Lengyeltóti
| Lengyeltóti | |||
 | |||
| Kék-tó Üdülőfalu | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Fonyódi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Zsombok Lajos József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8693 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3003 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 74,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Lengyeltóti
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 40′ 06″, k. h. 17° 38′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 06″, k. h. 17° 38′ 010″ | |||
Lengyeltóti
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Lengyeltóti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyeltóti témájú médiaállományokat. | |||
Lengyeltóti egy város Somogy megyében, a Fonyódi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Fonyódtól 11 km-re délkeletre fekszik, a Somogyvár felé vivő országúton. A Balaton déli partjától az ősi vármegyeközpontba, Somogyvárra, majd azon túl, a Délvidékre vezető hadi út mentén, kisebb magaslaton keletkezett település. A Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Nevének eredete[szerkesztés]
Tóti, a régi magyar szóhasználatban a délszlávokra is vonatkozó népnév volt. Ez valószínűleg arra utal, hogy az Árpád-korban a déli szomszédunkban élő szlavónokkal – tótokkal – telepítették be a községet.
Története[szerkesztés]
Nevét 1116-ban említette először oklevél, később 1331-ben Thoty alakban fordult elő. A település a középkorban mindvégig a neves Tóti Lengyel család ősi fészke és birtoka volt, innen kapta később a település is mai Lengyeltóti nevét. A Tóti Lengyel családról a 13. századból, IV. Béla király korából maradt fenn az első adat; Móricz de Tóti nevét már 1249-ben említette egy oklevél. A 14. században pedig már Szigliget is a birtokaik közé tartozott.
A falu 1660-ban is a Szigligeti várhoz tartozott, mely ugyancsak e család birtokában volt. Egy 1703 körüli összeírás Zankó Miklós és Boldizsár birtokának írta. 1715-ben 20 háztartást írtak itt össze. 1726-ban is a Lengyel családé volt, majd a 19. század első felében a Lengyel család örökösei lettek birtokosai. Közülük báró Fechtignek itt híres gazdasága és ménese volt. Később, részben vétel, részben örökség útján, az Inkey családra szállt és az Inkey családé maradt egészen 1860-ig, ekkor csere útján a Zichy családé lett, az 1900-as évek elején is gróf Zichy Bélának volt itt a legnagyobb birtoka és két kastélya. A településen levő régebbi emeletes kastélyt a Horváth család építtette a 17. század vége körül, amely később, a 20. század eleje körül a járásbíróság épülete lett. Az újabb kastélyt a Lengyel család a 19. század elején építtette, barokk stílusban. A kastélyt Később az Inkey család átalakíttatta és megnagyobbította. E kastélyban a 20. század elejének adatai szerint közel 5000 kötetes könyvtár, családi képtár és nagyon gazdag és értékes vadásztrófeák is voltak.
Az itteni római katolikus templomot gróf Zichy Nepomuk János 1882-ben megnagyobbíttatta. Az 1900-as évek elején itt a járási hivatalokon kívül Kaszinó, nőegylet, iparoskör, hitelszövetkezet, a boglári takarékpénztár fiókintézete és Tukora Károly és Tráknyák Ferencnek gőzmalma is működött.
Ide tartoztak Rágnicza-major, Tóti-major, Ludas-puszta, Zsigmond-major és Pusztaberény, valamint Fehérbézseny és Feketebézseny is. E két puszta helyén feküdt a középkorban Besenyő falu, Pusztaszentgyörgy helyén pedig Szent-György falu, Mamocs-puszta pedig a középkorban falu volt, valamint Mohácsi-szőlő és Nagytatárvár is ide tartozott.
Besenyő[szerkesztés]
Besenyő neve már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt Besenen alakban írva. 1409-ben Gordovai Fancs János hagyatékához tartozó birtokok között szerepelt. 1424-ben ennek fiai, János, Imre, Bertalan és László, osztoztak meg Besenyő-Szent-Györgyön, majd 1455-ben új adományt is nyertek rá. 1733-ban már csak puszta és Lengyel Miklós özvegyéé. E család után pedig a Kiss családra szállt. 1856-ban aztán Inkey József örökölte.
Szent-György[szerkesztés]
Pusztaszentgyörgy helyén feküdt egykor Szent-György falu, amely már ugyancsak szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is. 1409-ben ez is Gordovai Fancs János hagyatékához tartozott. Templomát 1424-ben említették. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék Csobánc várához tartozónak írta.
Mamocs[szerkesztés]
Mamocs-puszta a középkorban ugyancsak falu volt. Ez is előfordult az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt.
Mohácsi-szőlő[szerkesztés]
Mohácsi-szőlő 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár birtoka volt, majd 1733-ban pedig Lengyel Miklós özvegyének birtoka.
Nagytatárvár[szerkesztés]
Nagytatárvár a hagyomány szerint török váracs volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 2,4% németnek, 8,3% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% örménynek, 0,1% románnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,8%, református 3%, evangélikus 2,1%, felekezet nélküli 13,4% (15,9% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus plébániatemploma különleges műemlék. Még az 1990-es években sem tudtak az eklektikus stílusban 1882-ben épült templom belsejében rejtőzködő Árpád-kori templomról, de az 1989-ben elkezdett felújítás során kiderült, hogy egy sokkal régebbi templom maradványai alkotják a templom déli részét. A régészeti feltárás és a műemléki helyreállítás nyomán egy 12. századi templommal gazdagodtunk. A templom alaprajzán nyugati toronypárt és hármas szentélyfejezetet figyelhetünk meg. A templom az építészeti jegyek alapján az 1100-as években épült. Mivel az 1333 táján keletkezett pápai tizedjegyzékek nem említik a helység nevét, ezért feltételezik, hogy a templom valamely magyar szerzetesrend egyháza lehetett
A római katolikus templom
Kívülről
Árpád-kori részlet
Árpád-kori részlet
Árpád-kori részlet
Árpád-kori részlet
Kívülről
- Zichy-kastély
- A város határában található Közép-Európa legnagyobb dióültetvénye.[5]
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Baricz Katalin (1948) fotóművész
- Bagó Bertalan (1962) színész, rendező
- Honti László (1948) nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
- Jakabfi Zsanett (1990) BL-győztes válogatott labdarúgó
- Kormos Anett (1981) humorista, újságíró
- Kuti Kis Rita (1978) teniszezőnő
- Posza Zsolt (1977) válogatott labdarúgó
- Rajczi Péter (1981) válogatott labdarúgó
- Takács Klára (1945–2017) Kossuth-díjas operaénekes-nő
- Szterényi József (1861–1941) politikus, kereskedelemügyi miniszter, iparfejlesztési és iparoktatási szakértő
Kultúra, sport[szerkesztés]
Az évenként megrendezett Somogyi Tavaszi Fesztivál részeként Lengyeltóti is kulturális fesztivált szervez, melynek színvonalát a helyi kulturális egyesületek, műkedvelők bemutatkozásán túl országosan ismert fellépők is emelik.
A Lengyeltótiért–Somogyért Egyesület 2000 májusában alakult és 2000. november 14-étől működik mint bejegyzett szervezet. A negyven-ötven fővel tevékenykedő egyesület az önkormányzattal és a helyi civilszervezetekkel együttműködve szervezte meg a „Gondozott, Virágos Porta” mozgalmat. Emellett megszervezték a vándor horgászversenyt, s kiveszik részüket a Tóti Napok megrendezésében is. A Nyugdíjasok Lengyeltóti Egyesülete hasonló aktivitással vesz részt a városi rendezvényeken, fellépnek énekkarukkal, s faültetési-tereprendezési munkákban is kiveszik a részüket.
A Lengyeltóti Városi Sportegyesület három szakosztállyal működik. Asztalitenisz-csapatuk 1982 óta az NB III. osztályban versenyez, a szakosztály vezetője Benkő Árpád. A sakkszakosztály a megyei I. osztályban szerepel váltakozó sikerrel, Ilosvay István vezetésével. A helyi labdarúgó-szakosztály felnőtt-, ifi- és serdülőcsapattal egyaránt részt vesz a megyei bajnokságban.
A városban 1991-ben alakult meg az Ördöngös Táncegyüttes. Az alapítás többek között Németh Márta nevéhez fűződik, aki jeles népművelő és néprajzkutató tevékenységet folytatott a környéken. Az együttes jelenlegi művészeti vezetője Tóth Tibor János. 2008-ban a Gyermeklakodalmas című koreográfiájukkal bejutottak az Országos Gyermektáncantológia gálájára, az Operettszínházba. Jelenleg a 25 fővel működik az ifjúsági együttes, emellett egy 15 fős gyermekcsoport biztosítja az utánpótlást.
Keresztes László karnagy a helyi zeneiskola jelenlegi és volt növendékeiből alapította meg 1998 októberében a Lengyeltóti Brass Band zenekart. A klasszikus fúvószenekari darabokat, filmzenét, slágereket és jazzt előadó zenekar 2001 óta rendszeresen fellép Lengyeltóti és környéke különböző rendezvényein, valamint nemzetközi találkozókon mutatkozott be Szlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában, Németországban és Erdélyben. 2000 áprilisában a Budapesten megrendezett Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Jazz Fesztiválon második helyezést ért el, s ugyanazon év júliusában a Magyar Fúvószenei Szövetség arany minősítéssel díjazta az együttest show kategóriában, illetve a Zeneiskolai Zenekarok IV. Országos Versenyén harmadik díjat kapott big band kategóriában.
Testvértelepülései[szerkesztés]
Farkaslaka, Románia (Székelyföld)
Dielheim, Németország
Węgierska Górka, Lengyelország
Lég, Szlovákia (Felvidék)
Szentgyörgyvár, Horvátország
Képek[szerkesztés]
A kálvária
A templom az Árpád-kori részletekkel
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lengyeltóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Lengyeltóti Helységnévtár
- ↑ De jó a dió!. Kapos.hu, 2015. szeptember 17. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye. hely?: kiadó?.
