Mongólia
| Mongólia | |||
| Монгол Улс (Mongol Ulsz)  | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Монгол улсын төрийн дуулал (Mongol ulszín törín dúlal) | |||
 | |||
| Fővárosa | Ulánbátor | ||
| é. sz. 47° 55′, k. h. 106° 53′ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Haltmágín Battulga | ||
| Miniszterelnök | Uhnágín Hürelszüh | ||
| Hivatalos nyelv | mongol | ||
| függetlenség | Kínától | ||
| kikiáltása | 1921. július 11. | ||
| Tagság |
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 3 081 678 fő (2014)[1] | ||
| Rangsorban | 140 | ||
| Becsült | 2 931 300[2] fő (2013. december) | ||
| Rangsorban | 140 | ||
| Népsűrűség | 1,94 fő/km² | ||
| GDP | (IMF, 2007) | ||
| Összes | 5,3 milliárd dollár (151) PPP: 9,4 milliárd dollár (141.) | ||
| Egy főre jutó | 1981 dollár (119[3]) PPP: 3541 dollár | ||
| HDI (2007) | 0.700 (114) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 564 116 km² | ||
| Rangsorban | 19 | ||
| Víz | 0,43% | ||
| Időzóna | UTC+8 (UTC+7, +8) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Mongol tugrik (MNT) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | MGL | ||
| Hívószám | 976 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .mn | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mongólia témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada. Teljes határvonala 8220 km, ebből 3643 km jut Oroszországra és 4677 km Kínára.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre a Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m), ami a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, az Orhon és a Herlen, amik észak-északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava, az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.
Éghajlat[szerkesztés]
Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszan tartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
|
Képek  .jpg)      |
Az ország túlnyomó része füves puszta, más néven sztyepp, amit csak a déli területeken vált fel sivatag. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektár, az ország területének csupán 8,8%-a.
- Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke) – szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus sylvestris), szibériai luc (Picea obovata), szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica), nagylevelű nyír (Betula platyphylla).
- Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.) – szibériai vörösfenyő (Larix sibirica), nagylevelű nyír (Betula platyphylla).
- Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag) – szakszaul (Haloxylon ammodendron)
Mongolul a 'gobi' köznév. Olyan száraz sztyeppet jelent, ahol a teve megél. Megkülönböztetik az igazi sivatagtól, ahol a teve nem él meg. A különbség a kívülálló számára nem mindig egyértelmű.
Mongólia faunájának és különösen rovarvilágának úttörő jelentőségű, 1960-as évekbeli feltárása a magyar Kaszab Zoltán nevéhez fűződik.
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
- Altaj Tavan Bogd (Таван богд) Nemzeti Park
- Góbi Gurvanszajhan (Гурвансайхан) Nemzeti Park
- Gorhi-Tereldzs (Горхи-Тэрэлж) Nemzeti Park - 66 km műúton Ulánbátorból. Egy hágó és kolostor.
- Husztajn Nurú (Хустайн нуруу) Nemzeti Park - Przewalski-ló élőhelye.
- Hövszgöl-tó Nemzeti Park
- Horgo-vulkán (Хорго) - Cagán-tó (Тэрхийн Цагаан нуур) Nemzeti Park
- Dél-Altaj - Góbi Nemzeti Park
- Cambagarav Lul Nemzeti Park - glaciális táj, hópárduc él itt.
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Az Oroszországhoz tartozó Tuvai Köztársasággal közös természeti világörökség az Uvsz-tó-medence, az Uvsz-tó lefolyástalan sós tó környéke.
Történelem[szerkesztés]
Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nem sokkal korábban létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.
Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban, és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása.
A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert, és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nem sokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek, és önálló államalakulattá szerveződtek.
A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került, és az országban elterjedt a buddhizmus tibeti irányzata. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia, Tibettel egyidőben függetlenedett Kínától. Tibet és Mongólia ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Kína nem ismerte el. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta és elfoglalta Mongóliát.
A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el az országban. Az Ázsiai Lovashadosztály élén Ungern báró 1920-ban betört az országba, és az elmozdított Bogdo Kán megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat, és rövid időre 1921. március 13-án kikiáltották a független monarchiát. Az Ungern kán néven is elhíresült fehérorosz anarchista hadseregét a Vörös Hadsereg megsemmisítette. Ezek után a monarchia pártolói alulmaradtak a Szovjetunió által támogatott mongol kommunistákkal folytatott küzdelmekben, és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.
A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, Sztálint követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden lámaista kolostort felszámolt. A tisztogatások és a lámák tömeges kivégzése körülbelül 25-30 000 ember életét követelték.
1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a második világháború elején, 1939-ben elhárították Japán támadását a halhin-goli csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Mongólia Autonóm Terület területén (amely ma is Kína része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Köztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult Kínai Népköztársaság is elfogadott).
Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzságín Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával, és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.
1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Pártok[szerkesztés]
1921-től a rendszerváltásig a Mongol Forradalmi Néppárt volt hatalmon, azóta a Mongol Demokrata Párt és a Forradalmi Néppárt váltja egymást. Jelenleg, 2007. november 22. óta a Forradalmi Néppárt van kormányon.
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Mongóliának a megyei jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.
|
1. Észak-Hangáj (Cecerleg) |
12. Hovd (Hovd) | |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
- Népesség: 2 931 300 fő (2013. decemberi becslés)
- Népsűrűség: 1,8 fő/km²
- Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés)
- Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés)
- Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006)
- Városi lakosság aránya: 62% (1999)
- Írástudatlanság: 20% (1999)
Legnépesebb városok[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi megoszlás[szerkesztés]
- Hivatalos nyelv: mongol
- Írásrendszer: cirill ábécé
- Népek: halha mongol 86%, kazah 5%, dörbed mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999)
Vallási megoszlás[szerkesztés]
- Vallások: buddhista (lámaista) 53%, sámánhívő 3%, muszlim 3%, keresztény 2%, felekezeten kívüli 39% (2010[4])
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Kultúra[szerkesztés]
|
Képek         .JPG)     |
Mongóliáról a legtöbb embernek a jurta, a nomádok hajléka jut eszébe, ami nem csoda, hiszen a mongol vidéki lakosság több mint fele még mindig ilyen sátorban lakik és ősei nagyállattartó életmódját folytatja.
A négy égtájat a korai mongolok színek szerint különböztették meg: a kelet kék, a dél vörös, az észak fekete és a nyugat fehér színű volt. A buddhizmus előtti korszakban a sámánok az északi, fekete oldalon tartották bálványaikat, valamint a nemzetiségi zászlót, az óvott meg az északról jövő rossz erőtől. A jurta tetőterén figyelik meg a mai napig a pásztorok az idő múlását, időszámításuk alapja a tizenkét állatjegy. Aszerint egy mongol óra két órának felel meg. A tizenkét állatöv egyébként is pontosan behatárolja a nomádok néhány szokását. A jurta ajtaját például délre, vagyis a ló oldalra tájolják. A lakatlan pusztaság veszélyt jelent az utazók számára, valószínűleg ezért alakult ki a messziről jött idegenek befogadásának szokása. A vidéken élő pásztorok között ezen ősi hagyományok ma is léteznek. A ritkán lakott vidékeken úgy tartják, hogy a váratlanul betoppanó vendég szerencsét hoz a jurta lakóira, ezért különösen tisztelettel bánnak vele.
A nomád népek vándorló életmódja során a költözködésnek különleges szokásrendszerét alakították ki. Különösen a Góbi száraz és félsivatagos részein élő pásztoroknak kell évente többször jutáikkal, állataikkal együtt költözködniük a sovány legelők gyors kimerülése miatt. Amikor a kimerült területet el kell hagyniuk, akkor a család legidősebb férfitagjai megtanácskozzák, majd közösen eldöntik, hogy merre induljanak el, majd elzarándokolnak a közeli szent halomhoz és a helyi szellemektől áldást kérnek. Ha a pásztorokhoz közel kolostor van, akkor az asztrológus lámától tanácsot kérnek, hogy milyen irányba induljanak el. A láma ilyenkor megmondja, hogy a különböző állatjegyben születetteknek melyik a szerencsés irány.
Mongóliában még napjainkban is számos területet részesítenek különleges tiszteletben. Legtöbbjük forráshoz vagy sziklához, esetleg egy egész erdőséghez kötődik. Némelyik országos hírű, mások csak a helyiek által ismertek. A szent helyeket szent szalaggal, hadaggal jelölik meg, vagy a közelben obót (ovoo, овоо - szent kőhalom) emelnek. Ez utóbbit a két világ - földi és égi - közvetítőjének tartanak. A hegyen emelt obó azért bír nagy jelentőséggel, mert az közel van a mongolok ősi istenéhez, az Örökkévaló Kék Éghez. Sok család az év bizonyos időszakában, például költözés előtt és után, nagyobb események idején odamegy áldozatot bemutatni, ahol követ, ételt-italt, illetve pénzt helyeznek el. A férfiak obónál kötnek vértestvérséget. Ezek az obóban levő szellemi erőt erősítik. Szinte általános szokás az utazóknál, hogy az utak mellett felállított obók mellett megállnak, azt a nap járásával egyezően háromszor megkerülik, majd követ dobnak a halomra.[5]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította a Mongol-Altaji sziklarajzok együttesét és az Orhon-völgy kultúrtájat az Orhon folyó mentén.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Időnktől függően érdemes hosszabb-rövidebb kirándulásokat tenni. Egy hétvégére a főváros melletti Dzunmod, Tereldzs ajánlott, amelyet 1 órányi autózással elérünk. Egy hosszú hétvégi túrába belefér egy gyors Góbi-túra Szajnsand érintésével. A vonatnak köszönhetően gyorsan megjárható az út és ott elég látnivaló is akad. Továbbá megismerhetünk a különleges Góbi világából is egy keveset.
Közép-Mongólia történelemben gazdag, de természetileg is kiváló terület, ezért ha lehet nézzük meg a tájait. A fővárostól viszonylag könnyen elérhető és a vidék látnivalókban gazdag. Egy ilyen túrát kb. 1 hét alatt tudunk megtenni.
A Góbi-sivatag egyes területei csak gyakorlott utazóknak ajánlott, de a turisták számára kiépített területek könnyen megközelíthetők. Az Altaj-hegység vonulatait a természetet kedvelőknek ajánlott meglátogatni. Érdemes kora tavasszal vagy ősszel menni, mert nyáron az alacsonyan fekvő területeken sok a bögöly és a szúnyog. A területet érdemes repülővel megközelíteni, mert autóval nagyon fárasztó az út.
Útiterv készítésekor mindig bőven számoljunk időt, mert a vidéki utakon könnyen tönkremehet a bérelt autó és akkor előfordulhat, hogy egy-két napot is kell állni.[6]
Sport[szerkesztés]
Birkózás[szerkesztés]
A mongol férfiak legfőbb versenyszáma a hagyományos, szabadfogású mongol birkózás. A birkózásnak sajátos szabályrendszere alakult ki. A mérkőzés nincs időhöz kötve, továbbá nincs kialakított súlycsoport sem.
Lovaglás[szerkesztés]
A mongolok szinte összenőttek kedvenc állatukkal, a lóval, így az egyik legkedveltebb szórakozásnak is a lóversenyeket tartják, ez az ünnepségek mindenkori fénypontja is.
Íjászat[szerkesztés]
A mai és korabeli íjászat között nagy különbség mutatkozik. Régen a harcosok lóhátról nyilaztak és mozgó célpontra lőttek. Csak az íjászat sporttá szelídítése után kerültek elő a céltáblák és a versenyzők leszálltak a lóról.
Olimpia[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
| Dátum | Név | Helyi név | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Шинэ жил (Sine dzsil) | ||
| Január-Február | Holdújév | Цагаан сар (Cagán szar) | A mongolok minden évben megünneplik a holdhónap szerinti újévet, amelyet saját nyelvükön cagán szar-nak, azaz fehér hónapnak neveznek. | |
| Március 8. | Nemzetközi nőnap | Олон Улсын Эмэгтэйчүүдийн Баяр (Olon Ulszín Emegtejcsűdín Bajar), Мартын найман (Martín Najman) | ||
| Június 1. | Anyák és gyerekek napja | Эх үрсийн баяр (Eh ürszín bajar) | ||
| Július | Nádam | Наадам (Nádam) | A törzsön belüli viadalok, férfias erőpróbák eredete több évszázadra tekint vissza. Írásos feljegyzések Dzsingisz kánt tekintik az első hivatalos Nádam-verseny megalkotójának, aki azokat a népi játékokat emelte birodalmi rangra, amelyeket a háborúban is hasznosíthatott. | |
| November | Dzsingisz kán születésnapja | Чингис хааны төрсөн өдөр (Dzsingisz hání törszön ödör) | 2012-től | |
| December 29. | Függetlenség Napja | Тусгаар Тогтнолын Өдөр (Tuszgár Togtnolín Ödör) | ||
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ hivatalos (becslés). [2012. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ International Monetary Fund, World Economic Outlook Database, 2009. április. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
- ↑ 2010 Population and Housing Census of Mongolia. Data recorded in Brian J. Grim et al. Yearbook of International Religious Demography 2014. BRILL, 2014.
- ↑ Dr. Obrusánszky Borbála: Mongólia, Dekameron Könyvkiadó
- ↑ Dekameron útikönyvek: Mongólia
- Obrusánszky Borbála: Mongólia, Dekameron útikönyvek
További információk[szerkesztés]
Magyarul[szerkesztés]
- Mongólia.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Arany Rolex, töltött ürge, menekülő hollandok (Index.hu, 2004. szeptember 25.)
- Végjáték a Nagy Népi Hurálban (Index.hu, 2006. január 12.)
- Újragondolták Mongólia régészeti történetét (történeti információk)
- Hogyan él ma Dzsingisz kán népe?
- Mongóliában élő magyarok fotóblogja
- Forbáth László: A megújhodott Mongólia (MEK)
- Egy Magyarországon élő mongol weboldala
Más nyelveken[szerkesztés]
- www.mongolei.de (németül)
- Bank of Mongolia (valutaárfolyamok)
- Tartományi szintű térképek (www.legendtour.ru)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
_Islands.svg/22px-Flag_of_the_Cocos_(Keeling)_Islands.svg.png){kind=small}
|
