Somogyzsitfa
| Somogyzsitfa | |
 | |
| A szőcsénypusztai kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Járás | Marcali |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Papp János (független)[1] |
| Irányítószám | 8734 |
| Körzethívószám | 85 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 584 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 21,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 27,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Somogyzsitfa
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 32′ 54″, k. h. 17° 18′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 54″, k. h. 17° 18′ 02″ | |
Somogyzsitfa
Pozíció Somogy megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyzsitfa témájú médiaállományokat. | |
Somogyzsitfa község Somogy megyében, a Marcali járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Balatonszentgyörgytől délre, Marcalitól nyugatra, a Marcali-hát nyugati oldalán fekszik. Három részből áll: északon Somogyfehéregyház, középen Felsőzsitfa, délen pedig Szőcsénypuszta terül el.
A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Története[szerkesztés]
1950-ben jött létre az addig önálló Felsőzsitfa és Somogyfejéregyház községek egyesítésével.
Felsőzsitfa és Somogyfehéregyház a 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott. Felsőzsitfának 1910-ben 770 lakosa volt, melyből 769 magyar volt. Ebből 755 római katolikus, 11 evangélikus volt.
Somogyfehéregyházának 1910-ben 422 magyar lakosa volt. Ebből 419 római katolikus, 3 izraelita volt.
Felsőzsitfa[szerkesztés]
Felsőzsitfa nevét a középkorban Sikova, majd Felső-Zsitva alakban említették az oklevelek, és a Bő nemzetség ősi birtokaihoz tartozott. E nemzetségből származott Trepk (1280-1309.), aki a Sárközy Ibrahim birtokain okozott károk pótlására kénytelen volt itteni birtokait neki átengedni. 1449-ben a Laki Thúz, a Szőcsényi és a Létai családok birtoka volt. A 15. században a szakácsi pálosoknak is volt itt birtokuk, majd 1506-ban a Keresztúri család volt a földesura. Neve az 1536évi adólajstromban Sytwa alakban fordult elő. 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa, de ekkor már elpusztult helységként szerepelt az adólajstromban. Az 1583 évi adólajstrom szerint Tahy István birtoka volt.
1715-ben csak 9 háztartást találtak itt, egy 1703 körüli időkből való összeírás szerint csak puszta és Sankó (Zankó) Miklós és Boldizsár tulajdona. 1733-ban Jankovics Istváné és a Jankovics családé maradt egészen a 19. század közepéig. 1856-ban gróf Széchenyi Pálé, 1872-ben a Véssey család tulajdonába került és Véssey Sándor, a hozzátartozó Szőcsény-pusztával együtt, hitbizományi birtokká alakította. Ugyanő építtette a szőcsényi csinos kastélyt is.
Szőcsény[szerkesztés]
Szőcsény nevét 1254-ben Zeuchen alakban írva említették először az oklevelek. A településnek az 1411-1413 közötti években már plébániája is volt, 1436-ban pedig a szakácsi pálosoknak voltak itt birtokaik. 1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok birtoka volt. 1484-1500 között Lak (a mai Öreglak) tartozékai között szerepelt. 1549-ben Korláthkőy Annát iktatták birtokába, 1550-ben pedig Zékel Ferenc volt a földesura. 1559-ben Tahy Ferencz és neje, Zrínyi Ilona, vásárolták meg. Az 1563 évi török kincstári adólajstromban még 8 házzal szerepelt. Az 1701-1703 körül kelt összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak az urai, 1733-ban pedig részben Jankovics Istváné volt, a 20. század elején Véssey Lajos birtokaként említették.
Somogyfejéregyház[szerkesztés]
Somogyfejéregyház (Fejéregyház) Árpád-kori település. Nevét 1299-ben már említette oklevél. 1368-ban I. Lajos király fiúsította itteni birtokaikba Fejéregyházi György leányát, Katics asszonyt; de a Szobi családnak is volt itt birtoka. Plébániáját az 1332-1337 évi, valamint az 1402 évi pápai tizedjegyzék is említette. 1536-ban a lövöldi perjel, 1550-ben Alya Máté birtoka, de ekkor csupán 1 portája volt. 1580-ban í török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt. 1703 körül már csak puszta és a Festetics család birtoka, később pedig az esztergomi főkáptalané lett, a káptalan volt a legnagyobb birtokosa a 20. század elején is.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (21,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,3%, református 2,3%, evangélikus 1%, felekezet nélküli 12,8% (24,2% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Felsőzsitfa-Csákány között középkori földvár, a csákányi vár elővára, az 1800-as évek végén árkában buzogányt találtak.
- Szőcsénypusztán középkori vár sáncai, a belső várban 14. századi kápolna.
- Szőcsénypusztán Véssey-kastély, ma mezőgazdasági szakiskola
Képek[szerkesztés]
A Csákány felé eső földvár sáncai
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Somogyzsitfa Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Somogyzsitfa az utazom.com honlapján
- Európai borutak portál
- Vendégváró – Somogyzsitfa
- Légi felvételek Somogyzsitfáról
