Csiky Gergely Színház (Kaposvár)
Csiky Gergely Színház | |
A színház épülete | |
Általános adatok | |
Korábbi nevei | Nemzeti Színház |
Névadó | Csiky Gergely |
Alapítva | 1911 (108 éves) |
Státus | Közhasznú Nonprofit Kft. |
Játszóhelyek | Nagyszínház Stúdiószínház |
Személyzet | |
Főigazgató | Fülöp Péter (mb. ig.) |
Művészeti vezető | Bozsik Yvette (2017-től)[1] |
Gazdasági vezető | Ficsórné Sárdi Ágota |
Elérhetőség | |
Cím | Kaposvár, Rákóczi tér |
Honlap | www.csiky.hu |
A Csiky Gergely Színház (egykori nevén: Nemzeti Színház) Kaposváron található, a város jelképe. Az ország egyik legnagyobb és leghíresebb színháza. Nevét Csiky Gergelyről (1842–1891) kapta, aki drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A teátrum épülete a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alkotása.
Tartalomjegyzék
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A színház Kaposvár belvárosában, a mai Rákóczi téren található, nem messze a vasútállomástól és a buszpályaudvaroktól. Az épület körül terül el a Színház park, ami szökőkútjaival, játszóterével a kaposváriak egyik kedvenc találkozóhelye.
Története[szerkesztés]
1911-ben nyitotta meg kapuit az egykori Búza téren Kaposvár első állandó színháza. Az érdeklődők először a Cigánybáró című operettet tekinthették meg.
A színház terveit a „magyar Gaudínak” is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették. A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg.
Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér, félhengeres oldal-rizalitjaival, mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. Ahogy akkoriban nevezték, a Nemzeti Színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér befogadóképessége, de ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. A színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbeton-áthidaló megoldását az ilyen szerkezetek közötti megoldások elsőjeként tartja számon a magyar építészettörténet. A nézőtér díszes ornamentális elemeit, mint legszebb részleteket, egy helyi vállalkozó, a Borovitz-féle cementgyár készítette.
Az 1950-es években az épületet kibővítették, ami elsősorban a játékteret érintette.
Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be a ma is használt színpad technikák (süllyesztők, lámpák) nagy részét.
Önálló társulat[szerkesztés]
Az ötvenes évek közepén a politikai vezetés döntése alapján Egerben és Kaposváron önálló társulat alakulhatott. Az 1955. október 15-i díszelőadás előtt az Állami Csiky Gergely Színház névre "keresztelt" társulat vidéken két elő-bemutatót is tartott. 1955. augusztus 25-én a Nászutazást, 1955. augusztus 28-án a Warrenné mesterségét mutatták be.
Nászutazás - szereposztás:
|
Warrenné mestersége - szereposztás:
|
Október idusára befejeződött a színház felújítása, az avató díszelőadáson Huszka Jenő: Szép Juhászné című nagyoperettjét adták elő. Október 8-án jelent meg első alkalommal a színház műsorfüzete a Somogyi EKHÓ. Ebben Sugár László, az első igazgató verssel köszöntötte a nagy napot, a zeneszerző pedig a következő sorokkal köszöntötte a publikumot:
„ | Abból az alkalomból, hogy Somogy megye első színháza, a kaposvári színház első bemutatójaként a „Szép Juhászné” című operettemet tűzte műsorára, meleg szeretettel üdvözöllek mindannyiótokat, a színház minden egyes tagját. Hiszem, hogy a színház erős bástyája lesz a magyar kultúrának. Hívetek: HUSZKA JENŐ |
” |
Szép Juhászné - szereposztás:
- Özv. Szikszai Bálintné: Barcza Éva, Rohonczy Mária*
- Szoboszlay Dénes: Juhász Pál, Hajdú Péter*
- Breselmayer Tódor: Rassy Tibor
- Krisztinka, Breselmayer lánya: Kovács Zsuzsa
- Atmang grófnő: Gábor Mara
- Xavér, Atmang fia: Bán Tamás
- Szép Rudolf, tánc- és illemtanár: Kenessy Zoltán
- Dunkel Teofil, rendőrfőnök: Vásárhelyi András
- Castilla, színésznő: Fábián Klára
- Újdondász: Tóth Béla
- Juliska, konyhalány: Bereczky Lia
- Katzenbeisser, fogalmazó: Molnár Pál
- Kovács György, jurátus: Gálfy László
- Vízárus: Komlós István
- Csendőr: Csurka László
- Hajós: Molnár Miklós
- Virágárus lány: Remete Hedvig
- Rendező: Sallós Gábor
A nyitó szezonban még hét bemutatót tartottak. Ezek a következők: János vitéz, Buborékok, Pacsirta, Csendháborító, Virágzó asszonyok, Volpone, Boszorkánytánc.
Az elmúlt ötvenöt évben, a Színházi adattárban 596 előadást katalogizáltak.[3]
Fénykora[szerkesztés]
A teátrum az 1970-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig a magyar színházi élet meghatározó társulata volt, erről tanúskodik A Kaposvár-jelenség című riportkötet is.
Másfél évtizedes késéssel, ez a műhely egyike volt azoknak, amelyek az ötvenes évek közepén világszerte kibontakozó színházi forradalmának folytatói, eredményeinek adaptálói voltak. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által vezetett színház fokozatosan az érdeklődés középpontjába került. Így történhetett, hogy szinte egyetlen vidéki színésznőként Olsavszky Éva Kossuth-díjat kapott. A színház sokat tett az új, értő közönség kialakítása érdekében. Több gyermek előadása is országosan ismertté vált, elsősorban a televízió közvetítések hatására.
1978-ban a politikai és színházi felső vezetés a hosszú évek óta stagnáló budapesti Nemzeti Színház megújítása érdekében az eredményesen működő vidéki színházi műhelyek vezető művészeit szerződtette. A kísérlet nem sikerült, 1982-ben kiváltak a Nemzetiből a megújításra érkező művészek, lehetőséget kaptak azonban egy új önálló társulat létrehozására. Ekkor alakult meg a budapesti Katona József Színház, melynek tagjai közül sokan a kaposvári társulat tagjai voltak. Az átszervezés eredményeként, két év alatt a társulat szinte teljesen kicserélődött, de Babarczy László vezetésével újra talpra állt, sok esetben a korábbinál is nagyobb művészi és közönségsikereket ért el.
Számos kiváló előadása közül is kiemelkedett a Marat halála. A darabot 1981. december 8-án mutatták be, Ács János rendezte. A francia forradalom korában játszódó történetnek sok áthallása volt a Kádár-rendszer legsúlyosabb tabujára, az 1956-os forradalomra (annak 25. évfordulóján). A darab végén a háttérben a Corvin közről készült fotó jelent meg, bár nehéz volt felismerni: egy montázs volt a környező házakról, és egy függönyre nyomtattak. A bemutató után egy héttel ráadásul Lengyelországban rendkívüli állapotot léptettek életbe, ami szintén hozzájárult, hogy egy „megkerülhetetlen kultuszelőadás” váljon belőle.[4]1982-ben a BITEF ((Belgrade International Theatre Festival)) nemzetközi fesztiválon mind a három kiosztható díjat a kaposváriaknak adták át, de a hatalom nem engedte, hogy a fővárosban is előadják. A darabot több mint százszor játszották, ami vidéki színházak esetében még operetteknél sem gyakori. A legendás előadásra külön buszokkal érkeztek a teátrum rajongói. Még 1989-ben is, mikor budapesten játszhattak rendőrkordon védte a Vígszínházat a jegyre áhítozó nézők rohamától.
A teátrum igazgatói[szerkesztés]
- Sugár László (1955–1956)
- Zách János (1956–1957)
- Ruttkai Ottó (1957–1960)
- Sallós Gábor (1960–1963)
- Gáti György (1963–1966)
- Laczina László (1966–1971)
- Komor István (1971–1974)
- Zsámbéki Gábor (1971–1978)
- Babarczy László (1978–2007)
- Znamenák István (2007–2008)
- Schwajda György (2008–2010)
- Rátóti Zoltán (2010–2016)
- Fülöp Péter (2016-)[5]
Érdekességek[szerkesztés]
A teátrum mutatott be először Magyarországon Sütő András darabot. A színháztörténeti esemény időpontja: 1971. november 19.; a mű címe: Pompás Gedeon. Az előadást Komor István rendezte. A címszerepet Kátay Endre alakította; játszótársai voltak: Szabó Ildikó, Kun Vilmos, Mészáros Joli, Mentes József, Koltai Róbert, Dánffy Sándor, Garay József, Várkonyi András, Czakó Klára.
Híres művészek[szerkesztés]
A Csiky Gergely Színházban játszottak vagy játszanak:
Társulat (2018-2019)[szerkesztés]
- Benedek Dániel
- Csonka Ibolya
- Fándly Csaba
- Gyuricza István
- Hunyadkürti György
- Kalmár Tamás
- Kósa Béla
- Kovács Zsolt
- Krausz Gergő
- Lugosi György
- Mészáros Sára
- Mikecz Estilla
- Mohácsi Norbert
- Németh Mónika
- Nyári Oszkár
- Nyári Szilvia
- Sarkadi Kiss János
- Serf Egyed
- Stefánszky István
- Szabó Nikolett
- Szvath Tamás
- Szvetnyik Kata
- Tóth Eleonóra
- Tóth Géza
- Tóth Molnár Ildikó
- Varga Zsuzsa
- Zsíros Linda
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bozsik Yvette lett a Csiky Gergely Színház művészeti vezetője. kapos.hu, 2016. december 9. (Hozzáférés: 2016. december 9.)
- ↑ *Szerepkettőzések
- ↑ 2010. szeptember 14-i lekérdezés.
- ↑ Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika ([[Színház (folyóirat)|]], 2010. szeptember)
- ↑ „Fülöp Péter vezeti tovább a kaposvári színházat”, Színház.hu (Hozzáférés ideje: 2018. június 14.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Magyar mesék - Kari Györgyi előadása a Pepita Oféliában, szinhaz.hu - 2013. szeptember 11.
- ↑ A színház alapító tagja. 50 év alatt 223 premiere volt.
Források[szerkesztés]
- Színházi Adattár
- Kaposy Miklós: Humorlexikon Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7
- Somogyi EKHÓ (Műsorfüzet 1. szám)
- Mihály Gábor: A Kaposvár-jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
- Csiky Gergely Színház honlapja
- Spira Veronika: Miniesszék IV. könyvismertető Eörsi László "Megbombáztuk Kaposvárt" c. könyvéről - 2014.
További információk[szerkesztés]
- Rátóti Zoltán: Pályázat a kaposvári Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére, kaposvar.hu - 2014.
- A színházépítészet elektronikus archívuma adatbázis – Kaposvári Csiky Gergely Színház
- Kaposvári Csíky Gergely Színház, minimagyarorszag.hu
- H. Molnár Katalin: A szecesszió Kaposváron virtuális kiállítás anyaga Csiky Gergely Színház, Takács Gyula Városi és Megyei Könyvtár
- Amit a kaposvári falak rejtenek: körbejártuk a Csikyt pincétől a tetőig. Kaposvár Most, 2016. március 20. (Hozzáférés: 2016. március 20.)