Császártöltés

	Császártöltés
	; Császártöltés címere
	; Császártöltés címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kiskőrösi
Jogállás	község
Polgármester	Takácsné Stalter Judit (független)
Jegyző	Hábermayer Viktória
Irányítószám	6239
Körzethívószám	78
Testvértelepülései	Lista Deggenhausertal
	Népesség
Teljes népesség	2283 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	27,63 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	82,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Császártöltés Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 25′ 19″, k. h. 19° 10′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 19″, k. h. 19° 10′ 44″
	Császártöltés Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	Császártöltés weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Császártöltés témájú médiaállományokat.

Császártöltés (németül: Kaiserdamm, Tschasartet) község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A község Bács-Kiskun megyében, az 54-es főút mentén fekszik, Bajától 38 kilométerre. Határának legmagasabb pontja a 143 méter magas Boszorkányhegyen, legmélyebb a csatorna parton 93 méter magasságban található. Altalaja agyag, felszíni talaja nagyobbrészben homok és tőzeg. A Kiskunság és a Sárköz határában változóan hullámos felszínre épült falu településszerkezetének különlegességét az árterület szélén magasodó löszpartba fúrt, présházas pinceutcák adják.

Története[szerkesztés]

A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg mocsarán át tudjon utazni. Az 1743-1744-es években telepíti be a kalocsai érsek német családokkal, s a szőlőkultúra fellendítését várta tőlük. A település lakosságát 1947-ben súlyos megrázkódtatás érte. A második világháború alatt sokakat elhurcoltak a községből a Szovjetunióba málenkíj robotra, továbbá a kitelepítésekkel a település nemzeti egysége megszűnt. Napjainkban az idősek egy része még mindig ismeri és használja a sváb nyelvet.

2001-ben a lakosság 2,6%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

Címer leírása[szerkesztés]

A címer hagyományos, alul csúcsos pajzs formájú, vékony fekete kerettel, melyben a címerkép érzékeny, fekete vonalakkal megrajzolt grafika, színei fehér és arany. Témája a Szentháromság. A két Istenalak, Atya és Fiú papirusztekercset mutatnak fel, mely az alapító okiratra utal, a település törvényességének első dokumentumára. Az Istenalakok egy-egy rozmaringágat tartanak, a tisztaság jelképét. Fejük felett kétféle glória, és a Szentlélek szimbóluma, a fehér galamb, amely barokkos formájával az alapítás korára is utal. Alul szőlőfürt, a szőlő- és borkultúra tradíciójának jeleként. A szőlő és a háttér színe arany.

A címerpajzs kiegészítéseként alul az 1744-es évszámot, és alatta gót betűkkel Tschasartet felirat, /utalásként arra, hogy a községet német telepesek alapították./ A címer felett latin nyomtatott betűkkel Császártöltés felirat helyezkedik el.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 42,6% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,9%, református 3,6%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 6,5% (20,7% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A római katolikus templom. A régi, 1780-ban épült templom falainak kibővítésével épült 1921-25-ben. Az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, alkotójuk Zsellér Imre. A főoltár stukkós díszítésű felépítményét a falu egyik szülötte, Schilli János készítette.
Az 1999-ben átadott Teleház a helyi közösségi élet helyszíne.
A Sváb tájházat 1998-ban nyitották meg; helytörténeti és néprajzi kiállítás látható itt.
Szálas Béla-kilátó. A kilátó névadója a lokálpatrióta Szálas Béla. Az ő kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre. Érdekessége, hogy a település központjában helyezkedik el, de a közeli főútról mégsem látszik.
Császártöltési Vörös mocsár. Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjedése: 930 ha A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 méterre magasodik a Duna-völgy fölé. Egykor az ország állóvizekben leggazdagabb területei közé tartozott ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár.
Ősi ösvény A sétaút 8,5 kilométer hosszú. Végigvezet a falu határában, az Öreghegyen, a Szamárvölgyben, a Káposztáskerti pincesoron. A kirándulóút párosul egy igazi nyelvi kirándulással is, hiszen az útjelző táblákon a helyre jellemző szavak három nyelven, magyarul, svábul, németül is szerepelnek.
Képes Ház - a falu történetének képes bemutatása. A Falumúzeummal szemben, a Községi Könyvtárból nyílik a Képes Ház. A kiállításon óriás méretű képeken mutatják be a falu történetét, hagyományait, népviseletét. A látványos kiállításnak helyet közel 100 éves adó ház maga is különleges.
Császártöltés pincesorai a maguk nemében különlegesek, hiszen szervesen beépülnek a faluba, utcát alkotva a falu részei.
Öreg temető. Érdemes sétát tenni az Öreg temető árnyas fái alatt. A falu első lakóinak a síremlékei közül is láthatunk párat a Schaffer József által felajánlott Kápolna melletti sírkertben. Az 1930-as években épült Kálvária ékessége a temetőnek.
Módos Töltés. A XX. század első feléből származó berendezési tárgyakkal, használati eszközökkel ismerkedhet meg a látogató. Betekintést kap a kiállításon Császártöltés kisszámú polgárságának, módosabb lakóinak életébe.

A községről[szerkesztés]

A községről először Bánáti Miklós írt a Huszonkét évtized az új hazában című könyvében. A könyv Császártöltés község történeti adattára 1744-től 1964-ig.

"Bánáti Miklóst Császártöltés helytörténetének megírásában az a cél vezette, hogy olvasói a falu múltját jobban megismerjék. " E könyvet abból a célból bocsájtjuk útjára, hogy tartalmából sok-sok tanulságot levonva hirdesse egy nép, egy példátlan szorgalmú becsületes dolgos község - Császártöltés - múltját és jelenét." - olvashatjuk az előszóban."

Arnold Erzsébet és Knipl István Fejezetek Császártöltés történetéből és néprajzából.
Bánáti Miklós Újabb adalékok Császártöltés történetéhez
Walter János naplója Összeállította: Arnold Erzsébet
Császártöltés története 1. A császártöltési határ története a kezdetektől a falu alapításáig. Szerzői: Wicker Erika, Knipl István, Bolvári Csaba és Bárth János.
Császártöltés története 2. Császártöltés története 1920 és 1950 között. Szerzői: Knipl István, Wicker Erika, Bolvári Csaba.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Németül a településnek két neve létezik: Kaiserdamm és Tschasartet. Horvát nevei: a bátyai horvátok által használt Tuotiš és a felsőszentiváni horvátok által használt Tetiš.^[4]

Képgaléria[szerkesztés]

Jellegzetes helyi parasztház
A császártöltési katolikus templom
A templom homlokzata
Makett a kultúrházban a település központjáról
Kilátás a Szálas Béla-kilátóból
A császártöltési Szálas Béla-kilátó
A Szálas Béla-kilátó alulról nézve
A Szálas Béla-kilátó üdvözlő táblája
A kilátó és környezete
A pincefalu egy részlete
A pincefalu egy részlete

Források[szerkesztés]

Arnold Erzsébet – Knipl István: Fejezetek Császártöltés történetéből és néprajzából 2002. 145.p.
Knipl István: A Volksbundtól a Waffen-SS-ig, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve, 19. 2004.
Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve

Cumania 20. 2004. 173-204.p.

Wicker Erika – Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Az ezredfordulón 10. (1999-2005.). Kecskemét 2005. 37-46.p.
Wicker Erika – Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Cumania 21. 2005. 99-144.p.
Knipl István – Tánczos Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Cumania 23. 2007. 44.p.

Knipl I. 2009. Császártöltés régészeti topográfiája II.(rézkor, bronzkor) In: Bárth J. (Szerk.) Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve), Kecskemét 91-133 p.

Knipl I. 2009. Újabb leletek a császártöltési határban In: Bende L. – Lőrinczy G. (Szerk.) Medinától Etéig, régészeti tanulmányok Csalog József születésének 100. évfordulójára, Szentes 145-147 p. Knipl I. 2009. Rézkori edények a császártöltési határban In: Bánkiné dr. Molnár E. (Szerk.) Múzeumőr (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének folyóirata), VII. évf. 1. Kecskemét 30-31 p. Knipl I.. – Tánczos-Szabó Á. 2010. Volksbund-szervezetek megalakulása a mai Bács-kiskun megye községeiben In: Bánkiné dr. Molnár E. (Szerk.) Múzeumőr (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének folyóirata), VIII évf. 3. Kecskemét 7-9 p.