Tordy Géza
Tordy Géza | |
Tordy Géza (1968) | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1938. május 1. (80 éves) Budapest |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1956– |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1991 |
Jászai Mari-díj | 1970, 1977 |
Kiváló művész | 1988 |
Érdemes művész | 1980 |
További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008) |
Tordy Géza az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordy Géza témájú médiaállományokat. |
Tordy Géza (Budapest, 1938. május 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a halhatatlanok társulatának örökös tagja.
Tartalomjegyzék
Pályája[szerkesztés]
Bár felvették a Színművészeti Főiskolára, 1956-ban nem indítottak osztályt, így főiskolát nem végzett.[1]
Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte, ahol akkoriban Zách János volt az igazgató, a színházban Németh Antal dolgozott rendezőként.[1]
1957-ben két évre Szegedre szerződött, ahol olyan színészek mellett játszott, mint Kátay Endre, Kovács János, Lakky József vagy Domján Edit. Versényi Ida, Komor István és Horvai István rendezéseiben dolgozott a két esztendőben.[1]
1959-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja lett.
1963–1967 között a Madách Színház társulatának tagja volt. 1967-ben visszatért a Vígszínházba.
1982-től évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak.
1992-ben a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője lett, itt dolgozott 1995-ig.[2]
1995 és 2012 között a Budapesti Kamaraszínház főrendezője.[2]
Karaktere romantikus és modern hősök megformálásban egyaránt jól érvényesül. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye.
1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2008 júniusában a Nemzet Színésze címet kapta a grémium választása alapján, a korábban elhunyt Raksányi Gellért helyére került.
Szakmai pályájának legfontosabb mesterének Várkonyi Zoltánt tartja, akivel a Vígszínházban és filmen dolgozott hosszú évekig.[3]
Házasságából, és további két kapcsolatából három gyermeke született, négy unokája van.[1][4] A nyarakat tihanyi nyaralójában tölti.[1]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész - 141; rendező - 62. Ugyanitt százharmincegy színházi fotón is látható.[5]
Színházi feladataiból[szerkesztés]
Színművészként[szerkesztés]
- Koronázási szertartásjáték - István, Vörösmarty Színház (Asztrik koronázó érsek)[6]
- Ki lesz a bálanya, Pesti Színház[7]
- Szentivánéji álom
- Amerikai Elektra
- Az operaház fantomja
- Black Comedy – Játék a sötétben
- Caligula helytartója
- Lear király
- Marica grófnő
- Stuart Mária
- Őrült nők ketrece[8]
- Az ügynök halála
- A konyha[9]
Rendezőként[szerkesztés]
- Adáshiba
- A csütörtöki hölgyek
- A miniszter félrelép
- A vörös postakocsi
- Amerikai Elektra
- Az aranyember
- Az élő holttest
- Az ifjúság édes madara (dramaturgként is)
- Az öreg hölgy látogatása
- Boldogtalan hold
- Egerek és emberek
- A vágy villamosa
- Furcsa pár
- Liliom
- Lola Blau
- Mirandolina
- Othello, a velencei mór
- Pillantás a hídról
- Spencer
- Amadeus
- A nagy Romulus
- Bolond szél
Filmszerepei[szerkesztés]
A mozivásznon szintén erőteljes jelenség: alakítását romantikus távlatok, az ösztönök és érzékek vad, mégis kontrollált bemutatása jellemzi. Meggyőzően alakította Baradlay Jenőt A kőszívű ember fiai filmadaptációjában. Olyan filmalkotásokban játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Húsz óra, a 80 huszár, a Klapka légió, az 1990-es Édes Anna, a Világszám!, illetőleg legutóbb az S.O.S. Szerelem! c. filmben láthatta a közönség. A Honfoglalás című, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőtlen fogadtatású magyar filmben az Árpádot alakító Franco Nerót szinkronizálta.
- Presszó televíziós sorozat (2008)
- Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)
- S.O.S. Szerelem! (2007) – miniszter
- Hangyaégetés (2006)
- Világszám! (2004)
- Árgyélus királyfi (2003) – mesélő (szinkronhang)
- Perlasca – Egy igaz ember története (2002)
- Ének a csodaszarvasról (2002) – szinkronhang
- A szivárvány harcosa (2001) – főszerkesztő
- Rendőrsztori televíziós sorozat (2000)
- Komédiások televíziós sorozat (2000) – Dr. Újváry Károly
- Az öt zsaru televíziós sorozat (1998) – Doki
- Szigetvári vértanúk (1996) – Zrínyi Miklós gróf
- A három testőr Afrikában (1996) – Őrmester
- Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
- Helyet az ifjúságnak (1995)
- A párduc és a gödölye (1995)
- Kisváros (1993) – Wolf fegyverkereskedő
- Privát kopó (televíziós sorozat) (1993) – Lőrincz Ottó
- Az álommenedzser (1992)
- Édes Anna (1990)
- Erdély aranykora (1989) – I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme
- Ítéletidő (1988)
- Gyilkosság két tételben (1988) – Kékesi Rezső
- Nyolc évszak televíziós sorozat (1987) – Géza
- A vörös grófnő (1985)
- Elcserélt szerelem (1984) – Dezső
- Klapka légió (1983) – Klapka György
- Sértés (1983)
- Viadukt (1982) – Balog
- A 78-as körzet televíziós sorozat (1982) – Roboz
- Gyilkosság a 31. emeleten (1980)
- Faustus (1980)
- Élve vagy halva (1979) – Szentgróthy kapitány
- A korona aranyból van (1979)
- Dániel (televíziós sorozat) (1978) – Józsi
- 80 huszár (1978) – Bódog Szilveszter
- Zokogó majom (1978)
- Küszöbök (televíziós sorozat) (1977)
- Petőfi 1-6. televíziós sorozat (1977) – Vörösmarty Mihály
- Amerikai cigaretta (1977) – Ebes László
- Fekete gyémántok (1976) – Gustaf Roné
- Hátország (1976) – Dezső
- A bolondok grófja (1974) – Pető
- Próbafelvétel (1974)
- Pirx kalandjai (1973)
- Hannibál utolsó útja (1973)
- Átmenő forgalom (1973)
- Hazai történetek (1972)
- Szerelmespár (1972)
- Tizennégy vértanú (1970) – Görgey Artúr
- A 0416-os szökevény (1970)
- Egri csillagok (1968) – Miklós deák
- Bors (1968) – Parádi Gusztáv
- Sok hűség semmiért (1966) – rádió riporter
- Húsz óra (1965) – Pali
- A kőszívű ember fiai (1964) – Baradlay Jenő
- A Tenkes kapitánya (1964) – vándordiák
- Lopott boldogság (1962) – Fuser
- Nem ér a nevem (1961) - Szabó Laci
- Megöltek egy lányt (1961) – rikkancs
- Fűre lépni szabad (1960) – Kárász Lali
- Kálvária (1960) – Tóth Jani
- Álmatlan évek (1959)
- Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Varga Sándor
- Külvárosi legenda (1957) – Ambrus Pista
Díjai[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1970, 1977)
- Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1973)
- Ajtay Andor-emlékdíj (1977, 1987)
- Érdemes művész (1980)
- Ruttkai Éva-emlékdíj (1987)
- Kiváló művész (1988)
- Kossuth-díj (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
- Bilicsi-díj (2001)
- Gundel művészeti díj (2002)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005)
- A Nemzet Színésze (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008)
- Prima Primissima díj (2011)
Egyéb[szerkesztés]
Népszerű szinkronszínész. Fontosabb filmjeiben (Keresztapa, Az utolsó tangó Párizsban) gyakran volt Marlon Brando magyar hangja. Több alkalommal szinkronizálta Jack Nicholsont, Robert De Nirót, Anthony Hopkinst, Kevin Kline-t, James Caant, Burt Reynoldsot, Gene Hackmant, és Angelina Jolie édesapjának, az Oscar-díjas Jon Voightnak, valamint Robin Williamsnek is gyakori szinkronhangja.
Szinkronszerepei[szerkesztés]
Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés]
- Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Pécsi Nemzeti Színház - Beszélgetés Tordy Gézával. www.pnsz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ a b Színház, Nemzeti: Tordy Géza | Nemzeti Színház. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ http://www.borsonline.hu/celeb/megrazo-vallomast-tett-tordy-geza/108166
- ↑ http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/tordy-geza-erre-a-rovid-idore-maradok-maganyos-farkas/m8rc7vt
- ↑ 2017. augusztus 28-i lekérdezés
- ↑ Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték - István. [2015. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
- ↑ Színház.net 44. oldal
- ↑ Őrült nők ketrece repertoár. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- ↑ Tordy Géza a Pesti Magyar Színház színpadán – A konyha kulisszatitkai Archiválva 2017. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyvjelzomagazin.hu
Források[szerkesztés]
- ↑ Színház.net: Kutszegi Csaba, Varga Kinga: A katona szilajságával: Tordy Géza a Színházban e-könyv - 2014. május 1.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Nemzeti Színház
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Kettesben Szabó Anettel - Tordy Géza / 2018.06.17.
További információk[szerkesztés]
- Tordy Géza a PORT.hu-n (magyarul)
- Tordy Géza az Internet Movie Database oldalain
- Borzák Tibor: Legszebb időszakát a Vígszínházban élte át, Várkonyi Zoltánnal dolgozhatott - 'Szerencsém volt', mondja erről Tordy Géza, a Nemzet Színésze, szabadfold.hu - 2016. január 11.
|
- 1938-ban született személyek
- Élő személyek
- Budapesten született személyek
- Magyar színészek
- Magyar szinkronszínészek
- Magyar színházrendezők
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Kossuth-díjasok
- Jászai Mari-díjasok
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- Ajtay Andor-díjasok
- Ruttkai Éva-emlékdíjasok
- Hegedűs Gyula-díjasok
- Bilicsi-díjasok
- Gundel művészeti díjasok
- Prima Primissima díjasok
- Erzsébet-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Római katolikus magyarok