Szivárvány Kultúrpalota
| Szivárvány Kultúrpalota | |
 | |
| Hely | Kaposvár, Noszlopy u. 5-7. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1928 (91 éves) |
| Rekonstrukciók évei | 2010 |
| Építési stílus | art deco, szecessziós |
| Védettség | országos műemléki védelem |
| Tervező | Lamping József |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 139 m |
| Elhelyezkedése | |
 Szivárvány Kultúrpalota
Pozíció Kaposvár térképén
| |
| é. sz. 46° 21′ 19″, k. h. 17° 47′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 19″, k. h. 17° 47′ 21″ | |
A Szivárvány Kultúrpalota Kaposvár kulturális életének egyik jelentős helyszíne, számos rendezvénynek ad otthont. Épülete országosan védett műemlék.
Tartalomjegyzék
Az épület[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
1927 és 1928 között épült Lamping József kaposvári építész tervei alapján, szecessziós és art deco stílusban, eredetileg 821 férőhellyel. Díszítőelemeiben keverednek a magyaros és az idegen motívumok, főként az egyiptomi művészet elemei, például a belső mennyezeten egy egyiptomi szárnyas napkorong jelenik meg, de a külső homlokzaton az oszlopfők is az egyiptomi stílusra emlékeztetnek.[1]
A bejárat fölötti ívelt előtetőt alakja miatt „Napóleon kalapjának” szokták nevezni. Érdekesség, hogy a városban egy másik Lamping-épületen, a Zrínyi utcai transzformátorházon is szerepel díszítésként ugyanez a forma.[2]
Amikor a palota épült (és utána hosszú évtizedekig) mozi működött benne: először Városi Mozgóképszínháznak, a háború után Vörös Csillagnak, majd 1991-től Szivárvány Mozinak nevezték. 2003-ban felavatták az épület falán Lamping József emléktábláját. 2009-ben a mozit országosan védett műemlékké nyilvánították.[3] Ekkor kezdődött meg teljes felújítása és átépítése L. Balogh Krisztina tervei alapján, mely 2010 őszén fejeződött be. Ekkorra készült el az épület előtt álló bronzmakett is, mely a palota átépítés előtti állapotát ábrázolja, 1:50 méretarányban.
Már megnyitása után néhány héttel nagy újdonságot jelentett a mozi: Kaposváron először itt lehetett színes filmet nézni. 1931-től pedig hangosfilmeket is bemutattak, emiatt kicsit át kellett alakítani a belső teret, hogy az akusztika megfelelőbb legyen. Azonban már ez idő tájt sem csupán a filmek vetítése jelentette az egyedüli kulturális eseményeket az épületben: nótaköltők, operaénekesek is felléptek, sőt, még politikai rendezvényt is tartottak benne. 1946-ban rövid időre a Független Kisgazdapárt vette át a mozit, később szovjet befolyás alá került: 1948-tól kezdve rendezték itt a Szovjet Filmnapokat. 1955-ben maga Rákosi Mátyás is felszólalt az épületben egy megyei szintű politikai gyűlés alkalmával, aztán 1956-ban Dobi István és Tildy Zoltán köztársasági elnök, majd 1957-ben Kossa István pénzügyminiszter és Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese is szónokolt benne.[4]
1958-ban széles vásznat kapott a mozi, majd 1982-ben és 1997-1998-ban is felújították, átalakították, de 2001-ben moziként bezárta kapuit.
Technikai felszereltség[szerkesztés]
A palota nagytermében HD minőségű vetítő és vászon (9 m × 6 m), világhálós csatlakozás és teljes hangrendszer található, a fénytechnikai eszközök készletét 96 szabályozott és 24 direkt csatorna alkotja. Vetítőkészüléke egy felújított hagyományos filmszalagos Meopta 5XB 35 mm-es gép, de lehetőség van E-Cinema rendszeren keresztül is előadást vetíteni. Szinkrontolmács helyiségében 4 nyelven, 80 fős tolmácsberendezés segíti a nemzetközi rendezvények megtartását, bérelhető vezeték nélküli tolmácskészülékek segítségével a fordítás az épületen belül bárhova eljuthat.
A színpad 12 m × 8 m-es, parketta vagy balettszőnyeg borítású, hasznos magassága 8 méter. Fölötte 4 db motoros és 2 kézi működtetésű „tréger” van elhelyezve. A nézőtér 347 ülőhellyel bír (ebből 207 földszinti, 51 karzati és 89 emeleti), de szükség esetén akár 50 pótszék is befér.
A fellépők számára 2 db 4 fős gyorsöltöző, 2 db 20 fős csoportos öltöző és további 2 db 8 fős öltöző áll rendelkezésre. Az épület mozgáskorlátozottak számára is látogatható, a kerekesszékes elérhetőség mindenhova biztosított, speciális mosdót is kialakítottak számukra.[5]
Rendezvények az épületben[szerkesztés]
A 2010-es felújítás óta nagy számban tartanak itt különféle zenei és más színpadi előadásokat, konferenciákat, de itt működik a Szivárvány Filmklub is. Minden augusztusban itt kap helyet a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál legtöbb rendezvénye.[6]
További információk[szerkesztés]
- A Szivárvány Kultúrpalota honlapja
- Amit a kaposvári falak rejtenek: a Szivárvány épülete és technikája. Kaposvár Most, 2016. március 2. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Az épület leírása a központ honlapján. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ muemlekem.hu Az épület a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ 9/2009. (III.6.) OKM rendelet, 38/1995. önkormányzati rendelet (PDF). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013)
- ↑ Az épület technikai adottságainak leírása a honlapján. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
- ↑ A fesztivál honlapja. (Hozzáférés: 2013. február 7.)
