Szigliget

	Szigliget
	; Szigliget címere
	; Szigliget címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Balassa Balázs (független)
Irányítószám	8264
Körzethívószám	87
	Népesség
Teljes népesség	810 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	23,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	34,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szigliget Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″
	Szigliget Pozíció Veszprém megye térképén
	Szigliget weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat.

Szigliget község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Autóval és busszal a 71-es főútról (a Tapolcáról érkező járatokkal elérhető a település központja, a strand és a kikötő, a távolsági járatok a 71-es főúton állnak meg)
Vonattal a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon (Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás kb. 3 km-re van a településtől)
Májustól szeptemberig menetrend szerinti hajójárattal Badacsonyból, illetve Keszthelyről

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 4,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,3%, evangélikus 1,2%, izraelita 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,9% (18,5% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A 12. században épült Avasi-templom romjai
A 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült klasszicista stílus Szentháromság kápolna
A szigligeti vár
A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély (és 9,2 hektáros arborétuma) a Szigligeti Alkotóház néven működik.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Ismert emberek[szerkesztés]

Itt született

Bódi Mária Magdolna (1921–1945) magyar vértanú

Itt élt

Básti Lajos Kossuth-díjas színművész, az egyik legszebben beszélő magyar színész
Pap Vera Kossuth-díjas színművész
Marton László Kossuth-díjas szobrászművész Szigligeten is élt és alkotott, itt helyezték végső nyugalomra
Gerzson Pál Munkácsy-díjas festőművész
Orbán Ottó költő, műfordító, esszéista Szigligeten hunyt el 2002. május 26-án
Csiszár Jenő rádiós és televíziós műsorvezető

Szigliget az irodalomban[szerkesztés]

Szigliget a helyszíne Lipták Gábor Sajkások serege című, s a balatonfüredi író Amiről a kövek beszélnek című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának, amely Tóti Lengyel Gáspár várkapitány (1647) és a szigligetiek vitézségének állít emléket;
Szigliget a címadó helyszíne Lipták Gábor A szigligeti leányrablás című, s az író Aranyhíd című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának;
Szigliget címmel írt elbeszélő költeményt a vár történetéről Kisfaludy Sándor.