Csernák Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csernák Árpád
Csernák Árpád.jpg
Született 1943. augusztus 19.[1][2] (75 éves)
Budapest[1][2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Gera Katalin (1967–)
Foglalkozása író, színész
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kitüntetései Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (2011)
Írói pályafutása
Irodalmi díjai Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2007)

Csernák Árpád (Budapest, 1943. augusztus 19. –) író, színész, a Búvópatak főszerkesztője. A Magyar Írószövetség[3] és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének[4] a tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Családja, tanulmányai[szerkesztés]

Csernák Árpád és Sőtér Mária gyermekeként született. 1962–től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, ahol 1966-ban végzett. 1967-ben feleségül vette Gera Katalin szobrászművészt. Két fiuk született; Máté (1968) és Bálint (1972).[5]

Munkássága[szerkesztés]

Egy évadot játszott a debreceni Csokonai Színházban. 1967-től 1969-ig, illetve 1973 és 1975 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1969-től 1973-ig a Békés Megyei Jókai Színházban szerepelt. 1975 és 1977 között a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1977 óta a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. 1984-ben egy évadot játszott a József Attila Színházban. 1987-1988 között a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel.[5]

1967 óta jelennek meg írásai folyóiratokban, heti- és napilapokban. Többek között a Magyar Naplóban, a Poliszban, a Vigíliában, a Confessióban, a Hitelben, a Tiszatájban, az Élet és Irodalomban, az Árgusban, a Kapuban, a Remetei Kéziratokban, a Pannon Tükörben, a Napútban, a Lyukasórában, a Jelenlétben, a Film Színház Muzsikában, a Somogyban, a Magyar Demokratában, az Új Dunatájban, az Új Horizontban, a Népszavában, A céhben, a Dunántúli Naplóban.

Megjelent egy elbeszélése az 1990/2-es Újhold Évkönyvben. Novelláit lefordították angol, bolgár és olasz nyelvre. Antológiák: Nem sokaság... (Somogyi írók antológiája II. 2001; Örökség, kaposi Kiskönyvtár 20.); Az év novellái, 2002, 2003, 2004, 2005, 2007 (Magyar Napló); Földem (Válogatás somogyi alkotók műveiből; Somogy Megyei Önkormányzat, 2010), A találkozás kapuja (Stádium Kiadó, 2011), Szeged effekt, 2. (Areión Könyvek, 2012). 1992-ben néhány társával létrehozta és szerkesztette a Mondat című folyóiratot. 2002 augusztusában alapította a Búvópatak című polgári, kulturális és társadalmi havilapot, amelynek főszerkesztője is.

Színházi fellépései[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma 117.[6]

  • Komornyik (Anouilh: Apák iskolája)
  • Egyik rendőr (Hubay Miklós: Szüless újra, kedves)
  • Cherub; 2. népbeli; Kimón; 1. polgár; A tiszt; 1. mesterlegény (Madách Imre: Az ember tragédiája)
  • Vadius (Molière: Tudós nők)
  • Restio (William Shakespeare: Coriolanus)
  • John Proctor; Hathorne (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)[7]
  • Simon bán; egy udvarnok (Katona József: Bánk bán)
  • Első őrmester (Visnyevszkij: Optimista tragédia)
  • Pivier (Deval: A potyautas)
  • Raksányi jurátus (Mária főhadnagy)
  • Karl; Végrehajtó (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása)
  • Harmadik fiú (Petrov: Rózsák tánca)
  • Hunyadi Mátyás (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak)
  • Hadnagy (Gerencsér Miklós: A parancs)
  • Gaston (Anouilh: Torreádor keringő)
  • Cléante; Béralde (Molière: Képzelt beteg)[7]
  • Vax (Méhes György: Barbár komédia)
  • Nyikoláj Rosztov gróf (L. Tolsztoj: Háború és béke)
  • Robert főhadnagy (Nebáncsvirág)
  • Robespierre (R. Rolland: Július 14.)[7]
  • Liseo (Lope de Vega: A furfangos menyasszony)
  • Julien Morestan (Achard: A bolond lány)
  • Ladvenu; Monseigneur de la Trémouille főparancsnok (Shaw: Szent Johanna)
  • Kovács Ferenc (Darvas József: Szakadék)
  • I. kun főúr (Szigligeti Ede: A trónkereső)
  • Imrus (Szakonyi: Adáshiba)[7]
  • Aumerle hercege (William Shakespeare: II. Richárd)
  • George (Eftimiu: A csavargó)
  • Molnár Ferdinánd (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
  • Don Alonso szolgája (Lope de Vega: Dacból terem a szerelem)
  • 2. magyar főúr (Kós Károly: István király)
  • Chupor Aladár (Csiky Gergely: Buborékok)
  • Utcai árus (Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt)
  • ifj. Henry Percey (William Shakespeare: IV. Henrik)
  • Fjodor Ivanovics (Csehov: A manó)[7]
  • Nachtigall (Görgey Gábor: Lilla és a kísértetek)
  • Pilades királyfi (Bornemisza Péter: Magyar Elektra)
  • Prológus (Baranyi Ferenc: A lónak vélt menyasszony)
  • Dobi László (Páskándi Géza: Tornyot választok)
  • V. Henrik (William Shakespeare: V. Henrik)[5]
  • George (Baiesu: Mennyei boldogság)
  • Jenő, a férj, Gárdos cirkuszigazgató (Rejtő: Meg kell szakadni)
  • Ferenc szabó (Darvas József: Hunyadi)
  • Sebastian (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
  • Szavvics (Bulgakov: Boldogság)
  • Angolnay Leon (Witkiewicz: Az anya)
  • Gloster; Richard (William Shakespeare: VI. Henrik)[8]
  • Don Guritan; Alba gróf (Victor Hugo: Királyasszony lovagja)[7]
  • XIII. Habakuk (Kahlau: A király és a halászleány)
  • Fifi (Grochowiak: Kispofám, szereted a fagyasztott rózsát?)
  • Mufurc (William Shakespeare: Téli rege)
  • Kálmán (Csiky Gergely: A nagymama)

  • Jézus (Hernádi Gyula: Csillagszóró)
  • Aubespine gróf (Schiller: Stuart Mária)
  • Robert király (Németh László: VII. Gergely)
  • Koszih (Csehov: Ivanov)
  • Kapitány (Olesa: A három kövér)
  • Hivatalnok (Móricz Zsigmond: Rokonok)
  • Kertész (Nebáncsvirág)
  • Voltaire, Pangloss mester (Voltaire–Wheeler–Bernstein: Candide)[7]
  • Rizu-Rizu berber főparancsnok (Bulgakov: Bíbor sziget)
  • Orvos (Spiró György: Hajrá, Samu)
  • Tanácsi ember (Arden: Élnek, mint a disznók)
  • Áttentő Redáz (Lázár Ervin: Berzsián és Dideki)
  • Pembroke grófja (Dürrenmatt: János király)
  • Liebenberg (Marica grófnő)
  • Bálint (Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, avagy: lássuk, uramisten, mire megyünk)
  • Csavargó (Robert Thomas: Szegény Dániel)
  • D`Armagnac (Whiting: Ördögök)
  • Coulmier (Weiss: Marat/Sade)[7]
  • Fiesco (Schiller: A Genovai Fiesco összeesküvése)
  • Pinchard (Feydeau: Tökfilkó)
  • Lord Stanley; Rivers gróf (William Shakespeare: III. Richárd)
  • Tügel százados (Kocsis István: Megszámláltatott fák)
  • Király (Szélkötő Kalamona)
  • Fulgentius (Illyés Gyula: A kegyenc)[7]
  • Artyemij Filippovics Zemljanyika (Gogol: A revizor)
  • Carnero; Tiszt (Schnitzer: A cigánybáró)
  • Lotaringiai Károly (Weöres Sándor: A kétfejű fenevad)
  • Mr. Darling; Kampó Jácint (Barrie: Pán Péter)
  • von Berg (Lenz: A nevelő)
  • Parragh (Móricz Zsigmond: Úri muri)
  • Gratiano (William Shakespeare: A velencei kalmár)
  • Szerzetes Assisi Szent Ferenc (Aymé: Gróf Clérambard)
  • Ivan Poperollo (Hegedűs a háztetőn)
  • Mnyisek (Puskin: Borisz Godunov)
  • Férj; Gárdos (Rejtő Jenő: Meg kell szakadni!)
  • Pickering (Lerner–Loewe: My Fair Lady)[7]
  • Georgi Abasvili; Fogadós (Brecht: A kaukázusi krétakör)
  • December (Marsak: A bűvös erdő)
  • Kikiáltó (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés)
  • A vőlegény apja (Ibsen: Peer Gynt)
  • Macarthur tábornok (Christie: Tíz kicsi néger)[7]
  • Főminiszter (Svarc: Hétköznapi csoda)
  • Belügyminiszter (Hamvai Kornél: Körvadászat)
  • Dr. Kassai (Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok)
  • Rudics Tamás (Deák Ferenc: Fojtás)
  • A főmérnök (Móricz Zsigmond: Rokonok)
  • Gottschalk (Kleist: A Heilbronni Katica avagy a tűzpróba)
  • Con Sweeney (Friel: Philadelphia, nincs más út!)
  • Vincenzo (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté)
  • Szuszlenkó (Bogarjev: Volt lelkek)
  • Gottfried Van Swieten Báró (Shaffer: Amadeus)
  • Palojtay István (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
  • Horatio (Shakespeare: Hamlet)[7]
  • Samrajev (Csehov: A sirály)[7]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]
Tévéfilmek[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • szerk.: Lengyel Balázs: Bemutató előtt, novellák, Mondat Alapítvány (1992). ISBN 963-211-867-7 [7][9]
  • Este próba, novellák, Nap Kiadó (1994). ISBN 963-811-603-X [7]
  • A névtelen, novellák (Örökség 8.), Kaposi Kiskönyvtár (1996) [7][10]
  • Fagyosszentek, prózák, versek, prózaversek, Berzsenyi Társaság (1998). ISBN 9638440066 [11]
  • Kések a párna alatt, regény, Kráter Műhely Egyesület (1999). ISBN 963-9195-04-9 [12]
  • Felnőtté tiporva (regény, társszerző: Gerencsér Zsolt, Kráter Műhely Egyesület, 2003)
  • A vörös bohóc és más démonok (válogatott és új novellák, Magyar Napló Kiadó, 2004)
  • Kék korláton sárga ernyő (prózák, Hungarovox Kiadó 2007)
  • A panzió – The pension (novellák két nyelven, 2009)
  • Két év (naplóregény, Hungarovox Kiadó, 2011)
  • Csernák Árpád válogatott novellái (Kárpáti Kamil utószavával, Stádium Kiadó, 2013)
  • A doboz (kisregény, Orosz István grafikáival; Stádium Kiadó, 2014)
  • Társasjátékok. Rövid prózák; Stádium, Bp., 2015

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Csernák Árpád a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2012. március 5.)[halott link]
  2. a b szerk.: Török Margit: Magyar Színházművészeti Lexikon. Akadémiai Kiadó és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (1994) 
  3. Magyar Írószövetség tagjai. Magyar Írószövetség. (Hozzáférés: 2015. november 28.)
  4. Gelencsér Attila: Tanács alakult a somogyi fiatalokért. Gelencsér Attila Hírportál. (Hozzáférés: 2015. november 28.)
  5. a b c Hermann (1998), 213. old.;
  6. 2010. november 18-i lekérdezés
  7. a b c d e f g h i j k l m n o p Hermann (1998), 214. old.;
  8. Hermann (1998), 213-214. old.;
  9. Bemutató előtt a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
  10. A névtelen a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
  11. Fagyosszentek a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
  12. Kések a párna alatt a Magyar Országos Közös Katalógusban. Magyar Országos Közös Katalógus. (Hozzáférés: 2015. november 29.)[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]