Zselickislak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zselickislak
Zselickislak, templom.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Bene Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7400
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 308 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zselickislak (Magyarország)
Zselickislak
Zselickislak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 17° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 17° 47′ 45″
Zselickislak (Somogy megye)
Zselickislak
Zselickislak
Pozíció Somogy megye térképén
Zselickislak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zselickislak témájú médiaállományokat.

Zselickislak község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megyeszékhelytől, Kaposvártól mindössze 6 km-re délre található ez a kis zselici falu, amely gyönyörű környezetben, a Zselic-patakba torkolló Pölöske-patak völgyében fekszik. Három „hegy” lankái határolják: a Szuszka, a Deres és az Öreg-hegy. A Kaposvár-Szigetvár közti 67-es főútról nyugati irányba lekanyarodva rövid bekötőút vezet a falu szívébe, kelet felé pedig földutakon közelíthető meg a Kaposvárhoz tartozó Kapos-Zselic kertváros.

Története[szerkesztés]

Zselickislak nevét 1460-ban említette először oklevél, mint a Viszlói Áron család birtokát. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Kis-Lak néven fordult elő, 11 házzal. 1660-ban a szigligeti vár tartozéka volt. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze. Ekkor gróf Esterházy József birtoka volt, de 1726-ban már a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, mely még az 1900-as évek elején is a legnagyobb birtokosa volt. A település római katolikus plébániáját 1901-ben hozták létre.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. 1910-ben 665 magyar, római katolikus lakosa volt.

A községhez tartozott a kislaki erdészlak is.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 21,4% (12,2% nem nyilatkozott).[3]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1790-ben épült.[4]
  • Szent István-szobor[5]

Természet[szerkesztés]

Erdőségben gazdag terület, ahol a cser és a tölgy mellett elsősorban a Zselic egyik leggyakoribb őshonos fája, az ezüst hárs található, mely napjainkban is hazánk legjobb „méhlegelői” közé tartozik. Rendkívül gazdag a vadállománya, megtalálható itt a szarvas, az őz, a vaddisznó, s ez a vadászatot kedvelőknek igazi kikapcsolódást jelent.

Cross Centrum[szerkesztés]

A 67-es főútról a faluba vezető bekötőút mellett fekvő motokrossz pálya Somogy megye legjobban karbantartott ilyen jellegű létesítménye.

Intézmények[szerkesztés]

2016. december 10-én nyílt meg a településen a 95 férőhellyel rendelkező Zselic Katolikus Idősek Otthona.[6]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zselickislak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zselickislak Helységnévtár
  4. A templom. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
  5. A zselickislaki Szent István-szobor. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
  6. Átadták a Zselic Katolikus Idősek Otthonát. kapos.hu, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2016. december 10.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]