Kisbajom
Kisbajom | |||
Népi lakóház a falumúzeumban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szelidné Gerencsér Angyalka | ||
Irányítószám | 7542 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 402 fő (2015. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 28,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 18′ 20″, k. h. 17° 29′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 20″, k. h. 17° 29′ 28″ | |||
Kisbajom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbajom témájú médiaállományokat. |
Kisbajom község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Az utcák, közterek szépsége miatt a Rinyamente ékszerdobozának is nevezett Kisbajom Somogy megye középső részén fekszik Kutas, Szabás és Csököly között, de szilárd burkolatú úton csak nyugati irányból közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
A település említésével az 1397-ből származó oklevélben találkozhatunk először, nevét akkor így írták le: Kysbayon. 1440-ben Zagorhida Tárnok Demeter adománybirtoka volt, 1536-ban Wárday Tamásé. Az 1554. évi török kincstári adójegyzékben Kisbája néven fordul elő, 6 adóköteles házzal. 1598-'99-ben Horváth Ferenc a földesura, 1926-'27-ben Koroknay Mihály, 1660-tól a Koroknay és Topos családok birtoka a község. 1703-ban és 1715-ben a Koroknayaké és ekkor 19 háztartást írtak össze. Az 1720-as össznépesség 200-300 fő között volt. 1726-ban Sárközy Jánosé, 1733-ban újra a Koroknay családé vola a község. 1767-ben farkas János, Csányi Imre, Paiss Boldizsár, Szentmiklóssy Pál és Kovács István voltak a földesurak Kisbajomban. 1784/85. évi népszámláláskor 545 fő lakott a településen. A 19. század elején a Bogyai család, gróf Somssich Imre, gróf Festetics Lajos és Antal voltak a földesurak.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 32,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 28,1%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 10,3% (5,8% nem nyilatkozott).[2]
Nevezetességei[szerkesztés]
A településnek két műemléki védelem alatt álló épülete van: a 172 éves református templom[3] és az egykori református lelkészlak.[4] Ez utóbbi épület két évvel a templom után, 1849-ben épült, ma népi hagyományőrző és erdei iskolaként várja vendégeit.[5]
Kisbajom virágos utcáin rengeteg régi falusi ház található, a templomtól délre pedig egy kis múzeumot (skanzent) is kialakítottak.[6] A faluközpont 2018-ban megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető elismerést is.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kisbajom Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
- ↑ Az egykori lelkészlak a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
- ↑ Az iskola honlapja. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
- ↑ Geoláda a skanzenben (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
- ↑ Újabb somogyi értékek. Kapos.hu, 2018. január 11. (Hozzáférés: 2018. január 11.)