Molnár Piroska
Molnár Piroska | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1945. október 1. (73 éves) Ózd |
Házastársa | Eötvös Péter (h. 1968–?) |
Gyermekei | Eötvös György (1969–1995) |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
Aktív évek | 1966– |
Híres szerepei |
Inken Naplemente előtt Schneiderné Hyppolit, a lakáj Mária királynő Madách: Mária királynő Anya Indul a bakterház Aranka Csinibaba Elvira Munkaügyek |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1995 |
Jászai Mari-díj | 1977 |
Kiváló művész | 1990 |
Érdemes művész | 1981 |
További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006) |
Molnár Piroska az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Piroska témájú médiaállományokat. |
Molnár Piroska (Ózd, 1945. október 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Eötvös Péter zeneszerző egykori felesége.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Molnár József és Andrássi Viktória.[1] Édesapja nem tért haza a szovjet fogságból, egyedül maradt édesanyja vissza szeretett volna térni Erdélybe, de ekkor már lezárták a határokat. Kunágotán telepedtek le, meghatározó gyermekkori élményei ehhez a településhez kötik. A mama tanácsára (tanuljon szakmát) Szegeden közgazdasági technikumban érettségizett.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1964-ben vették fel.[2] 1968-ban végzett, eközben fellépett az 1966-os Táncdalfesztiválon. A főiskola elvégzése után Babarczy László beajánlotta a Nemzeti Színházba, viszont Both Béla igazgató nem vette fel.[2]
1968-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. Az első kaposvári korszakban olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Babarczy László. A színpadon olyan kollégákkal dolgozott együtt mint Koltai Róbert, Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Jordán Tamás, Pogány Judit vagy Lukáts Andor.[2] Ebben a korszakban szerepelt a legendás Árvácska című filmben, amely Karlovy Varyban díjat nyert.[2]
1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színházhoz kötötte szerződés, ahova szinte az egész korábbi kaposvári társulattal együtt ment át.[2] 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984-től, 18 éven át ismét a kaposvári társulatot erősítette. 2002 és 2013 között újra a Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan Alföldi Róbert leváltásával ő is távozott, azóta a Thália Színház tagja.
Rendszeresen fellépője az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínház bemutatóinak.
A prózai szerepek mellett, számos zenés darab főszereplője is, így például a Mohácsi János által rendezett Csárdáskirálynő Ceciliája,[3] és az Ármány és szerelem, mely alakításáért 2010-ben elnyerte a színikritikusok Fővárosi Színházi Díját.[4] Kurtág György kortárs zeneszerző kérésére, unszolására elvállalta a Beckett-töredékekre írott darabjában – What is the Word (Op. 30) – való közreműködést, 2008-ban. Az előadás bemutatója a Zeneakadémián volt, amelyet számos külföldi (Salzburg, Berlin, Zürich) fellépés is követett.[5] Eötvös Péter, Vocal Works című Cd-jén, a Mese című darab közreműködője[6] volt.
2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja.
2011-ben[7] Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda és 100-100 ezer Ft jelképes díjjal jár. Az elismerést minden évben Csiky Gergely születése évfordulóján, december 8-án (először 2011-ben) adják át.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen színpadi beszédet tanított, osztályvezető tanár volt.[8][9] 2017-től Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít.[10][11]
2011-ben Komlós Juci helyére a nemzet színészévé választották.[12]
2012 tavaszától a M1 IrReality Show-jának, a Munkaügyeknek a főszereplője, ahol Sipeki Elvirát, a Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét alakította egészen a befejező 152. epizódig.[13]
Családja[szerkesztés]
A férje volt Eötvös Péter zeneszerző 1968-tól, de később elváltak.[14] Egy közös gyermekük született 1969-ben, Eötvös György, aki 1995-ben elhunyt.[1][15][16] Fiáról és házasságáról így vallott egy 1978-as interjúban: „Reggel nyolctól bent voltam a színházban, a fiam Pesten élt az anyósommal. Egész héten nem láttam, csak hétfőn ... Hétfő volt a szabadnapom, ha éppen nem tájolt a színház. Vasárnap éjjel vonatra ültem és kedden reggel tértem vissza a színházba. [...] Bizonyos lemondást követeltek tőlem a vidéki élet napjai, de beletörődtem abba, hogy a fiamnak nem mesélhettem el mindent, s hogy csak később értesülhettem a betegségéről is, mert engem kíméltek. Azért bizakodtam: ha nagyobb lesz, minden könnyebbé válik. [...] Nem szerződtem Pestre kizárólag csak a gyerekem miatt. [...] A színészetért mindent vállaltam. A férjem zeneszerző volt, de amikor külföldre szerződött, a hazai színészi pálya mellett döntöttem és maradtam. [...] Ha a magánembert kérdezi, akkor igen, megbántam – feleli fojtott hangon –, de a pályám sok mindenért kárpótolt. Pedig nekem is szükségem lenne valakire. És éppen erre az emberre! De erre nem volt szabad gondolnom ... Goethe azt mondta; »Nincs el nem rontott élet«.”[17]
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 231; rendezőként 5. (A platform adatai szerint, Molnár Piroska a legtöbb regisztrált bemutatóval rendelkező színésznő.) Ugyanitt negyven színházi fotón is látható.[Mj. 1]
- Tolsztoj: Háború és béke (Natasa)
- Hauptmann: Naplemente előtt (Inken). A színháztörténeti jelentőségű előadás rendezője és főszereplője, Ajtay Andor volt.[Mj. 2]
- Madách: Mária királynő (Mária királynő)
- Brecht–Kurt Weill: Koldusopera (Polly, Kocsma Jenny)
- Euripidész: Oresztész (Elektra)
- Shakespeare: Téli rege (Hemrmione)
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (dajka)
- Shakespeare: Titus Andronicus (Tamora)
- Shakespeare: III. Richárd (York hercegné)
- Gorkij: Éjjeli menedékhely (Natasa, Vaszilissza Karpova)
- Zágon–Nóti–Eisemann: Hyppolit, a lakáj (Schneiderné)
- Jókai Mór: A cigánybáró (Czipra)
- Kornis: Kozma (Böbe)
- Carlo Goldoni: Velencei terecske (Donna Cate)
- Örkény István: Pisti a vérzivatarban (Rizi)
- Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Báthory Susánna)
- Csehov: Sirály (Nyina, Arkagyina)
- Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romolus (Rea, Júlia)
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Cecília)
- Kosztolányi Dezső-Babarczy: Néró, a véres költő (Agrippina)
- Molière: Tudós nők (Philaminte)
- Molière: Az úrhatnám polgár (Nicole, Jourdainné)
- Nemes Nagy Ágnes: Bors néni (Bors néni)
- Arthur Miller: A salemi boszorkányok (Rebecca Nurse)
- Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (Karnyóné)
- Beaumarchais: Figaro házassága (Marcellina)
- Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Claire Zachannasian)
- Ibsen: Peer Gynt (Aase)
- Osztrovszkij: Vihar (Marfa Ignatyeva)
- Lévay–Kunze: Elisabeth (Zsófia főhercegnő)
- Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (Fleury)
- Szigligeti Ede: Liliomfi (Camilla kisasszony)
- Vörösmarty: Csongor és Tünde (Éj)
- Örkény István: Macskajáték (Giza)
- Tennessee Williams: Orfeusz alászáll (Porter nővér)
- Schiller: ármány és szerelem (Millerné)
- Térey János: Jeremiás avagy Isten hidege (több szerep)
- Csiky Gergely: A nagymama (Szerémi grófné)
- Esterházy Péter: Én vagyok Te
Rendezései[szerkesztés]
- Bródy Sándor: A tanítónő (kaposvári Csiky Gergely Színház)
- Lofting–Békés Pál: dr. Dolittle cirkusza (Kolibri Színház)
- Remenyik Zsigmond: Pokoli disznótor
- Grimm fivérek: Csipkerózsika (kaposvári Csiky Gergely Színház)
- Agneta Elers-Jarleman: Sátánfajzat! (Kolibri Színház)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Színház- és Filmművészeti Egyetem)
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmek[szerkesztés]
- Szevasz, Vera! (1967)
- A völgy (1967)
- Ünnepnapok (1967)
- Elsietett házasság (1968)
- Az utolsó kör (1968)
- Az idő ablakai (1969)
- Hangyaboly (1971)
- Makra (1972)
- Harmadik nekifutás (1973)
- Azonosítás (1975)
- Utolsó padban (1975)
- Árvácska (1976)
- A kétfenekű dob (1977)
- Fogjuk meg és vigyétek (1978)
- Veszélyes játékok (1979)
- Indul a bakterház (1980)
- A mérkőzés (1981)
- Sértés (1982)
- Idő van (1985)
- Laura (1986)
- Kiáltás és kiáltás (1987)
- Tutajosok I-II. (1989)
- A távollét hercege (1991)
- Sose halunk meg (1993)
- Jó éjt, királyfi! (1994)
- A pártütők (1994)
- Ébredés (1995)
- Szamba (1996)
- Csinibaba (1997)
- Ámbár tanár úr (1998)
- Hippolyt (1999)
- Kínai védelem (1999)
- Meseautó (2000)
- Kvartett (2001)
- Rinaldó (2003)
- A rózsa énekei (2003)
- Állítsátok meg Terézanyut! (2004)
- Tüskevár (2004)
- Sorstalanság (2005)
- Rokonok (2006)
- Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006)
- Taxidermia (2006)
- De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006)
- Idegölő (2007)
- Kócos (2007)
- Dolina (2007)
- Tabló (2008)
- Vacsora (2008)
- Papírkutyák (2009)
- Szuperbojz (2009)
- Mentsük meg az Állatkertet! (2009)
- Zimmer Feri 2. (2010)
- Aglaja (2012)
- A nagy füzet (2013)
- Szabadesés (2014)
- Liza, a rókatündér (2015)
- Veszettek (2015)[18]
- Pappa Pia (2017)
- Holnap tali – A premier (2018)
Tévéfilmek[szerkesztés]
- Ősbemutató (1974)
- Az utolsó padban (1975)
- A zöldköves gyűrű (1977)
- Indul a bakterház (1980)
- Luxus eljárás (1981)
- Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
- Petőfi 1-6. (1982)
- A falu jegyzője 1-6. 1986)
- A pacsirta (1987)
- Groteszk (1989)
- Isten madárkái (1994)
- Éretlenek (1995)
- Cigánytörvény (1997)
- Koldus és királyfi (2000)
- Mai mesék: Lucy (2000)
- Kisváros (2000)
- Capitaly (2002)
- Az igazi halál (2007)
- Munkaügyek – IrReality Show (2012–2017)
- Esküvőtől a válóperig (2013)
- A tanú (2014)
- Kincsem (2014)
- Rövid póráz (2016)
- Holnap Tali! (2016–)
- Hétköznapi örület (2017)
- Tóth János (2018)
- Korhatáros szerelem (2018)
Szinkron[szerkesztés]
Film szinkronszerepei[szerkesztés]
Sorozat szinkronszerepei[szerkesztés]
Cím | Év | Szerep | A szinkronizált színész |
---|---|---|---|
Szegény ember narancsa | 1987[forrás?] | Dolour Darcy | Anne Phelan[20] |
Sírhant művek | 2001 - 2005[forrás?] | Bettina | Kathy Bates[20] |
Született feleségek | 2004 | Juanita Solis | Lupe Ontiveros[21] |
Amerikai Horror Story | 2013 - | Ethel Darling / Ethel Darling/ Delphine LaLaurie | Kathy Bates[22] |
Hangjáték[szerkesztés]
- Szabó Magda: Für Elise (2003)[23]
- Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai (Rádiószínház, 2015) – Pulszky Terézia[24]
- Giacomo Casanova: Casanova visszatér (2015) – közreműködő[25]
- Csender Levente: Murokszedők (Rádiószínház, 2015)[26]
Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés]
- A repülő kastély - népmesék
- Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve
- Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő
- Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
- Szabó Magda: A muranói hattyú és más novellák
- Szabó Magda: Angyal és más novellák
- Szabó Magda: Freskó
- Szabó Magda: Kakasszó
- Szabó Magda: Sziluett
- Szabó Magda: Disznótor
- Ronald Dahl: Meghökkentő mesék
- Füves könyv
- Seherezádé - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
- Szindbád kalandjai - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi 1-2
- Aladdin és a csodalámpa - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
- Az ébenfa ló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
- Hasszán - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
- Ali baba és a negyven rabló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi
- A két testvér - Grimm mesék
- Piroska és a farkas - Grimm mesék
- Hamupipőke - Grimm mesék
- A farkas és a hét kecskegida - Grimm mesék
- A brémai muzsikusok - Grimm mesék
- Csipkerózsika - Grimm mesék
- Hófehérke - Grimm mesék
- A hókirálynő - Andersen legszebb meséi
- A kis hableány - Andersen legszebb meséi
- A rút kiskacsa - Andersen legszebb meséi
- A kiskakas gyémánt félkrajcárja - népmesék
- Kacor király - népmesék
- Az égig érő fa - népmesék
- Lúdas Matyi - népmesék
- Kismalac és a farkasok - népmesék
Díjak, kitüntetések[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1977)
- Rajz János-díj (1979)
- Érdemes művész (1981)
- Kiváló művész (1990)
- Déryné-díj (1993)
- Színikritikusok díja a legjobb női alakításért (1994)
- Kossuth-díj (1995)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
- Hazám-díj (2008)
- Amfiteátrum díj (2009)
- A Nemzet Színésze (2011)
- Színházi Kritikusok – legjobb női főszereplő díja (2011)
- Prima Primissima díj (2013)
- Arany Medál-életműdíj (2013)
- Cottbusi Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb női alakítás díja (2014)[27]
- Színikritikusok Céhének életműdíja (2015)[28]
Könyvek róla[szerkesztés]
- Mihályi Gábor: Kaposvár-jelenség
- Lőrincz Sándor: Molnár Piroska
- Vámos Miklós: 135 lehetetlen történet
Hang és kép[szerkesztés]
- Szépség és szörnyeteg (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Menyasszonytánc (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Nagymama-díj (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Nótacsokor (Hozzáférés: 2014. június 20.)
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ 2017. július 18-i lekérdezés.
- ↑ A bemutató időpontja: 1970. november 8.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Molnár Piroska, a színész (hu-HU nyelven). rtl.hu. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
- ↑ A kaposvári Csiky Gergely Színház YouTube csatornája A csárdáskirálynő - A kaposvári Csiky Gergely Színház archívuma - 2011. december 27.
- ↑ Színházi Kritikusok Céhe színikritikusok díja 2009/2010 - 2010. szeptember
- ↑ „Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor” – Molnár Piroskával beszélget Váradi Júlia Archiválva 2011. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mozgóvilág Online - 2009. december (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- ↑ Csont András: Hangok Eötvöse, Café Momus - 2001. március 19.
- ↑ Nagymama-díjat alapított Molnár Piroska, Nemzeti Színház honlapja - 2011. február
- ↑ Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Molnár Piroska, aki mindent tud. mandarchiv.hu. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
- ↑ http://szfe.hu/osztaly/dramainstruktor-2013-2016/
- ↑ DTK: Elviszlek magammal - Molnár Piroska (youtube.com, 2017.12.13)
- ↑ Molnár Piroska: nem éltünk, csak dolgoztunk
- ↑ A Nemzet Színésze – Kőszegi Várszínház (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- ↑ Jasinka Ádám: Március elején elbúcsúzunk egy magyar sorozattól, musorvizio.blog.hu - 2017. február 13.
- ↑ Mozgóvilág Online/Váradi Júlia: „Mint a cirkuszi ló, ha pattog az ostor”, 39. évf., 2009. december Archiválva 2011. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- ↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 443, 1999
- ↑ Egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy fia meghalt, a Heti Válaszban pedig azt állította: „Valóban nincs unokám és gyerekem;”, lásd Heti Válasz.hu/Halász Csilla: A Nagymama díja, 2011. február 28. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- ↑ Lásd Szémann (1978: 5).
- ↑ Molnár Piroska ismét filmben szerepel!, Filmrakat.hu/MTI - 2014. június 11.
- ↑ Tortúra (Misery – 1990), LifePress magazin - 2011. július 4.
- ↑ a b Molnár Piroska, magyarszinkron.hu (hozzáférés: 2015. július 1.)
- ↑ Született feleségek, magyarszinkron.hu (hozzáférés: 2015. július 1.)
- ↑ Amerikai Horror Story rajongói oldala szinkronhangok Archiválva 2015. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, ahs-source.com (hozzáférés: 2015. július 1.)
- ↑ Éjszakai Rádiószínház - Für Elise - 5/3. rész Éjszakai Rádiószínház (Felolvassa: Molnár Piroska; a felvételt készítette: Gera Csilla és Varga Károly, zenei szerkesztő: Szakács Emese, szerkesztő: Bán Magda, rendező: Varsányi Anikó), nava.hu - 2016. január 10.
- ↑ Rádiószínház - Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai - 5/1. rész (Előadó: Molnár Piroska, rádióra alkalmazta: Kernács Péter, rendezte: Tasnádi Márton. „A felvételt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendelésére az MTVA megbízásából a Thália Színház Nonprofit Kft. készítette 2015-ben.”) nava.hu - 2015. szeptember 7.
- ↑ Rádiószínház - Rádiószínház - Casanova visszatér - 5/5. befejező rész (-Szombathy Gyula Ifj. Casanova: Szabó Győző Közreműködők: Bánovits Vivianne, Gubás Gabi, Molnár Piroska, Schell Judit, Tóth Eszter, Csányi Sándor, Hunyadkürti István, Mohai Tamás, Mózes András, Tamási Zoltán; rádióra alkalmazta: Janox; rendezte: Tasnádi Márton. „A felvételt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendelésére az MTVA megbízásából a Thália Színház Nonprofit Kft. készítette 2015-ben.”) nava.hu - 2015. szeptember 25.
- ↑ Rádiószínház - Az év novellái 2014 - 5/5. befejező rész, nava.hu - 2015.
- ↑ Molnár Piroska díjat nyert a Cottbusi Nemzetközi Filmfesztiválon. www.ma.hu (2014. nov. 10.) (Hozzáférés: 2014. nov. 10.)
- ↑ Http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/61885-molnar-piroska-a-szinhazi-kritikusok-cehenek-idei-eletmudijasa. szinhaz.hu (2015. szept. 10.) (Hozzáférés: 2015. szept. 10.)
Források[szerkesztés]
- Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- Mihály Gábor: A Kaposvár-jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Szémann, Béla. „Tíz év vidéken. Molnár Piroska portréja” (magyar nyelven). Petőfi Népe, 1978. november 15. 1978 (269), 5. o. (Hozzáférés ideje: 2017. január 4.)
További információk[szerkesztés]
- A Katona József Színház bemutatói 1982 és 2008 között (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Pallas páholy (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Molnár Piroska a PORT.hu-n (magyarul) (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Molnár Piroska a Magyar Színházi Portálon (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- HMDB (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Színházi adattár (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Molnár Piroska és Szeged[halott link] (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Culture.hu (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Nők lapja: Molnár Piroska szerelemről, elmúlásról, játékról (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet adattára (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- Kaposvár online (Hozzáférés: 2014. június 20.)
|
- Magyar színésznők
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Kossuth-díjasok
- Jászai Mari-díjasok
- Déryné-díjasok
- Ózdiak
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- 1945-ben született személyek
- Élő személyek
- Hazám-díjasok
- Rajz János-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- Prima Primissima díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyar szinkronszínészek
- Magyar színészpedagógusok