Esterházy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a galántai Esterházy családról szól. Hasonló címmel lásd még: Esterházy család (kolozsvári).
Confusion.svgNem tévesztendő össze a következővel: Esterhazy.
A hercegi ág címere
A kismartoni Esterházy-kastély
Esterházy-kastély Fertődön
Az Esterházyak címere a Kőszegi váron

A herceg, illetve gróf galántai Esterházy vagy Eszterházy család régi eredetű magyar nemesi család, mely a gróf illésházi Illésházy családdal, a vatai Salamon családdal, a Salamonfay családdal, a harkályi Salamonváry családdal és az alapi Salamon családdal együtt a Salamon nemzetségből származik. E nemzetség ősi lakhelye a Csallóköz.

Története[szerkesztés]

A család első ismert őse, Mokud neve 1186-ban fordul elő mint királyi pristaldus. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül meghalt rokonuk, Vitalis (Becse fia) salamoni és vatai birtokain osztoztak Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő mint vathai birtokosoké. Egy 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott. Így báró Mednyánszky Alajos az Esterházy család első ősének Salamont tartja, akinek két fia, Péter és Illés egy 1238-as okiratban szerepel, ahol apjuk birtokain osztoznak. Ezen állítás szerint Péter az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy családot alapította. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, az általános tévhit szerint nem a mai Fertőddel (régi nevén: Eszterháza) áll kapcsolatban, hanem a szlovákiai Illésházával (régi nevén: Esterháza). A középkor alatt többféle említése is előfordul e család nevének, többek között Estoras, vagy Zerházy, melyek más-más hangfejlődés szerint jöttek létre. Az Esterházy család a 16. századtól kezd „felemelkedni". Ebben az időben élt Ferenc (1533 körül–1604),[1][2] Pozsony vármegye alispánja. Ő használta először a galántai előnevet édesanyjától, Bessenyei Ilonától örökölt galántai birtokai révén. Ferenc apja, Benedek (†1553 előtt)[1] volt az első a családban, aki az Esterházy nevet használta.

A család ágai[szerkesztés]

E családnak három fő- és több mellékága is van. Először Esterházy Ferenc fiai által vált több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál (1587–1645)[1][3] pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága, a cseszneki és a zólyomi ág grófi rangban állt. A főágak közül a cseszneki szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra.

A család nevesebb tagjai[szerkesztés]

Megjegyzés: a nevek az Eszterházy írásmóddal is előfordulnak!
Esterházy Antal kuruc tábornagy
Esterházy Pál és apja, Miklós 1916-ban
Esterházy Péter író (Szilágyi Lenke felvétele)

Híresebb kastélyaik, váraik[szerkesztés]

Fraknó (Forchtenstein) vára ma is a család tulajdona
Searchtool right.svgBővebben: Esterházy-kastély (egyértelműsítő lap)

Az Esterházy család különleges és egyedi kastélyokat építtetett Magyarországon, ehhez a leghíresebb építészeket és építőmestereket alkalmazták.

A teljesség igénye nélkül:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 494–495. o. ISBN 963-85773-5-5  
  2. ↑ Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  3. ↑ Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  4. ↑ Martí Tibor: Gróf Esterházy László (1626-1652) - Fejezetek egy arisztokrata családtörténetéhez.

Források[szerkesztés]

  • Révai nagy lexikona (VI. és XX. kötet)
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
  • Az Esterházyak fraknói ifjabb ága.
  • Pálffy Géza 2009: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére - Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján. Századok 143/4, 853–882.
  • Dóka Klára 2008: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején. In: Memoria Rerum - Tanulmányok Bán Péter tiszteletére
  • Fülöp Éva 2005: Adatok az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága levéltárának történetéhez. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, 62-83.
  • Monok István 2005 (szerk.): Kék vér, fekete tinta
  • Sarlay Soma 1940: Az Esterházy család múltjából, Turul, 1940
  • Bubics Zsigmond 1894: Az Esterházy-család története, Budapest
  • Ormós Zsigmond 1865: A herczeg Esterházy képtár műtörténelmi leírása, Pest
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy család témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esterházy_család&oldid=20927305”