Gamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gamás
Gamás címere
Gamás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállás község
Polgármester Tóth Péter (független)[1]
Irányítószám 8685
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 748 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gamás (Magyarország)
Gamás
Gamás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 16″, k. h. 17° 45′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 16″, k. h. 17° 45′ 44″
Gamás (Somogy megye)
Gamás
Gamás
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gamás témájú médiaállományokat.

Gamás község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Természeti környezet[szerkesztés]

Az északról a Vörös-heggyel, nyugatról a Malom-patakkal, keletről a Tetves-patakkal határolt területet nevezhetjük Gamás vidékének. Jellegzetesen somogyi táj, észak–déli dombvonulatokkaln amiket rövidebb oldalágak és helyenként tekintélyes vízmosások osztanak fel. Változatos formavilága -mely a lankás oldalaktól a meredek letörésekig terjed- minden nézőpontból más képet tár elénk.

Az alapkőzet főként lösz, ami alatt felső pliocén kori folyami homokhordalék fekszik. Kedvező klíma és az erdővegetáció hatására a Ramann-féle és az agyagbemosódásos barna erdőtalajok váltak meghatározóvá. A vízrendezés előtt a völgyekben jelentkező időszakos vízhatásra réti talajok és a lejtőhordalék kombinációi alakultak ki.

Vízgazdálkodás szempontjából hátrányos, hogy itt húzódik egy északnyugat–délkelet irányú vízválasztó. Az északi oldalról a Balatonba folyik a Tetves-patak, déli oldalról a Kaposba vezet a Malom-, Orci-, Szelestye-, és a Deseda-patak. Elhelyezkedésükből adodóan vízhozamuk csekély és erősen ingadozó, ezért valójában csak ároknak nevezik őket.

A községtől délre, 2,4 km távolságra, a Szelistyei-árok kanyarja felett egy ősi földvár, az úgynevezett Törökvár maradványai láthatók.[3]

Növényzete[szerkesztés]

A domborzat mellett a legfontosabb tájbélyeg az erdő. A dombtetők jellegzetes erdőtársulása a cseres-kocsánytalan tölgyes, majd lefelé haladva gyertyános-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsányos tölgyes követi egymást. A patakok mellett égeresek és füzesek uralkodnak. Az északi lejtőkön és a párásabb zugokban a bükkösök kisebb foltjai is fellelhetők. Az erdőtársulásokat nagyon változatossá teszi, hogy a második lombkoronaszintben elegyfaként déli flóraelemek, szelídgesztenye, ezüst hárs és virágos kőris jelennek meg.

A gyepszintben a nagyvirágú lednek és különösen a borostyán burjánzik csoportosan. Fasorok védelmében gyakori a közönséges ördögcérna (másik nevén: „semfűsemfa”).

A gazdag növényvilág változatos és gazdálkodás szempontjából jó minőségű vadállományt tart el. A számos díjazott disznóagyar és a világranglistára felkerült szarvastrófea közül kiemelkedik az 1968-ban a Tuskósi-erdőben lőtt világrekord szarvasbika.

Története[szerkesztés]

A Gamás név (Gamas és Gomas írásmóddal is) az 1055-ös tihanyi alapítólevélben fordul elő először.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 4,2% cigánynak, 1,9% horvátnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 5%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 8,6% (17,5% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességek[szerkesztés]

Gamás egyetlen műemléki védelem alatt álló épülete az 1814-ből származó római katolikus templom. Az eredeti barokk épületet 1886-ban átépítették, majd miután tornya leégett, 1947-ben új tornyot kapott. 2014-ben felújították.[6][7] A mellette álló, egyszerű külső megjelenésű plébániaépület belső falfestményei értékesek.[8]

Az első világháború hőseinek emlékére monumentális talapzatú, fegyverével a földön fekvő katonát ábrázoló műkő emlékművet emeltek, amelynek oldalán fehér kőtáblán a második világháború hősi halottainak nevét is felsorolták. Az emlékművet 2016-ban felvették a somogyi értéktárba is.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005, Kaposvár
  4. Kovács Éva: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  5. Gamás Helységnévtár
  6. Gamási Nagyboldogasszony r.k. templom. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  7. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
  8. Gamási plébánia. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
  9. Gamási világháborús emlékmű. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. március 31.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]