Szőkedencs

	Szőkedencs
	; Szőkedencs címere
	; Szőkedencs címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Komári József (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8736
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	253 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	13,11 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szőkedencs Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 33′ 28″, k. h. 17° 14′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 28″, k. h. 17° 14′ 58″
	Szőkedencs Pozíció Somogy megye térképén
	Szőkedencs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szőkedencs témájú médiaállományokat.

Szőkedencs község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Marcalitól nyugatra, Főnyed és Csákány közt, a 7-es főút mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Szőkedencs (Dencs) nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először Dencs néven. 1444-ben Budaváridencs néven (Budauaridencs írásmóddal) fordult elő az oklevelekben; ekkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550 évi adólajstromban Varga-Dencs alakban volt említve, ekkor Thorkos Péter, Véssey László és Sallér György, - Fazekas-Dencsnek pedig Nádasdy Tamás volt a földesura. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromba Várag-Dencs néven 5 házzal volt felvéve. 1582-1583-ban Véssey Józsa és Horváth Sándor birtoka volt. 1703 körül már csak puszta és a Festetics családé, 1726-ban pedig Véssey István birtoka. 1733-ban ismét jobbágyfalu és ekkortól a Vésseyeké és az övék volt az 1900-as évek elején is; ekkor Véssey Ferencnek volt itt nagyobb birtoka és csinos kastélya, amely 1856-ban épült. 1893-ban a község háromnegyed része egy nagy tűzvészben elpusztult.

A település egykor nem a mai helyén, hanem a jelenlegi temető helyén állt, ahol egy közel hétszáz éves hársfa látható, melynek hatalmas törzse a ritkaságok közé tartozik. A község csak 1726 után települt a mai helyére.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 856 magyar lakosa volt. Ebből 571 római katolikus, 257 evangélikus és 24 volt református.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 2% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,3%, református 0,8%, evangélikus 8,8%, felekezeten kívüli 1,6% (9,6% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1861-ben épült.

Temetőjében áll egy 700 évesnek tartott hársfa, amelyet törzsének 1100 centiméteres körmérete alapján az egyik legnagyobbnak tartanak Magyarországon.^[4]