Bakháza

	Bakháza
	A falu temploma és harangtornya
	; Bakháza címere
	; Bakháza címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Tibor (független)
Irányítószám	7585
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	184 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	30,24 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	5,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bakháza Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 06′ 32″, k. h. 17° 21′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 32″, k. h. 17° 21′ 34″
	Bakháza Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakháza témájú médiaállományokat.

Bakháza község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Belső-Somogyban, a Rinya-patak melletti sík vidéken, Somogy megye déli részén fekszik a falu, melyet keletről erdőség határol, nyugaton rét és legelő tárul a látogató szeme elé. A vasút elkerüli, vonatra szállni csak a legközelebbi településeken, Babócsán vagy Barcson lehet, melyek jól elérhetők közúton. A legközelebbi város, Nagyatád, 15 km-re található a településtől. Nagyatádtól délre Háromfa irányába haladva a 6807 sz. úton, arról egy éles balkanyar bevétele után megérkezünk a Rinya völgyében elhelyezkedő 250 fős lélekszámú zsáktelepülésre, Bakházára.

Története[szerkesztés]

A település történetéről a legrégibb adat: az 1453-ban íródott első írásos említés, egy oklevél, amely (Bakhaza) néven említi. Múltjáról keveset tudunk, a középkorban falu volt, később pusztaként Rinyaújnép községhez került. A török időkben lakatlanná vált, majd a 18. század elején Zankó Mihály és Boldizsár voltak a földesurai, 1723-33 között pedig Malik Ferenc. Az 1870-es népszámlálás idején tizenöten lakták, később a babócsai közjegyzőséghez tartozott, ahol utolsó postája és a vasútállomása is volt.

1913-ban lett újra önálló település, s ekkor mint község, már 206-an lakták. Az első világháborúban 21 falubeli teljesített katonai szolgálatot, nyolcukat hősi halottként őrzi a falu emlékezete, s 1995 óta emléktábla is. Bakházán a húszas években működött a Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezet, 1925-ben pedig létrejött a gazdakör. A Nagyatádi-féle földosztás idején kilenc házhelyet, valamint Kivadár és Rinyaszentkirály határából 145 kh. földet osztottak ki. 1932-ig 438-ra emelkedett a lélekszám, döntő többségük a református vallást gyakorolta. A falunak akkor kilencvenegy háza s 777 kh. területe volt, melynek nagy részét szántó foglalta el, a többit rét, legelő, erdő és szőlő. Iskoláját Beleki Vendel kivadári születésű néptanító vezette. 1933-ban már iparosok is éltek a faluban, hatan mesteremberek voltak, öten kereskedők, egy gazda cséplőgéppel rendelkezett. Ez idő tájt alakult a tűzoltó és a levente egyesület, az ellátást vegyeskereskedés és kocsma biztosította.

A II. világháborút követően önálló tanács működött Bakházán, majd 1963-ban létrehozták a Háromfával közös tanácsot, melynek székhelye ez utóbbi településre került. 1974-ben Tarany is csatlakozott hozzájuk, de 15 év múlva újból önálló közigazgatású lett. Az 1990-es választások idején Bakházán is megalakult a képviselő testület, de közös körjegyzőségben maradt Háromfával. Az első tsz-csoport 1952-56 között működött, majd 1959-ben Kossuth néven alakult újjá, és 1962-ben egyesült a háromfai Új Barázda Mgtsz-szel. Önálló iskolája 1963-ig volt Bakházának, a körzetesítéskor azonban Háromfára kerültek a gyerekek.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,6% szlováknak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,3%, református 3,3%, felekezet nélküli 9,4% (18,3% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A templom melletti harangtorony az 1930-ig itt állt kastélyból maradt meg.^[5]
A falu határában még ma is látszanak Pácod-várának földsáncai.
A közeli horgásztóban fogható halak: ponty, amur, csuka, keszeg, kárász, balin, sügér, törpeharcsa, domolykó.