Kunffy Lajos
| Kunffy Lajos | |
 | |
| Kunffy Lajos portréja (Rippl-Rónai József műve) | |
| Született | 1869. október 2. Orci |
| Meghalt | 1962. március 12. (92 évesen) Kaposvár |
| Nemzetisége | magyar |
| Stílusa | szimbolikus-szecessziós, impresszionista |
| Iskolái | Julian Akadémia |
| Mestere(i) | Jean-Paul Laurens és Benjamin Constant |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kunffy Lajos témájú médiaállományokat. | |
Kunffy Lajos (Orci, 1869. október 2. – Kaposvár, 1962. március 12.) magyar festő, jogász.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Kunfi Adolf (1838–1934) kereskedő, földbirtokos és Hochsinger Hermina (1846–1918) gyermekeként született Orciban, zsidó családban. Jogi tanulmányokat végzett, ezzel párhuzamosan pedig az Iparrajziskolában és Vágó Pál műtermében folytatta művészeti tanulmányait. 1890-ben Hollósy Simon müncheni magániskolájába járt, 1891-ben pedig fél esztendeig látogatta az ottani Akadémiát, mestere Hackl volt. Ugyanezen év őszén a párizsi Julian Akadémiára iratkozott be, ahol 1894-ig Jean-Paul Laurens és Benjamin Constant tanították. 1901. március 17-én házasságot kötött Tiller Ellával (1881–1963). 1925-ben elnyerte az Állami Pasztell-díjat, 1926-ban a Genre-díjat, 1959-ben a Munka Érdemrender, 1960-ban pedig érdemes művész lett. Ismeretséget kötött Munkácsy Mihállyal. 1895-ben egy évig Münchenben tartózkodott. 1897-ben visszatért Magyarországra, ahol jogi tanulmányait is befejezte, ezután Franciaországba utazott. 1899-ben újból hazatért, apja birtokán dolgozott, majd 1900-ban átette lakhelyét Budapestre. 1901-ben Párizsba költözött feleségével, azonban nyaranta hazalátogatott somogytúri birtokára. 1913-ban jött haza, Budapesten és Somogytúron festett. 1934-ben végleg kiköltözött vidéki birtokára.
Munkássága[szerkesztés]
Korai művein az akadémista stílus figyelhető meg, de Munkácsy is hatással volt rájuk (Jeremiás próféta, 1895; Jób, 1896). A századforduló idején munkái főleg dekoratív, szimbolikus-szecessziós képek voltak (Bretagne-i tengerparton, 1898; Feleségem pálmaházban, 1903), a Franciaországban töltött idő alatt a somogytúri nép mindennapjaival, ünnepeivel és a falusi cigányokkal kezdett foglalkozni, ezek szolgáltak később képei témájául. Több komorabb hangulatú, naturalista művet készített (Somogytúri gyermektemetés, 1907; Mezőgazdasági munkáscsalád-triptichon, 1926), a falusiak életét derűs színvilágú, fénnyel teli, realista festményeken jelenítette meg (Somogytúri lakodalom, 1910; Cigányasszonyok a hídon, 1911; Ebédelő aratók, 1921). Külföldi utazásai (1913-ban Tunézia; 1937-1938-ban Dalmácia) során kisméretű vázlatokat készített, melyeken megfigyelhető az impresszionizmus hatása. Későbbi művei is üde színvilágúak. Festett számos önarcképet, valamint csendéleteket, táj- és paraszti témájú zsánerképeket. Műveit először 1894-ben állította ki a párizsi Salon des Artistes Français-ban, majd ugyanebben a Műcsarnokban is megnyílt egy tárlata. Ez időtől fogva munkái minden reprezentatív országos tárlaton szerepeltek. Amíg Franciaországban időzött, 1902-től folyamatosan bemutatta festményeit a Société National des Beaux Arts szalonjain és a Salon d'Automne-on, utóbbinak később választott sociétaire tagja lett. 1903-ban francia kiállítást szervezett meg Budapesten, amiért 1905-ben becsületrenddel tüntették ki. A Képzőművészeti Egyesület megválasztotta alelnökévé, 1958-ban megnyílt somogytúri műteremházában múzeuma, ez 1979-től emlékmúzeumként működik.
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
- 1913 • Galerie Georges Petit, Párizs
- 1924 • Nemzeti Szalon, Budapest
- 1927 • Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat őszi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
- 1942 • Tamás Galéria, Budapest
- 1949 • Kaposvár
- 1952 • Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
- 1953 • Ernst Múzeum, Budapest [Glatz Oszkárral]
- 1955 • Peking [Glatz Oszkárral]
- 1956 • Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
- 1960 • Ernst Múzeum, Budapest
- 1974 • Somogyi Képtár, Kaposvár.
Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár.
