Csombárd
Csombárd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sótonyi György (független)[1] | ||
Irányítószám | 7432 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 265 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,59 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 27′ 04″, k. h. 17° 40′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 04″, k. h. 17° 40′ 19″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csombárd témájú médiaállományokat. |
Csombárd község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvártól északnyugatra, Mezőcsokonya, Bodrog és Somogyjád közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Csombárd nevét 1324-ben említette először oklevél. 1726 előtti birtokosait nem ismertek. 1726-ban Csák Mihály volt a település birtokosa, 1733-ban pedig özvegye, szül. Bakó Erzsébet, 1767-ben és 1776-ban pedig Csák Imre birtoka volt. 1856-tól a báró Pongrácz családé, báró Pongrácz Gusztáv birtoka volt, majd a 20. század elején báró Pongrácz Matildnak és a szentbenedeki prépostságnak volt itt nagyobb birtoka; 1780 körül e család építette az itteni kúriát is.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 432 lakosából 431 magyar volt. Ebből 411 római katolikus, 7 református, 14 izraelita volt.
Csombárdtól délre feküdt Hidas is, amely ugyancsak szerepelt már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 3,8%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 5% (32,8% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Blaskovits-kúria: A parasztbarokk stílusban épült kúria utolsó tulajdonosa báró klobusiczy Blaskovits Elemér (1912-2000).
- Pongrácz-kúria: 1780 körül épült barokk stílusban, műemléki védelem alatt áll.[4]
- Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület: számos védett növényritkaság élőhelye (megtalálható itt például az agárkosbor, a keskenylevelű gyapjúsás, a bugás sás, a fekete kökörcsin, a hússzínű ujjaskosbor, a mocsári kosbor, a pompás kosbor és a vidrafű is).[5]
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Csombárd Helységnévtár
- ↑ A kúria a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
- ↑ Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület. DDNP. (Hozzáférés: 2014. június 10.)