Igazságügyi palota (Kaposvár)
| Igazságügyi palota | |
| Kaposvári Törvényszék | |
 | |
| A palota 2017-ben | |
| Település | Kaposvár |
| Hely |
 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 3. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1905–1907 (112 éves) |
| Megnyitás | 1908. február 25. |
| Építési stílus | szecessziós, eklektikus |
| Védettség | helyi védelem |
| Tervező | Károlyi Emil, Marton Ákos, Riemer Márkus |
| Kivitelező | Ritter Ignác |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | törvényszék, járásbíróság, ügyészség |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 152 m |
| Alaprajz | közel téglalap |
| Hosszúsága | 78 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 2 |
| Különlegességek | Iustitia-szobor az épület tetején |
| Elhelyezkedése | |
 Igazságügyi palota
Pozíció Kaposvár térképén
| |
| é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 17° 47′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 32″, k. h. 17° 47′ 25″ | |
Az Igazságügyi palota Kaposvár egyik építészeti értéke, a város egyik legnagyobb középülete. Ma a kaposvári törvényszék, a járásbíróság és az ügyészség működik benne.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Az első kaposvári törvényszéki elnök, Kriszt János 1872-ben tette le az esküt a törvényszék, az ügyészség és a járásbíróságok többi tagjával egy időben, ám a helyi igazságszolgáltatásnak ekkor még nem volt önálló épülete: a Vármegyeházán rendezkedtek be. Mivel itt a körülmények egyre szűkösebbé váltak, 1889 őszén a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén napirendre vették egy új palota építésének tervét, amelyről hamarosan vita is indult a város, a vármegye és az igazságügyi miniszter között. 1901 áprilisában született meg az az egyezség, amelynek során a város az egykori Meggyes-telken található területet átadta az államnak, cserébe pedig megkapta a vármegyeháztól nyugatra álló, rozoga „központi sörházat”.[1]
Az építkezés tervpályázatát 1902-ben írták ki, ám az előkészítő munkálatok elhúzódása miatt csak 1905 szeptemberében indultak el az alapozási munkálatok. A Károlyi Emil, Marton Ákos és Reimer Márkus tervei alapján a budapesti Fejér Lajos építési vállalkozó megbízásából Ritter Ignác kivitelezésében készülő palota építését egy ideig hátráltatta ugyan a munkások sztrájkja, ám 1906 nyarára már szinte el is készült az épület: a bokrétaünnepet június 29-én tartották, majd nekiláttak a tetőfedésnek.[2] Ezután még egy évig dolgoztak rajta, majd a befejezési bizonylatot 1907. július 23-án adták ki. Október elején a törvényszék és a járásbíróság már be is költözött új otthonába, bár a hivatalos átadás-átvételre csak 1908. február 15-én került sor egy kevés építészeti hiánypótlás megtörténte után.[1] A palota kovácsoltvas-munkáit László Viktor készítette 1906-ban.[2]
Megnyitásától kezdve folyamatosan az igazságszolgáltatás intézményei működnek benne, de ideiglenesen helyt adott más céloknak is: az első világháború idején a Főgimnáziumból kiszorult diákokat tanították itt, 1918-ban a vármegyei múzeum gyűjteményét telepítették ide, néhány hónappal később, novemberben pedig a munkásotthon és a Kaposvári Munkástanács is itt, a második emeleten lelt otthonra. 1919 ősze és 1925 vége között a Kaposvári Egyesületi Leány-középiskola folytatott oktatási tevékenységet az épületben. 1924-ben a palota dísztermében alakult meg a Kaposvári Ügyvédi Kamara, 1950-ben pedig az első emeletre beköltöztették a Somogy Megyei Tatarozó és Építő Vállalatot is. 1956. szeptember 21-én Máriássy Judit, Tamási Lajos és Sipos Gyula, az Irodalmi Újság szerkesztői rendeztek ankétot a nagyteremben, 1979-ben Nemeskürty István tartott itt előadást, 1992-ben pedig itt alakult meg a Somssich-Táncsics Gimnázium Baráti Köre is.[1]
Az 1950-es évek elején (többek között Hermann István kőművesmester és Kovács Gy. József bádogosmester közreműködésével) felújítási munkák zajlottak az épületen, majd a Somogyterv tervei szerint 1984 és 1988 között[2] egy még nagyobb felújításra került sor. Az 1990-es években kétszer is kicserélték a tetőt (1992-ben és 1994-ben[2]), 2004 októberében pedig felavatták az ötezer kötetes Berzsenyi Dániel bírósági könyvtárat.[1] A 2010-es években újabb külső felújítás történt.
Az épület[szerkesztés]
A közel téglalap alaprajzú, szimmetrikus épület két belső udvaros klasszikus palotaelrendezésű. Főhomlokzata 19, oldalhomlokzata 8 boltszakaszból áll. A bejárati rizalit nagyméretű oszlopokkal alátámasztott timpanonnal záródik, amelynek tetején két csonkatorony között Iustitia római istennő mészkőből készült szobra látható. Ennek különlegessége, hogy a szokásos ábrázolásoktól eltérően nincs bekötve a szeme, a mérleget pedig jobb, a pallost bal kezében tartja. Az épület méretéhez képest kis méretű bejárati kapu fölött latin felirat olvasható (igaz, az elméletileg helyes C helyett K betűt írtak bele): VERITAS JURIS DIKTIO, azaz „Az igazság a jog diktálója”. A sarokrizalitok tetején attikafal látható, és ezeken a rizalitokon ugyanúgy, mint az egész homlokzaton megfigyelhető, hogy az emeleteket széles, magas pilaszterek kötik össze. Az alsó szint vízszintes csíkokkal díszített, eklektikus jegyeket mutat, ablakai egyenes záródásúak, csakúgy, mint a legfelső szintéi, ám az első emeleten félkörös záródású nyílászárók kaptak helyet. Ezeknek szecessziós stílusú, füzérdíszes mellvédmezői vannak, míg a felső szint ablakait geometrikus keret veszi körül. Az alsó szintet a többitől övpárkány választja el. Az épület díszítésére sokhelyütt hajlékony vonalak és növényi díszítések jellemzők, de több stukkódíszen előfordul a szecesszióra jellemző női arc is.[1][2]
Képek[szerkesztés]
Falrészlet
A bejárat fölötti díszek
A Iustitia-szobor
Az északi oldal
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A palota a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2017. június 27.)
