Visz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Visz
Visz címere
Visz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállás község
Polgármester Szücs Attila Gábor (független)[1]
Irányítószám 8681
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 202 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Visz (Magyarország)
Visz
Visz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 34″, k. h. 17° 46′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 34″, k. h. 17° 46′ 58″
Visz (Somogy megye)
Visz
Visz
Pozíció Somogy megye térképén
Visz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visz témájú médiaállományokat.

Visz község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonlellén és Látrányon keresztül a régi 67-es úton letérve Viszre lehet eljutni (10 km), illetve az M7-es autópályáról az új 67-es gyorsforgalmi úton Kaposvár irányában lehet elérni a települést (9 km).

Erdős dombok, szőlő- és gyümölcsültetvények veszik körül. A Balatonra érkező turisták szívesen kirándulnak a Balatonlellétől mintegy 10 kilométerre délre fekvő településre, amely a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

A község neve először 1229-ben Wysch alakban fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1348-ban a Gordovai Fancs család birtokolta, 1536-ban újra a székesfehérvári káptalan birtokjegyzékében található, de az itteni plébános és Fánchy Ferenc is birtokosként szerepel. A török megszállás idején a település elnéptelenedett. Az eredeti falutól délebbre, a mai helyén építették újjá. 1726-ban a Rendesi Bárány családé. 1773-tól a család ezek örökösei és Jankovich Antal özvegye a tulajdonos. A 19. század első felében a Palocsay és a Szalay családnak is volt itt birtoka. A visziek állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, de jellemző volt a fazekasság is, több egykori égetőkemence nyomaira bukkantak a földmunkák során.

A két világháború áldozatainak névsorát márványtábla örökíti meg a haranglábon. A település 1945 után gyors fejlődésnek indult. A falu lakóinak többsége a környékben alakult állami gazdaságokban talált munkát. Az 1955-ben létrejött termelőszövetkezet 624 katasztrális holdon gazdálkodott. 1971-ben egyesült a látrányi szövetkezettel. 1972-ig általános iskola is volt a faluban, ám azóta iskolabusz viszi az iskolásokat és az óvodásokat Látrányba. A buszközlekedés jó, napi 16 járat van Karád, Balatonlelle és Kaposvár felé.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 5,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,6% (21,8% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Viszi csárda
  • Visz-Csacsifarm

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. Visz Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]