Táncsics Mihály Gimnázium (Kaposvár)
| Táncsics Mihály Gimnázium | |
 | |
| A gimnázium főépülete | |
| Alapítva | 1806 (213 éves) |
| Hely | Magyarország, Kaposvár |
| Típus | gimnázium |
| Igazgató | Reőthy Ferenc |
| OM-azonosító | 034141 |
| Elérhetőség | |
| Cím | 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 17. |
| Elhelyezkedése | |
 Táncsics Mihály Gimnázium
Pozíció Kaposvár térképén
| |
| é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 17° 47′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 17° 47′ 39″ | |
| A Táncsics Mihály Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Táncsics Mihály Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
A Táncsics Mihály Gimnázium (1948 előtt: Somssich Pál Gimnázium) Kaposvár első és leghíresebb középiskolája.
Tartalomjegyzék
Jelene[szerkesztés]
Az iskola az általános tantervű osztályok mellett részt vesz az Arany János Tehetséggondozó Programban is, valamint az alábbi tantárgyakból működtet emelt szintű képzéseket:
- matematika
- angol
- német
- biológia
- informatika
- magyar
- történelem
Iskolaújságja a Voluntas, mely 1969 óta jelenik meg rendszeresen.
Története[szerkesztés]
Az intézmény és az épület története[szerkesztés]
1790-ben vetődött fel először, hogy Somogy vármegye területén gimnáziumot kellene létesíteni. 1806-ban nyílt meg a gimnázium, mely egyelőre még magánjellegű kisgimnázium volt, és az egykori földesúri kocsma épületében működött. Az 1810-1811-es tanévben vált teljes négyosztályos kisgimnáziummá, majd 1812-ben a helytartótanács nyilvánossági jogot adott az iskolának.
1817-től kezdve hatosztályos nagygimnáziummá vált, majd 1825-től kezdve már nem csak latinul, hanem magyarul is tanítottak benne. A magyar nyelv 1844-ben lett kizárólagos oktatási nyelv. 1850-től négyosztályos algimnázium lett, ebben a formájában egy évvel később kapta meg a nyilvánossági jogot.
1864-ben új helyre költözött az iskola: a mai Kossuth téren álló épületbe. Itt 1898-ig működött, majd ekkor költözött be mai épületébe. Az 1869-1870-es tanévtől kezdve az állam vette át (addig a város és a vármegye tartotta fenn) és hatosztályos állami gimnáziummá fejlesztette, majd 1884-ben kezdődött meg a főgimnáziummá válás. Az első érettségit két év múlva tartották meg.
1922-ben vette fel Somssich Pál nevét, majd 1948-ban Táncsics Mihályét, melyet máig is visel.
1987-től kezdve működik az iskolában az emelt szintű matematikai képzés, melyet később kiegészítettek speciális biológiai, idegen nyelvi, magyar, történelmi és informatikai képzéssel is. 1992-ben új tornateremmel bővült az épület, majd 2002-ben a régi épület teljes felújításon esett át.
Egykori neves diákjai[szerkesztés]
- Somssich Pál, az Országgyűlés elnöke
- Noszlopy Gáspár, 1848-49-es szabadságharcos
- Kaposi Mór, orvos, bőrgyógyász
- Kónyi Manó, az Országgyűlés gyorsírója, Deák Ferenc beszédeinek összegyűjtője
- Németh István, Kaposvár polgármestere
- Rippl-Rónai József, festőművész
- Vaszary János, festőművész
- Kunffy Lajos, festőművész
- Réthy Aurél, orvos
- Gyergyai Albert, irodalomtudós
- Nagy Imre, miniszterelnök
- Rauss Károly, mikrobiológus
- Bodosi Mihály, főorvos, olimpikon
- Takáts Gyula, Kossuth-díjas költő
- Nyíri Tamás, teológus
- Győrfy Endre, építészmérnök, olimpikon
- Hanák Péter, történész, akadémikus
- Szász Endre, festőművész
- Fodor András, költő
- Bene Ferenc, olimpiai bajnok labdarúgó
- Haraszti János, állatorvos, egyetemi tanár, kutató
- Boross Péter, miniszterelnök
- Markója Imre, igazságügy-miniszter
- Papp Árpád, tanár, költő, műfordító
- Rózsa György, televíziós személyiség
- Zrínyi Miklós, kémikus
- D. Tóth Kriszta, író, médiaszemélyiség
- Balogh János, diákolimpikon, 11 országos 1. díj nyertese (matematika, kémia)
- Tóth Viktor, diákolimpikon, Közép-Európai Matematikai Diákolimpia aranyérmes
- Borbényi Márton, Közép-Európai Matematikai Diákolimpia és Nemzetközi Matematikai Diákolimpia aranyérmes
