Somogyaracs
Somogyaracs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Traxlerné Suszter Margit (független)[1] | ||
Irányítószám | 7584 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 191 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 03′ 29″, k. h. 17° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 29″, k. h. 17° 23′ 24″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyaracs témájú médiaállományokat. |
Somogyaracs község Somogy megyében, a Barcsi járásban.
Tartalomjegyzék
Elnevezései[szerkesztés]
Horvátul két neve van a településnek: a đelekoveciek Aračának, a bolhói horvátok Oračnak hívják a falut.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Somogyaracs apró, dél-somogyi falu Barcstól 15 km-re észak-északnyugatra. Csokonyavisonta és Babócsa között félúton rejtőző zsáktelepülés.
Legfőbb vonzereje a térség vadállománya, háborítatlan környezete, jó levegője és szép erdői, ráadásul a közelében található a csokonyavisontai termálfürdő is.
Története[szerkesztés]
1269-ből való az első okleveles adat e helységről, amelyben Arach, majd később, 1397-ben Aracha alakban fordul elő. 1467-ben az enyingi Török család birtokaként szerepel a régi iratokban. 1512-ben Perneszi Imre, továbbá fiai, Miklós, Pál és István, királyi jóváhagyást nyertek rá. A falu legutolsó birtokosa a gróf Somssich család volt.
1839-ben nyitott az első népiskola, az 1870. évi népszámlálás már 424 lakosról tett említést. 1877-ben egy nagy tűzvészben a falu fele leégett.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 428 lakosából 338 magyar, 7 német, 83 horvát volt. Ebből 425 római katolikus, 3 református volt.
1956 kora tavaszán jött létre az első önálló téesz Aracson, mely a forradalom idején feloszlott. Három évvel később négy község: Babócsa, Somogyaracs, Rinyaújnép és Bolhó alakította meg az Új Világ Szövetkezetet. A településnek összevont alsó tagozatos iskolája volt 1976-ig, ám az iskola a körzetesítés során megszűnt. Ma az iskolásokat és az óvodásokat a szomszédos Babócsára szállítja az önkormányzat gépkocsija. A község egyutcás település, egyetlen intézménye az idősek klubja.
A lakosság lélekszáma 231 fő, melynek több mint ötven százaléka roma származású. Magas a munkanélküliség, csak kevés embernek van jelenleg munkahelye. A faluban cigány kisebbségi önkormányzat is alakult a cigányság élethelyzetének javítása érdekében. A község közművekkel jól ellátott, víz, villany, telefon, szennyvízhálózat van.
A faluban Szent Flórián - a falu védőszentjének - tiszteletére minden év tavaszán búcsút tartanak.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 37,1% cigánynak, 0,5% horvátnak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,3%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 12,2% (34,5% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Somogyaracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
- ↑ Somogyaracs Helységnévtár