Somogytúr
| Somogytúr | |||
 | |||
| A Májerszky-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Fonyódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Müller Tibor (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8683 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 454 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Somogytúr
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 45′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 45′ 57″ | |||
Somogytúr
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogytúr témájú médiaállományokat. | |||
Somogytúr község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A 67-es számú (Szigetvár-Kaposvár-Balatonszemes) főút közelében fekszik. Jellegzetes somogyi falu, a hegyes-völgyes ligetekkel tarkított környékével mindössze 12 kilométerre van Balatonlellétől. Onnan és a megyeszékhelyről is könnyen megközelíthető, ugyanis átvezet rajta a 67-es főútvonal régi nyomvonala. A legközelebbi vasútállomás Balatonlellén van.
A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Története[szerkesztés]
Somogytúr kétszer élte fénykorát. Először a török megszállás előtt, majd a 18. századi betelepítések után.
Okleveleinkben a Túri puszta 1082-ben szerepel először az oklevelekben Tuuri puszta írásmóddal, mint veszprémi káptalan birtoka. Az 1200-as években templomos helyként említik. Egy 1280-ban keletkezett adománylevél szerint szőlőben és halastavakban bővelkedett. A 15. század végén pedig már mint több köznemesi család birtoka, vásárszabadalmat nyert mezőváros. A török időkben jogot formált rá a fonyódi várkapitány, az endrédi, a koppányi és a szemesi török őrség is. 1575-ben, a fonyódi vár eleste után, teljesen a töröké lett .
A település 1580-ban kihalt, már csak hét portát számoltak össze. A régi falu a dombon állt, az új 1710 után az úthoz közelebb épült fel. 1721-ben itt emelték fel a sövényfonásos, sárral betapasztott falú református imaházat. Ezt a tóti birtokos, Lengyel Gáspár leromboltatta, és a helyébe haranglábas katolikus templomot építtetett. Hajdan Somogytúrhoz tartozott Nagy- és Kisbabod, Tard és Berencsepuszta is.
A somogytúri klasszicista stílusú, egykori Bosnyák-kúriában élt és alkotott dr. Kunffy Lajos festőművész. A ház és a művészparkban álló egykori műterme ma múzeum. Festményeiből és személyes tárgyaiból összeállított állandó emlékkiállítás várja az érdeklődőket. Dr. Kunffy jogot végzett, államtudományi doktorátust is szerzett, ezzel párhuzamosan járt a budapesti képzőművészeti főiskolára. Tanult és kiállított Münchenben, Párizsban, ahol a Becsületrend lovagkeresztjét is megkapta. 1913-ban telepedett végleg haza. Festményein megelevenedik a magyar táj, a falusi emberek élete. Híresek a környékbeli cigányokat ábrázoló képei, de lefestette a somogytúri tiszteletes urat is. Kunffy Lajos nem csak híres művész, földbirtokos és malomtulajdonos is volt.
A 30-as években Somogytúr jelentős településnek számított, a környező puszták és kis falvak központjaként. Jelenleg a ~190 lakásában már csak ~438 fő él.
A Kunffy-emlékmúzeum mellett a Móricz Zsigmond Művelődési Házban könyvtár kínál művelődési lehetőséget.
Somogytúrnak két temploma is van:
- Az Árpád utcában a falut átszelő főútvonal mellett áll a szépen rendbe hozott református templom.
- A Kossuth utca végén emelkedő kis halomra épült a múlt század végén a római katolikus templom.
Az építés fő kezdeményezője és támogatója gróf Jankovich János szőlősgyöröki földbirtokos volt, akinek e környéken is voltak jelentős birtokai. Az Inkey család is segítette a templomépítést. A katolikus templom melletti épület egykor iskola volt.
A Balatontól mindössze néhány kilométerre fekvő településekre már nemcsak kirándulni járnak a turisták, hanem szívesen laknak is a zajos parttól távolabb eső csendes kis falvakban. A somogytúri háztulajdonosok közül mind többen kapcsolódnak be a falusi turizmusba, a lakáskiadásból befolyó összeggel egészítik ki a jövedelmet.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 21,2%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 6,5% (27,2% nem nyilatkozott).[4]
Források[szerkesztés]
- Kaposvár, megyei könyvtár: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. (Szerk.: Csánki Dezső.) Budapest é. n. (1914)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Májerszky-kúria
- Kunffy Lajos Emlékmúzeum, volt Bosnyák-kúria
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Somogytúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Somogytúr Helységnévtár
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
