotta magát. 1945 után – a jugoszláv határ közelsége miatt – a visszafejlődés jellemezte a falu történetét, fölerősödött az elvándorlás, fokozatosan szűntek meg a község életét meghatározó civilszervezetek. 1949-ben megalakult a Micsurin mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely 1967-ben beolvadt a lakócsai Drávamente nevű szövetkezetbe.[5] A rendszerváltást követően megalakult a horvát kisebbségi települési önkormányzat is, bár 2011-re a magukat horvátnak valló potonyiak aránya 58%-ra csökkent.[6]
Az Ős-Dráva Program keretében a település mellett egy 39 hektáros, 400 000 m³-es víztározót terveznek építeni.[7]
Címerének leírása[szerkesztés]
Az álló háromszögű pajzs vörös mezeje a hazaszeretet jelzi, a vízszintes hullámpólya pedig a Dráva közelségét. A pajzsot két oldalról körülvevő 7-7 arany makkterméssel ékesített zöld tölgyfaág azt jelenti, hogy a települést kemény fájú, lombos erdők ölelik körbe. A pajzsban lévő 8 makkterméssel ékített gyökeres arany tölgyfa azt jelenti, hogy az idetelepült horvátok úgy mint a tölgyfa, gyökeret eresztettek ezen a településen.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 58,5% horvátnak, 0,5% németnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86%, református 2,4%, felekezet nélküli 2,9% (8,7% nem nyilatkozott).[8]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Egy tölgyfa, amelyre nagyon büszkék a helybeliek, ez a fa szerepel a címerben is.[5]
- Kazettás mennyezetű katolikus templomát 1937-ben kezdték építeni, 1939. június 11-én szentelték fel. A kazettákat helyi tanulók festették, a középső négy kazettán fehér liliomok, kereszt és ostya jelenik meg. Az épületet 2012-ben felújították, 2014-ben pedig (felszentelésének 75. évfordulója alkalmából) emléktáblát helyeztek el a falán. Udvarán 2000 októberében avatták fel a két világháború helyi hőseinek emlékművét.[5]
- A faluközpontban pihenő- és játszóterületet alakítottak ki, az ennek a Kossuth utca felőli végén található egykori tűzoltószertárat pedig sportcélú és kerékpáros pihenőépületté építették át. A terület nyugati oldalán körbekerített, világítással is rendelkező sportpálya található, a Petőfi utca felőli részen pedig egy régi tűzoltókocsit állítottak ki.[5]
- Potony és Tótújfalu között található a természetvédelmi oltalom alatt álló Lugi-erdő.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Potony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ http://eurovelo13.hu/13-vasfuggony-utvonal/horvat-magyar-hatarszakasz/3-utvonal/
- ↑ a b c d e f Potony (PDF). Rinya-Dráva. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
- ↑ A 2011-es népszámlálás adatai. KSH. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
- ↑ Ős-Dráva Program, Aktualizált Területi Vízgazdálkodási Tanulmányterv (PDF). Vízügy.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ Potony Helységnévtár