Nagyatád

	Nagyatád
	Ferences rendház (Nagyatád, Széchényi tér 6.)
; Nagyatád címere	; Nagyatád zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	város
Polgármester	Ormai István (Nagyatádért)
Irányítószám	7500
Körzethívószám	82
Testvértelepülései	Lista San Vito al Tagliamento; Kézdivásárhely; Nußloch; Kőrös;
	Népesség
Teljes népesség	10 212 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	148,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	70,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagyatád Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″
	Nagyatád Pozíció Somogy megye térképén
	Nagyatád weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyatád témájú médiaállományokat.

Nagyatád város Somogy megyében, a Nagyatádi járás székhelye. A „parkok, szobrok és a fürdők városa”. A Belső-Somogy déli részén, a Balatontól 60 km-re a 68-as főútvonal mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanúsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból származik. Nagyatád első írásos említése 1190-ből való. A korai falu a mai város északi részén, a Kápolna utca környékén települt. Első okleveles említése 1382-ből való, ekkor Populi et cives in villa Athad néven hivatkoztak rá. Erzsébet királyné Segösd vármegyéjének részét képezte.

1382-ben Erzsébet királyné birtoka, később az Anthimi, majd 1405-től a Batthyány családé. Több későbbi tulajdonosa közül utóbbi birtokolta a leghosszabb ideig. 1395-ben a kővágóörsi Kis György tulajdonába került. 1403-ban Anthimi János tulajdonába került. 1475-ben kapott először mezővárosi jogokat – vásárjogot Mátyás királytól. 1475-ben birtokosai Batthyány Boldizsár és Alapi András voltak. 1550-ben Batthyány Kristóf birtokolta. Kedvező fekvésének köszönhetően élénk kereskedelem alakult ki a községben, amely aztán 1555-ben török uralom alá kerülve csaknem teljesen elnéptelenedett. Az 1554-ben kelt török kincstári adójegyzék mindössze 8 házról számolt be. 1565 és 1571-ben már 12 házat írtak össze a török kincstári adójegyzékekben.^[3]

A törökök kiűzése után vendekkel és horvátokkal telepítették be újabb gazdái. 1573-ban Czindery Pál tulajdona volt. 1598–99-ben Pethő Kristóf birtoka volt. 1660-ban a pannonhalmi dézsma-váltság jegyzékben Atád és Kis-Atád néven szerepelt, melyek a székesfehérvári őrkanonokság tulajdonába tartoztak. 1697-ben rácok fosztogatták a települést. 1703-ban a kuruc háborúk idején elmenekültek innen a ferences rend tagjai. 1731-ben letelepedtek a ferencesek. Kis-Atád – ahogy akkor nevezték – gyors fejlődésnek indulva 1744-ben ismét kiérdemelte a mezővárosi rangot. Ezután többször cserélt gazdát, végül Lelbach Keresztély lett a földesura. 1870-ben járási és járásbírósági székhely lett, 1871-ben nagyközséggé alakult. Ettől kezdődően szinte töretlennek mondható a városiasodás folyamata: több termelőüzem, üzletek sora, fontos intézmények alakulása jelzi a változást. A település fejlődésében újabb lendületet hozott, hogy 1906-ban artézi kút fúrása közben 410 méter mélységből gyógyvíz tört fel.

1941-ben Nagyatádhoz csatolták Bodvica, Henész és Kivadár községeket, ezzel közigazgatási területe közel háromszorosára, népessége pedig közel másfélszeresére nőtt.

A második világháború idején súlyos károkat szenvedett a község a négy hónapig zajló harcok során. A viszonylag gyors újjáépítés után az 1960-as évektől ismét dinamikus, tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek elismeréseként 1971. április 28-án ünnepelhette a lakosság a nagyközség várossá nyilvánítását. A városavatás napján egyetlen gyermek született, aki egyidős a várossal, Zavagyil Ildikó. Ez a hír megjelent az akkori Ország-Világ hetilapban is fényképpel a címlapon.

1983-ban és 2006-ban Hild-érmet kapott a település.

1984 és 1994 között Nagyatád része volt Ötvöskónyi is.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.^[4]

Gazdaság[szerkesztés]

A város második legtöbb főt foglalkoztató vállalkozása a magyar tulajdonú, műanyag fröccsöntő- és lemezalakító présszerszámok elemeit, szerszámlapjait gyártó Büttner Kft., ahol 2017-ben 248 főt foglalkoztattak.^[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,7% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% horvátnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, görög katolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,6% (27,8% nem nyilatkozott).^[6]

Közélete[szerkesztés]

Bővebben: 1990-es önkormányzati választások Nagyatádon és 1994-es önkormányzati választások Nagyatádon

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg Ormai István (Nagyatádért), 1994 óta
1990 és 1994 között Varga Vince (MDF)^[7] (1990-ben még a képviselő-testület, és nem közvetlenül a választópolgárok dönthettek a polgármester személyéről)

Polgármesterek 1990 óta^[8]
1990-1994	1994-1998	1998-2002	2002-2006	2006-2010	2010-2014	2014-
Varga Vince	Ormai István

MDF	Nagyatádért

Nevezetességek[szerkesztés]

Minden júliusban Nagyatádon rendezik Magyarország egyetlen hosszú távú triatlonversenyét.
Ferences kolostor
Szent Kereszt Plébániatemplom
Szent Rókus Kápolna
Mándl-kastély
Szoborpark
Nagyatádi Városi Múzeum
Hadipark
Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 2007-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus, illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
Nagyatádi Városi Termál Strandfürdő és Kemping

Testvérvárosai[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Ágoston Vencel (Bodvica, 1895–1946) akvarellfestő, rajztanár
Ander Balázs (Nagyatád, 1976–) Jobbikos politikus, 2014-től országgyűlési képviselő
Ángyán József agrármérnök, politikus
Árvai Péter (Nagyatád, 1989–) színész
Babay József (Nagyatád, 1898–1956) író, újságíró, a Petőfi Társaság tagja
Czindery Ignácz Ferenc (?–1768) földesúr, Varasd vármegye alispánja, királyi tanácsos
Dombi Márk (Nagyatád, 1869-1943) ciszterci szerzetes, pedagógus, műfordító
Dr. Horváth Sándor (Nagyatád, 1884–1956) filozófus, egyetemi tanár, teológus, domonkos rendi pap, tartományfőnök
Dr. Kiszely László járásbíró, törvényszéki aljegyző, 22 évig a Nagyatádi Járásbíróság vezetője
Kovacsics Anikó (Nagyatád, 1991. augusztus 29. -) magyar válogatott kézilabdázó, a Ferencváros játékosa
Kraumann Erik (Kisszeben, 1907–1978) festőművész, tanár
Kutor Ferenc (1888–1970) zenetanár, karnagy, zeneszerző
Mudin Imre (Kétegyháza, 1887–1918) tanár, olimpikon, a súlylökés és a gerelyhajítás sokszoros magyar bajnoka
Nagyatádi Szabó István (Erdőcsokonya, 1863–1924) politikus, miniszter
Dr. Noszlopy Gáspár (1857–1924) ügyvéd, a 48-as függetlenségi párt elnöke
Pásztory Dóra (1984–) kétszeres paralimpiai bajnok úszó
Schuch Timuzsin (Nagyatád, 1985. június 5. –) magyar válogatott kézilabdázó
saárdi gróf Somssich Eszter (1886–1951) földbirtokos, a kivadári gróf Somssich földbirtokos család tagja, Nagyatád jótevője
saárdi gróf dr. Somssich József (miniszter) (1864–1941) diplomata, külügyminiszter, császári és királyi kamarás
Szakály Péter (Nagyatád, 1986. augusztus 17. –) magyar válogatott labdarúgó
Tallián Andor (1864–1940) vármegyei főjegyző, alispán, Nagyatád díszpolgára
Tobai-Sike Renáta (1978-) kétszeres világbajnoki bronzérmes sportlövő, junior világbajnok