Ausztria

Osztrák Köztársaság
Republik Österreich (német)
Ausztria zászlaja Ausztria címere
Nemzeti himnusz: Land der Berge, Land am Strome
Fővárosa	Bécs
é. sz. 48° 12′, k. h. 16° 21′48.2, 16.35
Legnagyobb város	Bécs
Államforma	köztársaság
Vezetők
Szövetségi elnök	Alexander Van der Bellen
Szövetségi kancellár	Sebastian Kurz
Alkancellár	Heinz-Christian Strache
A Szövetségi Tanács elnöke	Inge Posch-Gruska
A Nemzeti Tanács elnöke	Wolfgang Sobotka
Hivatalos nyelv	német
Beszélt nyelvek	horvát, magyar, szlovén, olasz, szlovák
Függetlenség	1955. július 27.
Semlegességi nyilatkozat	1955. október 26.
Elődállamok	Ausztria szövetséges megszállása
EU-csatlakozás	1995. január 1.
Tagság	Európai Unió, ENSZ, EBESZ, OECD, EBU/UER
Népesség
Népszámlálás szerint	8 572 895 fő (2014. okt. 1.)
Rangsorban	95
Becsült	8 504 850 fő (2014. január)
Rangsorban	95
Népsűrűség	100 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	398 594 millió USD (25) PPP: 359 021
Egy főre jutó	47 083 USD (12) PPP: 42 408 USD
HDI (2012)	0,895 (18) – magas
Földrajzi adatok
Terület	83 879 km²
Rangsorban	113
Víz	1,3%
Időzóna	közép-európai idő (UTC+1) közép-európai nyári idős (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	A
Hívószám	+43
Segélyhívó telefonszám	112 122 133 144
Internet TLD	.at
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, régi német nyelven Ostarrichi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa Bécs.

Legjelentősebb folyója a Duna (350 km-es szakasz), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki.

1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges államként a saját útját járja.

Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Franz Schubert, Richard Strauss.

Az ország 1955 óta tagja a ENSZ-nek, és 1995 óta az Európai Uniónak is. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD.

Földrajz

Csehország Magyar- ország N é m e t o r s z á g Olaszország Svájc Szlov. Szlovénia Bécs Bécsújhely Bregenz Feldkirch Graz Innsbruck Klagenfurt Linz Salzburg Sankt Pölten Steyr Villach Wels T i r o l Karintia Großglockner A l p o k Duna Fertő-tó

Domborzat

Domborzati térkép

Műholdkép

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

• Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt óidei kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.
• Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300–600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.
• Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.
• Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
  • Az északi üledékes övezet az Északi-Mészkőalpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer–Alsó-ausztriai-Mészkő-Alpok.
  • A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi-Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
  • A kristályos övezettől délre húzódik a Déli-Mészkőalpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.
• Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a legutóbbi jégkorszakból származó morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.

Legmagasabb pont: Großglockner (3798 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő tó (Neusiedler See) (115 m)

Vízrajz

Folyói: Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba. Leghosszabb jobb oldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Bal oldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a Morva. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.

Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:

• A Fertő tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5–15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
• A Boden-tó (Bodensee) – 539 km², nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.

A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel bír.

• A Salzkammerguti-tóvidék Stájerországban és Salzburg tartományban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km², Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee és a Stausee.
• A Karintiai-tóvidék Karintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), és a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See. Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.

Éghajlat

Éghajlatát az Alpok hegyvonulata és az Atlanti-óceántól való nagyobb távolság határozzák meg. Felszínének csaknem 2/3-át a Keleti-Alpok hálózza be, ahol változatos magashegységi éghajlat alakult ki, az óceántól való jelentősebb távolság miatt azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a szárazföldi éghajlat vonásai. Ezek a zárt medencékben felerősödnek. Északon, a Linzi- és Bécsi-medencében nedves kontinentális éghajlat jellemző.

Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran meleg és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja.

Az Alpok területén gyakran keletkezik a száraz, meleg bukószél, a főn. Legjellegzetesebb a főn télen, ebben az évszakban néhány óra alatt akár 15-20 °C-os felmelegedést is előidézhet, ami hirtelen hóolvadással és lavinaképződéssel jár.

A csapadék évi összegei általában 1000-2000 mm között változnak, de északkeleten és keleten, továbbá helyenként az Inn völgyében azonban jóval kevesebb, 600–700 mm évi csapadék hull le. A csapadék évi járása kontinentális típusú.

Az Alpoktól délre – alpi viszonylatban – szárazabb és melegebb a nyár, a tél pedig enyhébb, ezért is sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett. Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.

• 

  Januári középhőmérséklet

• 

  Júliusi középhőmérséklet

• 

  Évi csapadékmennyiség

Éghajlattáblázatok

Bécs éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,9 5,1 10,3 15,2 20,5 23,4 25,6 25,4 20,3 14,2 7,5 4,0 14,6 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,0 −0,9 2,4 5,8 10,5 13,5 15,4 15,3 11,7 7,0 2,4 −0,5 6,8 Átl. csapadékmennyiség (mm) 37 39 46 52 62 70 68 58 54 40 50 44 620 Havi napsütéses órák száma 56 79 127 171 220 220 245 229 171 136 63 53 1771 Forrás: worldweather.org Graz éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,1 6,6 11,7 17,1 21,8 25,0 27,1 26,1 21,0 15,6 8,9 2,8 15,6 Átlaghőmérséklet (°C) −0,5 1,8 6,3 11,4 16,1 19,5 21,5 20,6 15,9 11,1 2,2 −0,2 10,5 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,2 −3,0 0,9 5,7 10,4 14,0 15,8 15,2 10,9 6,6 2,2 −3,1 6,0 Átl. csapadékmennyiség (mm) 24 30 44 49 86 118 125 113 81 62 52 35 819 Havi napsütéses órák száma 90 118 146 166 210 213 234 227 174 140 93 79 1890 Napi napsütéses órák száma 3 5 6 6 8 8 8 8 6 5 3 3 6 Forrás: Napos órák: Csapadék: Hőmérséklet: Innsbruck éghajlati jellemzői Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,5 6,3 11,3 14,8 20,3 22,6 24,7 24,4 20,8 15,8 8,2 3,7 14,7 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,2 −3,7 0,2 3,4 7,8 10,8 12,8 12,7 9,3 4,8 −0,5 −4,2 4,1 Átl. csapadékmennyiség (mm) 44 41 56 58 87 110 137 111 78 57 63 53 895 Havi napsütéses órák száma 94 120 154 168 193 186 215 214 180 159 102 83 1868 Forrás:

Élővilág

Az osztrák táj Möderbruggnál

Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének mintegy 47%-át erdő borítja. Az Alpok alacsonyabban fekvő részein lombos erdők (tölgyesek, bükkösök) találhatók. E felett, az 1900-2000 m-en húzódó erdőhatárig tűlevelű erdők vannak, amelyeket törpefenyvesek váltanak fel. Az erdők állománya sok helyen lecsökkent, helyüket másodlagosan kialakult legelők foglalják el. A havasi gyepek 2500 m magasságban felszakadoznak, s a jellegzetes szubnivális (az örök hó területe alatti) párnavegetáció következik. 3000 m magasságban a zuzmók és párnamohák dominálnak. A medencékben, völgyekben az eredeti lombos erdőket mezőgazdasági területek váltották fel. Az erdők nagyobb állománya csak az Osztrák-gránitfennsíkon maradt meg. A sík vidéken is visszaszorította az erdőket a mezőgazdasági művelés. A Fertő-tó környékén sztyepnövényzet, a tavon nagy nádasok találhatók.

Többnyire a közép-európai állatvilág jellemző az országra: szarvas, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, róka, borz, nyest és mókus. Az Alpokban főleg zergék, mormoták, és kőszáli kecskék élnek. Emellett jelentős a madárállománya, különösen a Fertő tó környékén.

Gesäuse Nemzeti Park

Természetvédelem

Nemzeti parkjai:

Ausztria számtalan környezetvédelmi egyezmény résztvevője, többek között:

• a Ramsari egyezmény (a vadvizek védelme)
• a Berni egyezmény (a vadon élő növény- és állatfajok védelme)
• a CITES egyezmény (a veszélyeztetett fajok védelme)
• Egyezmény az Alpok védelméről

Történelme

A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.

Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.

II. Constantius római császár diadalívének romja, Carnuntum

Római és germán uralom

Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.

A népvándorlás hatására az 5. századtól kezdve a medencékben szláv népek telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.

Bajor Nagyhercegség a 10. század közepén

Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, markokat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.

A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.

Babenberg-dinasztia (976–1246)

II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A nyugati magyar határ az ennsburgi csatától (907) az Enns folyónál húzódott, a magyarok, a gyepűrendszer többszöri szűkítése mellett csak a bécsi medencében rendezkedtek be tartósan, amely kb. I. István haláláig magyar felségterület volt, (de Melk is csak 967-ben került Lipót kezére). A majd 150 éves magyar fennhatóságra számos helységnév emlékeztet.

A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. Rőtszakállú Frigyes 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyilvánította és a Babenberg-dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.

II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyaránt igényt tartott a Babenberg-család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a területet: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.

A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (1273–1291), és ezzel együtt az osztrák hercegségeket.

Habsburg-dinasztia (1246–1918)

A Habsburg Császár címere

II. Ottokár cseh király 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf (1278–1291) és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a Habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az Osztrák Hercegséget, majd a 14. században Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Vorarlberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.

1282–1368: Karintia megszerzése, Tirol mint adomány elnyerése, Vorarlberg megvásárlása.

1438–1439: V. Albert az első Habsburg német-római császár.

1477-ben Miksa herceg és Burgundiai Mária házassága révén uralom alá kerül Németalföld és Burgundia.

1485: Hunyadi Mátyás harcai, Bécs elfoglalása.

1491-ben A Habsburgok egyesítik örökös tartományaikat (Erbländer).

1493–1519 között I. Miksa felvirágoztatja az országot. Unokája, V. Károly német-római császár Kasztíliai Johanna révén megszerzi a spanyol trónt, V. Károly öccse, I. Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg a cseh, Habsburg Mária (II. Lajos felesége) révén pedig a magyar koronát is (1526 után).

1519–1556: V. Károly német-római császár, spanyol király.

1529: A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (először).

1556 V. Károly lemond, birodalmát kettéosztja: A német királyi, majd német-római császárságot öccsére, I. Ferdinándra hagyja, a spanyol földeket II. Fülöp spanyol királyra.

1576: II. Rudolf császár ellenreformációja nyomán ismét hódít a római katolikus egyház.

1618–1648: A harmincéves háború. Ausztria hatalmi pozíciója gyengül.

1683: A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (másodszor).

1663–1699: Török elleni háborúk. Raimondo Montecuccoli győzelme Szentgotthárdnál, Savoyai Jenő (Prinz Eugen von Savoyen) hadvezér győzelmei, II. Lipót uralkodása, 1699 karlócai béke.

1701–1714: A spanyol örökösödési háború, a Bourbonoké a spanyol trón

1713: Pragmatica sanctio, VI. Károly császár biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát.

1740–1780: Mária Terézia főhercegnő reformjai, állam-, pénz-, oktatás-, hadügy területén.

Az Osztrák–Magyar Monarchia térképe

1780–1790: II. József császár reformjai, államnyelv a német, jobbágy- és türelmi rendelet.

1797–1814: napóleoni háborúk, II. Ferenc német-római császár leteszi a névleges német-római császári címet, 1812-ig a franciák elleni koalíciók kudarcai, 1814-ben a hatodik koalíció győzelme.

1804. augusztus 11-én az országot a megszűnés szélén álló Német-római Birodalom osztrák örökös tartományok részéből Osztrák Császársággá (Ausztriai Császárság, Kaisertum Österreich) nyilvánították, mely 1918-ig fennmarad, 1867-től, a magyar kiegyezéstől az Osztrák–Magyar Monarchia egyik alkotóállamaként.

1814–1815: a bécsi kongresszuson kialakítják Európa új rendjét, Ausztria a Német Szövetség vezető hatalma lesz, létrehozzák a Szent Szövetséget. A következő időkben Metternich Ausztria vezető politikusa.

I. Ferenc József

1848–1849: I. Ferdinánd császártt lemondatják a trónról az unokaöccse, I. Ferenc József javára, a forradalmak leverése orosz segítséggel.

1849–1866: A császár megszilárdítja az abszolutizmus rendszerét, háborús vereségek nyomán lemond itáliai tartományairól, külügyminisztere: Alexander Bach.

1867: Osztrák–magyar kiegyezés, dualista államszövetség, közös uralkodó, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása.

1914–1918: Az 1914-es Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen elkövetett szarajevói merénylet után kitör az első világháború, 1916 Ferenc József halála, 1918 a Monarchia széthullása, I. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) lemondása, a Habsburg-ház trónfosztása.

Az első köztársaság kora (1918–1938)

1916-ban I. Ferenc József halálával megkezdődött az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása. Az őt követő I. Károly császár két évvel később lemondásra kényszerült.

1918. november 12-én az Osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés kikiáltotta a Osztrák Köztársaságot. 1919 szeptember 10-én a Saint-Germainben megkötött béke megtiltja Ausztria egyesülését Németországgal. A béke lecsökkentette az ország területét, és felelőssé tették Ausztriát a háború kitöréséért. Új alkotmány adtak ki, melyben az országot szövetségi állammá alakítják.

A hatalmas Osztrák–Magyar Monarchiából egy megkisebbedett Ausztria maradt. A továbbiakban az országnak sok problémával kellett szembenéznie. Nagy volt a munkanélküliség és az élelmiszerhiány. Ausztria nem tudta élelmezni önmagát. További baj volt, hogy az egykori birodalomból Ausztriára maradt egy hatalmas hivatalnoksereg. Emellett 15%-os volt az infláció, és a hagyományos piacok a saint-germaini békeszerződés miatt külföldre kerültek. Maguk a tartományok sem bíztak abban, hogy az ország képes lesz fennmaradni. Vorarlberg Svájchoz, Tirol és Salzburg a Német Birodalomhoz kívánt csatlakozni. A Szociáldemokrata Munkáspárt (SDAPÖ) programja is tartalmazott egy Anschluss paragrafust. De a győztes hatalmak mindenképpen ragaszkodtak egy önálló Ausztriához. Az ország végül nem ment csődbe, ugyanis több ország segélyt nyújtott Ausztriának.

Az 1920-as években fejlődött az ország. Megduplázódott a személyautók száma, az idegenforgalom területén több mint kétmillióval nőtt az igénybe vett szállások száma. Azonban az osztrákok nem vágytak függetlenségre, nem érezték úgy, hogy ők egy nemzet tagjai. Emellett sokan (főleg a kisbirtokos parasztok) elutasították a demokráciát, a „vörös Bécs” pedig az egész országgal szembekerült. Különböző félkatonai szervezetek alakultak, amelyek valós veszélyt jelentettek a demokráciára nézve.

A nagy gazdasági világválság Ausztriát keményen sújtotta. Az osztrák ipar 70%-át érintette súlyosan. Kb. 200 ezerről 557 ezerre nőtt a munkanélküliek száma. Azonban a kormányzó SDAPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártja) nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel. Ausztria ugyanis még nem pótolta elvesztett gyárait, termőföldjeit és ásványkincseit. Ennek eredményeképpen az 1930-as években egyre erősödött a nacionalista jobboldal. Hamarosan új problémával kellett szembenézni: a Németországból irányított, egyre veszedelmesebb nácikkal. Megkezdődött az Anschluss-nak (a Német Birodalomhoz való csatlakozás) gondolatának féktelen hirdetése, és az osztrák náci párt előretörése.

A felső-ausztriai születésű Adolf Hitler 1933-ban

Ez a helyzet válaszút elé kényszerítette a Dollfuß-kormányt. Engelbert Dollfuß kancellár (1932–34) azonban a fő ellenséget a baloldalban látta, s szerette volna az egész demokráciát felszámolni. 1934 februárjában, a pattanásig feszült légkörben valóságos csata zajlott le a félkatonai szervezetek és kormány hadserege között. A hadsereg győzött, ezután pedig Dollfuß kancellár betiltotta a pártokat, és fasiszta mintájú szövetségi alkotmányt fogadtatott el. Ezzel véget ért az osztrák demokrácia története, ami összesen 15 évig tartott. Ám a nácik azt szerették volna elérni, hogy Ausztria Németország része legyen. Dollfuß kancellár meggyilkolása azonban hátráltatta törekvésüket. Hitler is levonta a tanulságot, hogy Ausztria erőszakos bekebelezése egy táborba gyűjtheti a nyugati hatalmakat.

Hitler és Mussolini 1936-ban megegyeztek egymással, így már nem volt olyan ország, amely megakadályozhatta volna Ausztria bekebelezését. A pártok feloszlatása után az osztrák náciknak már semmilyen szervezett politikai ellenfele nem akadt. Nyitva állt az út a két ország egyesítése előtt.

A következő kancellár, Kurt Schuschnigg (1934–1938) visszatérhetett volna az alkotmány alapjaihoz, csakhogy ugyanazt folytatta, amit elődje elkezdett. Hiába ajánlott fel a náciknak néhány miniszteri tárcát a kormányban, a nácik lecsendesítése így sem sikerült. Schuschniggra hatalmas nyomás nehezedett, és 1936-ban kénytelen volt elfogadni egy szerződést, amellyel Ausztria Németország szövetségesévé vált. 1938 februárjában Schuschniggot Berchtesgadenbe szállították, ahol Hitler kapitulációt követelt tőle. Schuschnigg ekkor még ellenállt, s feloldotta a gyülekezési tilalmat, próbálta a demokráciát és a függetlenséget megőrizni. Tudta, hogy a német hadseregben már beszélnek a bevonulásról. A nyugati hatalmak csak szóban tiltakoztak az Anschluss ellen. Schuschnigg 1938. március 13-ra népszavazást írt ki a csatlakozás ügyében. Hitler döntő lépésre szánta rá magát. Március 11-én lezárták az osztrák-német határt, március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, és másnap Hitler Ostmark néven beolvasztotta az országot a Harmadik Birodalomba.

Németország részeként (1938–1945)

1938. március 13-án a bevonuló német haderőt a lakosság sok helyen ünnepléssel fogadta. Az új kancellár Arthur Seyss-Inquart lett, akinek a független Ausztria felszámolásának feladata jutott. Bécsben a birodalmi nácik szerezték meg a fontosabb pozíciókat az osztrák barnaingesek elől. Megkezdődött a tartományok átnevezése, az új hivatalok létesítése, illetve a németországi törvények bevezetése. A megszállás árnyoldalát az osztrák értelmiség és a zsidóság rögtön megérezte s több ezren emigráltak. Sokan öngyilkosok lettek, mások, főleg a vallási vezetők viszont kedvezőbben fogadták a „felszabadító” német csapatokat.

A megszállás első napjaiban kb. 90 000 osztrákot (főleg zsidókat) tartóztattak le, akiket azonnal valamelyik koncentrációs táborba vittek.

Németország természetesen magával rántotta a világháborúba Ausztriát is.

A nácik politikai ellenfelei különböző ellenálló szervezeteket alakítottak. Szabotázsokat és merényleteket hajtottak végre. Akiket felfedeztek, azokkal leszámoltak. Hamarosan megkezdődtek az Ausztria elleni brit és amerikai légitámadások. Főleg a tartományok fővárosait, Bécset és az ipari központokat (pl. Bécsújhelyet) érték súlyos támadások.

A második köztársaság kora (1945 után)

Sebastian Kurz osztrák kancellár 2017-től

Bécs felszabadítása után a Vörös Hadsereg tovább nyomult nyugat felé, miközben nyugatról és északról a szövetséges csapatok is behatoltak Ausztriába. Még folytak a harcok, az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt.

A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották a négy megszállási övezetre osztott Ausztriát. Ausztriára a háború után nem Németországgal együttműködő, hanem Németország által leigázott államként tekintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az ország megtarthatta 1938-as határait, és nem kellett kártérítést sem fizetnie.

Egy kommunista irányítású hatalomátvételi kísérlet (Koplenik-puccs) kudarca után 1955-ben a Szovjetunió bejelentette, hogy hajlandó kivonulni, de cserébe meg kell tiltani Ausztriának a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülését, és az újra felfegyverzést. Németországot pedig kötelezni kell, hogy lemondjon minden Ausztriát érintő igényéről. Ezzel a nyugati szövetségesek is egyetértettek. 1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges országként a saját útját járja. A legfontosabb kérdéseket békésen rendezték, igen ritkán sztrájkolnak.

1945–1966 között az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) koalíciója vezette az országot. 1955-ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.

1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Unióba (EU). 1994-ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1. óta az EU tagja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

A parlament épülete Bécsben

A képviselők ülésterme

Ausztria államformája parlamentáris szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányának gerince a szövetségi alkotmánytörvény, amelyet 1920-ban fogadtak el, majd 1929-ben és 1945-ben is módosítottak.

Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 évre szól. Feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom a kormány, amelynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.

A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament (Österreichisches Parlament). A kamarák együttes ülése a Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung). A kamarák:

• Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) – 183 tag, ötéves mandátummal rendelkezik.
• Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) – jelenleg 61 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány minimum 3 főt küldhet (például Vorarlberg és Burgenland), illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal (például Bécs 11 fő) – maximum 12 fő (például Alsó-Ausztria).

A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.

Közigazgatási beosztás

Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományt a tartományi kormány (Landesregierung) igazgatja, melynek élén a tartományfőnök (Landeshauptmann) áll. Bécsben a tartományfőnök egyben a város polgármestere, a tartományi kormány pedig a városi szenátus. A települések vezetőit polgármesternek nevezik (Bürgermeister).

		Ausztria tartományai (Bundesland)	Székhely	Népesség	Népességi sorrend
	1	Burgenland	Kismarton (Eisenstadt)	280 350	9.
	2	Karintia (Kärnten)	Klagenfurt	560 753	6.
	3	Alsó-Ausztria (Niederösterreich)	St. Pölten	1 588 545	2.
	4	Felső-Ausztria (Oberösterreich)	Linz	1 405 986	3.
	5	Salzburg (Salzburgerland)	Salzburg	529 085	7.
	6	Stájerország (Steiermark)	Graz	1 203 986	4.
	7	Tirol (Észak-Tirol és Kelet-Tirol)	Innsbruck	698 472	5.
	8	Vorarlberg	Bregenz	364 611	8.
	9	Bécs (Wien)	Bécs (Wien)	1 660 534	1.

Politikai pártok

• Österreichische Volkspartei (ÖVP) – Osztrák Néppárt
• Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) – Ausztria Szociáldemokrata Pártja
• Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) – Osztrák Szabadságpárt
• Bündnis Zukunft Österreich (BZÖ) – Szövetség Ausztria Jövőjéért
• Grüne Alternative Liste – Zöld Alternatíva Lista
• Kommunistische Partei Österreichs (KPÖ) - Osztrák Kommunista Párt
• Liberales Forum (LiF) – Liberális Fórum
• Schwarz-Gelbe Allianz (SGA) – Fekete-Arany Szövetség (Osztrák Monarchista Párt)

Védelmi rendszer

Ausztria 1955 óta katonailag semleges állam.

Népesség

Bécs, a főváros

Népességének változása

Népsűrűségi térkép tartományonként

Ausztriának mérsékelten növekvő a népessége. 1950-ben még 6,9 millióan lakták az országot, 1970-ben már 7,5 millió volt az ausztriaiak száma, húsz évvel később, 1990-ben pedig meghaladta a 7,7 milliót.

2017-es becsült népessége 8,7 millió fő. A környező keleti országok többségével ellentétben, Ausztriában a népességnövekedés bár alacsony, de továbbra is pozitív, amelyhez jelentősen hozzájárulnak a bevándorlók közösségei.

Népességének változása 1950 és 2017 között:

Ausztria népességének növekedése
Év	Népesség (millió fő)	Népsűrűség (fő/km²)
1950	6,9	84
1960	7,1	86
1970	7,5	91
1980	7,6	92
1990	7,7	94
2000	8,1	98
2010	8,4	102
2017	8,7	105

A születéskor várható élettartam relatíve magas.

Legnépesebb városok

A lakosság 66%-a él városokban (2017). Legnépesebb települések: Bécs, Graz, Linz, Salzburg és Innsbruck.

Etnikai megoszlás

Ausztria nemzetiségi térképe

osztrákok   szlovének   burgenlandi horvátok

magyarok   ladinok

A 2011-es ausztriai hivatalos becslések azt mutatják, hogy a lakosok 81%-a helyi származású, de 19%-ának (1,6 millió lakos) legalább egy szülője bevándorló hátterű. A bevándorlók és vendégmunkások közül jelentős a délszlávok, a törökök, románok, magyarok, lengyelek és más, Európán kívüliek száma.

No.	Származási ország	Népesség (2016 jan. 1.)
1	Németország	176 463
2	Szerbia	116 626
3	Törökország	116 026
4	Bosznia-Hercegovina	93 973
5	Románia	82 949
6	Horvátország	70 248
7	Magyarország	63 550
8	Lengyelország	57 589
9	Afganisztán	35 618
10	Szlovákia	35 326

Nyelvi megoszlás

Az ország hivatalos nyelve a német. 2001-ben a népesség 88,8%-a vallotta magát német anyanyelvűnek.

Regionális szinten (Karintiában és Stájerországban) a szlovén, valamint (Burgenlandban) települési szinten a magyar és a horvát számít hivatalos nyelvnek. A Bécsben élő csehek és szlovákok is elismert történelmi kisebbségnek számítanak.

Beszélt nyelvek Ausztriában a 2001-es népszámlálás alapján:

• német (hivatalos) 88,8% (94% bajor, 6% alemann)
• szerb-horvát 3,7% (2,4% szerb, 1,3% horvát (hivatalos Burgenlandban) - lásd még gradišćei horvát nyelv
• török 2,3%
• szlovén (hivatalos Karintiában) 0,2-0,5%
• magyar (hivatalos Burgenlandban) 0,2%
• cseh 0,2%
• szlovák 0,1%

Vallási megoszlás

A bécsi iszlám központ, Bruckhaufen

Az osztrákok döntő többsége római katolikus vallású (78%), de vannak kisebb protestáns (főleg evangélikus) közösségek szerte az országban (5%).

A bevándorlók közül a törökök és a bosnyákok többnyire iszlám vallásúak. A szerbek a kereszténység keleti formáját követik, azaz a szerb ortodox egyházhoz tartoznak.

Gazdaság

Bécs számos nemzetközi szervezet és társaság központja

A tőzsde épülete Bécsben

KTM osztrák gyártmányú motor

Ausztria ipari ország.A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.

Mezőgazdaság

Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.

• Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%
• Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
• Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
• Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.

Ipar

Az Érchegység vasércbányája Stájerországban

• Bányászat: Ausztria egyes ásványkincsekben gazdag ország, más nyersanyagokban importra szorul. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezit bányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet.

Bányászati termékek:

• magnezit: jelentős, a világtermelés 7%-a
• barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
• kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
• földgáz: Bécsi-medence
• kősó: nagy múltú, Salzburg, Hallstatt
• réz: jelentős
• cink: jelentős
• antimon: jelentős
• ólom: jelentős
• továbbá: lignit, grafit, volfrám, vasérc, arany, fa, vízenergia.
• Feldolgozó ipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
  • vas-, acélipar: jelentős, központja Linz
  • színesfém-, alumíniumkohászat
  • gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr (közelben gyártják a Steyr traktort)
  • vegyipar: jelentős
  • fa-, papíripar: jelentős
  • textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
  • élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
  • élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
  • sörgyártás
  • építőanyag- és építőipar
  • vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen

Energiagazdálkodás

Szélfarm és naperőmű Oberzeiring mellett

1978-ban a parlament 50,5:49,5 szavazati aránnyal megtiltotta a nukleáris energia használatát, így Ausztria elektromosságának több mint felét vízerőművek állítják elő. Szél, nap és biomassza erőművek együttes használatával az ország energia szükségletének 62,89%-a megújuló energiaforrásokból származik. 2013-ban több mint 760 szélerőmű üzemel az országban, amely közel 800 000 háztartás ellátást biztosítja. 2012-ben az előállított áram 20%-a, 2013-ban pedig 30%-ban a szélerőművekből fog származni. A tartományok közül Burgenland 2013-ban saját áramigényét teljesen szélerőművekből származó energiából tudja fedezni, sőt év végétől azt exportálni is tudja majd. Ausztria 2020-ig 45%-ra akarja növelni a megújuló energiaforrások használatát, valamint legalább 400 000 háztartás szükségletét megújuló energiaforrásokkal biztosítani.

Kereskedelem

• Exporttermékek: műszaki felszerelések, gépjármű alkatrészek, papír és papíráru, fémek, vas és acéláruk, textil, élelmiszer.
• Importtermékek: műszaki berendezések, számítógépek, nyersolaj és olajtermékek, műtrágya, élelmiszer.
• Fontos külkereskedelmi partnerei: elsősorban Németország, továbbá az Európai Unió tagállamai, Svájc, USA.

Legfőbb kereskedelmi partnere Németország. A 2016-os adatok alapján:

• Export: Németország 29,9%, USA 6,3%, Olaszország 6,2%, Svájc 5,7%, Szlovákia 4,4%
• Import: Németország 42,5%, Olaszország 6%, Svájc 5,6%, Csehország 4,4%, Hollandia 4%

Idegenforgalom

Sípálya Tirolban (St. Anton)

Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Vorarlberg, Salzburg és Bécs.

Ausztria mindig is a magyar turisták kedvelt célpontja volt. A nagyvárosok kultúrája, nyüzsgése, a csodás kisvárosok, az egészséges természet, a télen-nyáron kihívást, kalandot jelentő hegyek egész évben vonzzák a látogatókat, kirándulókat és turistákat. 1997-től, amikor a hazai statisztikai rendszer lehetővé tette, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésünkre, pontos statisztikákkal rendelkezünk a magyar vendégek, és az általuk Ausztriában eltöltött vendégéjszakák számáról.

1. Vendégéjszakák száma 2009-ben 1 499 474 volt, ami 8,7%-os csökkenést mutat az előző évi adatokhoz képest.

2. Vendégérkezések száma 2009-ben a 426 498 volt, a változás az előző évhez képest itt -7,8%.

3. Átlagos tartózkodási idő a tavalyi (2009) évben 3,5 nap volt.

4. Piaci pozíció: Magyarország a külföldiek által Ausztriában eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2009-ben a 11. helyen állt.

5. Szezonális megoszlás: a tél-nyár aránya 2009-ben a vendégéjszakákat tekintve körülbelül 70-30%

6. Szálláshelyek szerinti megoszlás: 2009-ben a magyar vendégéjszakáknak negyedét (35%) töltötték 3 csillagos hotelekben, az éjszakák további több mint 31%-át 4-5 csillagos szállodákban regisztrálták. 15% feletti a 2/1 csillagos szállodák aránya is. A további regisztrált vendégéjszakák üdülőházakban, parasztházakban magánszálláshelyeken, parasztházakban, kempingekben illetve "egyéb kategóriájú" szálláshelyeken (19%) realizálódtak.

7. Tartományok szerinti megoszlás: 2009-ben a magyarok által Ausztriában töltött vendégéjszakák csaknem felét Stájerországban (27,4%) és Karintiában (22%) regisztrálták, őket követi Salzburg tartomány (17,6%), Tirol (10,4%), Alsó-Ausztria (8,5%), Bécs (6,9%), Felső-Ausztria (4,5%), Burgenland (1,4%) és Vorarlberg (1,3%).

Közlekedés

Gyorsforgalmi út (S16) Tirolban

Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér

Szárazföldi közlekedés

Közút

• Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km

Vasút

• Vasútvonalainak hossza (2017): 5801 km

Vízi közlekedés

• Az ország vízi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
• Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, összkapacitásuk 46 563 BRT.

Légi közlekedés

Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:

• Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
• Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
• Flughafen Linz-Hörsching: Linz
• Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
• Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
• Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
• Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.

Kultúra

Oktatási rendszer

A Melki apátság iskolája a legrégibb iskola az országban

Mariazell bazilikája

Zenészek a hagyományos ruhában, Sámson figurájával Mariapfarrban

Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. Iskolaköteles minden 6 és 15 év közötti gyermek.

Iskola előtti nevelés

A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik. Az óvodai helyekre 1-2 évvel a gyermek elhelyezése előtt kell jelentkezni.

Általános iskola és középiskolai alsó tagozat

Ausztriában a kötelező oktatás általános és szakképzési részre osztható. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét. A kötelező oktatás három részből áll:

• Általános képzés (1-4. osztályig, általános iskola alsó tagozat)
• Alsó szintű középfokú oktatás (5-8. osztályig, általános iskola felső tagozat, illetve középiskolai alsó tagozat)
• Kilencedik osztály (technikumban, illetve a középiskola felső tagozatának első osztálya)
• Középiskolák

Hauptschule

Általános oktatás három, választható fakultációból áll: német, matematika, idegen nyelv (általában angol).

Általános középiskola (Allgemeinbildende höhere Schule)

Az AhS egy négyéves alsó és egy négyéves felső tagozatra oszlik, amely végén érettségi vizsgát (Matura) tesznek. A belépés feltétele az általános iskola negyedik évének sikeres befejezése kiváló eredménnyel. Amennyiben a gyermek általános iskolai eredményei nem kiválóak, felvételi vizsgát kell tennie.

Az AhS alsó tagozatának három fajtája létezik: a gimnázium, amelyben az idegen nyelvek kapják a főszerepet, a reálgimnázium, ahol a természettudományokra és a matematikára fektetik a hangsúlyt és a közgazdasági reálgimnázium, ahol a közgazdaságtan és a társadalomtudományok állnak a középpontban. A középiskolák első két évében a tanterv egyforma, a fakultációk és orientációk a felső tagozatban választhatók ki.

Felsőfokú oktatás

Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetnek meg: egyetemet, vallási főiskolát, művészeti főiskolát és szakfőiskolát. Az országban összesen 12 egyetem és 6 művészeti főiskola található. A legnagyobb állami egyetem a Bécsi Egyetem, ami a német nyelvű országok legrégebben alapított felsőoktatási intézménye (1365). A Grazi Egyetem 1585-ben, az Innsbrucki Egyetem 1669-ben nyitotta meg kapuit.

2006-ban a felnőtt osztrák lakosság mintegy 14%-ának volt felsőfokú végzettsége. Az egyetemisták/főiskolások száma egyre nő: a 2005/2006-os tanévben kb. 34 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. A hallgatók 54%-a nő.

Felnőttoktatás

Az általános és szakmai továbbképzést a törvény nem szabályozza, de általában a társadalmi partnerek érdekképviseleti szervei és ezek intézetei kínálják fel, s ezt a magánjellegű oktató intézmények ajánlatai egészítik ki.

A felnőttoktatásban továbbá arra is lehetőség van, hogy a képzést „college”-ekben, és dolgozók iskoláiban, mester- vagy üzemi mesteriskolákban, szakakadémiákon valamint egyetemeken egészítsék ki vagy pótolják be. Az „ember egész életében tanul” felfogás szellemében a felnőttoktatás keretein belül az önképzés központi és a tovább-, illetve szakképzési ajánlatait egyre inkább innovatív technológiákkal, például az elektronikus tanulással közvetítik.

Tudomány

Híres osztrák tudósok:

• Kurt Gödel matematikus
• Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus
• Erwin Schrödinger Nobel-díjas fizikus
• Karl Landsteiner, Nobel-díjas orvos
• Karl Popper, filozófus
• Ludwig Wittgenstein filozófus
• Rudolf Steiner pedagógus, az antropozófia alapítója
• Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja
• Alfred Adler, az individuálpszichológia alapítója

Kulturális intézmények

Könyvtárak

Ausztriában 2400 könyvtárban kereshetnek köteteket az olvasók. Legnagyobb gyűjteménye az 1526-ban alapított Nemzeti Könyvtárnak van, dokumentumai 816-ig vezethetők vissza.

Múzeumok

• Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Népszerűek a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina.
• Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozart tiszteletére.
• Ausztriában 422 múzeum található, amiket évente körülbelül 11 millió ember látogat meg.

Művészetek

A Belvedere kastély Bécsben

Építészet

A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói: Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656–1723) és Johann Lukas von Hildebrandt (1668–1745). Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1928–2000). A modern építészet képviselői: Otto Wagner, Joseph Hoffmann, Roland Rainer.

Képzőművészetek

Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862–1918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (1886–1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877–1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.

Irodalom

Neves költők, írók: Walther von der Vogelweide (1170 k. – 1230 k.), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (1802–1850), a természet szépségének költője, Ferdinand Raimund (1790–1836) és Johann Nepomuk Nestroy (1801–1802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (1805–1868) és Marie Ebner Eschenbach (1830–1916) írók, Arthur Schnitzler (1862–1931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19–20. század fordulójának jelentős alkotói, Rainer Maria Rilke (1875–1926) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (1880–1942), Georg Trakl (1887–1914), Stefan Zweig (1881–1942), Heimito von Doderer (1896–1966), Elias Canetti (1905–), Ingeborg Bachmann (1926–1973), Paul Celan (1920–1970) és Peter Handke (1942–). (Nobel-díjas) írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner.

Filmművészet

A világhírű színész, Arnold Schwarzenegger, osztrák származású.

Zene

Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791)

A világhírű Bécsi Állami Operaház belseje

Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732–1809), Gustav Mahler (1860–1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791), Franz Schubert (1797–1828), Richard Strauss (1864–1949).

Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Világhírűekké váltak a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sängerknaben kórus.

Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Zenei előadásokat láthatnak a Burgtheater látogatói is.

Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban, Fertőmeggyesen rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben. Haydn és Schubert tiszteletére is rendeznek zenei fesztiválokat, ilyen a Schubertiade Vorarlbergben, és a Haydn Zenei Fesztivál Eisenstadtban.

A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes. 2014-ben az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét 290 ponttal az osztrák Conchita Wurst nyerte Rise Like a Phoenix című dalával. A 2015-ös Eurovíziós Dalfesztiválnak Ausztria adott otthont.

Gasztronómia

Az osztrák konyha sokszínűsége a régiók különböző hagyományainak és a szomszédos országok hatásának köszönhető. A burgenlandi konyhát a magyar gasztronómia befolyásolta, emiatt szinte mindent paprikával fűszereznek. Alsó-Ausztriában népszerűek a cseh ételek különféle változatai, mint például a Skubanki (megsütött krumpligombócok mákos cukorban meghempergetve és forró vajjal leöntve). Alsó-Ausztria északnyugati területein burgonya és máktermesztés folyik, emiatt ez a két étel sűrűn előforduló alapanyag az osztrák konyhaművészetben. Felső-Ausztria igazi sörparadicsom, így tradicionális ételük a sörleves. Kedveltek a különböző gombócok, mint a Grießknödel (grízgombóc) és a Brotknödel (kenyér/zsemlegombóc). Tirol a sült ételeiről híres. A tiroli Gröstl egy papírvékonyra klopfolt hús és főt krumpli megsütött elegye. Vorarlbergben a sajtból készült ételek jutnak főszerephez ('sajtleves, sajtgombóc') A régió hagyományos étke a töltött pisztráng.

Bécsi szelet

Sacher-torta

Ételek

• Apfelstrudel: almás rétes
• Germknödel: gőzgombóc (édesség), tésztából és szilvalekvárból áll, fogyasztható vajjal vagy vaníliaöntettel
• Girardi rostélyos: marhasült szalonnával
• Gugelhupf: kuglóf
• Kaiserschmarrn: császármorzsa
• Knödel: knédli, melynek alapvető hozzávalói: liszt, krumpli, zsemlemorzsa, élesztő
• Krapfen: fánk
• Sacher-torta: Franz Sacher receptje alapján.
• Tafelspitz: marhafartő
• Wiener Schnitzel: Bécsi szelet
• Hagymás marhaszelet
• Párolt szilva
• Salzburger Nockerln: édesség felvert tojásfehérjéből és tojássárgájából
• rántott borjúborda
• tiroli máj
• Tiroler Gröstl
• májgombócleves
• Meraner-torta
• „hasított” alma

Italok

• Inländerrum
• Jagertee
• Glühwein
• kávéfélék
• osztrák sör
• bodzaszörp
• almafröccs
• Almdudler
• borok
• Red Bull

A főváros, Bécs, nemcsak a kávéházairól, hanem a különleges kávéról is híres. Íme néhány fajta:

• Espresso: kávéfőzővel elkészített, erős kávé
• Mokka: nagyon erős kávé
• Kleiner Brauner ("kis barna"): kis csésze kávé kevés tejjel vagy tejszínhabbal
• Großer Brauner ("nagy barna"): nagy csésze kávé tejjel vagy tejszínhabbal
• Melange: tejeskávé
• Einspänner: egy pohár fekete kávé sok tejszínhabbal

Látnivalók

UNESCO világörökség része (8 látnivaló)

Schönbrunn Bécsben

Salzburg óvárosának épületei

• Schönbrunni Kastély és Park (1996)
• Salzburg óvárosa (1996)
• Hallstatt–dachsteini kultúrtáj (1997)
• Semmeringi vasút (1998)
• Graz óvárosa (1999)
• Wachaui kultúrtáj (2000)
• Fertő tó és környéke (2001, Magyarország és Ausztria)
• Bécs óvárosa (2001)

További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:

Fraknó vára, Forchtenstein

• Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Hundertwasser-ház, Szent István dóm, Kapucinus kolostor, Bécsi Egyetem, Parlament, Athéné-kút, Mária Terézia tér, Károly tér, Károly templom, Burgtheater, Volkstheater, Volksoper, Theater an der Wien, Opera, Rathaus, Nemzeti Könyvtár, Rotenturmstraße, Graben, Kohlmarkt, Michaelerplatz, Kärntner Straße, Fogadalmi templom, Schwarzenberg palota, Liechtenstein palota, Spanyol Udvari Lovasiskola, Práter, Mozart emlékmúzeum, Albertina múzeum, Állami Színház, Várszínház, Pestsäule
• Burgenland: Kismarton – Esterházy-kastély, Fraknó – Fraknó vára, Németújvár – Németújvár vára, Városszalónak – Szalónak vára, Léka vára
• Stájerország: Mariazell – zarándoktemplom
• Karintia: Launsdorf – Hochosterwitz vára
• Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg vára, Melk – melki apátság
• Felső-Ausztria: Wels – hercegi vár, Graz – Eggenberg-kastély, Kremsmünster – bencés apátság
• Salzburg: Salzburg – Hohensalzburg vára, Werfen – Hohenwerfen vára, Hellbrunni érseki kastély
• Tirol: Innsbruck - Innsbruck óvárosa, aranytetőcske Kufstein – Kufstein vára
• Vorarlberg: Feldkirch – Schattenburg erődje
• Semmering: vasút
• Baden bei Wien: Beethoven háza, Római fürdő, Doblhoffpark és a Rosarium
• Fertő-tó: Fertő-tavi Nemzeti Park, Mithrász-szentély
• Graz: Óratorony, Szent Egyed Székesegyház, II. Frigyes mauzóleum, Vár, Tartományi Székház és Tartományi Fegyvertár, Hauptplatz, Kunsthaus

Ünnepek

Dátum	Magyar név	Német név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Neujahr
Január 6.	Vízkereszt	Hl. Drei Könige
–	Nagypéntek	Karfreitag	változó dátum
–	Húsvéthétfő	Ostermontag	változó dátum
Május 1.	A munka ünnepe	Tag der Arbeit
–	Áldozócsütörtök	Christi Himmelfahrt	változó dátum
–	Pünkösdhétfő	Pfingstmontag	változó dátum
–	Úrnapja	Fronleichnam	változó dátum
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Mariä Himmelfahrt
Október 26.	Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja	Nationalfeiertag
November 1.	Mindenszentek	Allerheiligen
November 15.	Szent Lipót napja	Heiliger Leopold (Babenbergi III.Lipót)	tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben
November 11.	Szent Márton napja	Martinstag	tanítási szünet Burgenland tartományban
December 8.	Szeplőtelen fogantatás	Mariä Empfängnis
December 25. és 26.	Karácsony	Weihnachtsfeiertag

Sportélete

Eddig két téli olimpiát az 1964-es és az 1976-os játékokat rendezték az osztrák Innsbruckban (nyári olimpiát még nem rendeztek ebben az országban). Ausztria eddig 73 aranyérmet szerzett az olimpiai játékok során. A téli sportágakban erősebbek az osztrák sportolók. A legeredményesebb sportág az Alpesi sí.

2005-ben Bécs és Innsbruck rendezte meg a jéghoki-világbajnokságot, majd 2006-ban Salzburg az országúti kerékpár-világbajnokságot.

Híres osztrák sportolók:

• Thomas Muster (tenisz)
• Niki Lauda, Gerhard Berger (Formula-1)
• Marcel Hirscher, Hermann Maier, Benjamin Raich, Mario Matt, Felix Neureuther, Franz Klammer, Toni Sailer (alpesi sí)
• Marlies Schield, Anna Fenninger, Elisabeth Görgl (alpesi sí)
• Gregor Schlierenzauer, Thomas Morgenstern, Andreas Goldberger (síugrás)

Az Osztrák labdarúgó-válogatott eddigi legeredményesebb szereplése az 1954-es világbajnokság ahol bronzérmes lett.

Ausztria 2008-ban Svájccal közösen rendezte meg labdarúgásban az Európa Bajnokságot. A döntőt a bécsi Ernst-Happel Stadionban játszották.

Forma-1

A zeltwegi A1-Ring, más néven Österreichring adott otthont 1997 és 2003 között a Forma 1-es Osztrák Nagydíjnak. A 2002-es osztrák futam botrányba fulladt amikor is a brazil Rubens Barrichello az utolsó körben a Ferrari csapatutasításra elengedte csapattársát, a német Michael Schumachert, ezzel átadva neki a győzelmet. Gerhard Berger F1-es pilóta volt a McLaren-nél a legendás Ayrton Senna csapattársa és egyben legjobb barátja is, a Ferrarinál is vezetett, később a BMW versenyigazgatója volt, majd 2006-tól a Red Bull csapat testvéristállójának, a Scuderia Toro Rossónak lett csapatvezetője és tulajdonosa.

1994-ben az imolai verseny időmérő edzésén versenybalesetben vesztette életét az osztrák Roland Ratzenberger, egy nappal később a betonfalnak ütközve Ayrton Senna is szörnyethalt, ezért nevezik a F1 fekete hétvégéjének az 1994. májusi San Marinó-i GP-t. Ratzenberger tragédiája után Gerhard Berger, Ayrton Senna és Michael Schumacher létrehozta a DPDA-t (Pilóták Érdekvédelmi Szervezete).

Az osztrák tulajdonban lévő Red Bull Racing csapat lett a 2010, 2011, 2012 és 2013-as Forma 1-es világbajnokság konstruktőri/csapat világbajnoka. Dietrich Mateschitz multimilliomos, a Red Bull energiaital gyártó cég feje 2005-ben megvásárolta a Jaguar alakulatát, és ezzel a F1-ben Red Bull Racing néven új csapatot alapított, az energiaitalgyár vörös bikás logója a versenyautókon is megjelenik. A team jelenlegi pilótái az ausztrál Daniel Ricciardo és a holland Max Verstappen. A Red Bull csapatfőnöke Christian Horner, tanácsadója Helmut Marco, szintén F1-es pilóta volt, pályafutásának az vetett véget, hogy versenyzés közben felcsapódott egy kő, ami fél szemére megvakította.

Az osztrákoknak két világbajnokuk is van a F1-ben: Jochen Rindt 1970 posztumusz bajnoka és a háromszoros bajnok Niki Lauda (1975, 1977, 1984). Jochen Rindt még a cím megnyerése előtt életét vesztette egy versenybalesetben, özvegye vette át a VB-kupát. Niki Lauda a Nürburgringen súlyos égési sérüléseket szenvedett, de felépült, és folytatta a versenyzést.

Oltás

Turisták számára a kullancs encephalitis (agyhártya és agyvelőgyulladás) elleni oltás javasolt (csak bizonyos területekre utazóknak).

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Österreich című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

• Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983)
• Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp.)
• A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
• Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Bp. 2001)
• Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 80-55768-74-7
• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)
• Juhász László ’’Ausztria magyar emlékei’’ (Antológia Kiadó, Lakitelek, 2005)
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Annamária Zelényi (2001): Wo man Deutsch spricht. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
• Österreichische Bundeskanzleramt (2007): Österreich Konkret. Bundespressdienst, Wien.
• ↑ TourMIS: TourMIS (német nyelven). TourMIS.info. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)

További információk

• Ausztria térkép és útvonaltervező
• Ausztria.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Ausztria térképe