Kéthely

	Kéthely
	; Kéthely címere
	; Kéthely címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Molnár Balázs (független)
Irányítószám	8713
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	2282 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	46,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	49,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kéthely Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 38′ 32″, k. h. 17° 23′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 32″, k. h. 17° 23′ 40″
	Kéthely Pozíció Somogy megye térképén
	Kéthely weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kéthely témájú médiaállományokat.

Kéthely egy község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Marcalitól északra, Balatonkeresztúrtól délre, Balatonújlak és Marcali közt fekvő település. Közúton megközelíthető a 68-as főúton. Kéthely a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Története[szerkesztés]

Kéthely nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, már ekkor egyházas hely volt. 1403-ban Keethel, 1455-ben Kedhely alakban írva említették az oklevelek.

Kéthely a Gordovai Fancsi család birtoka volt, 1403-ban nyerte a királytól Fancs László fia, László a hűtlen Tamás fiainak, Jánosnak és Istvánnak, itteni birtokait, melyen 1424-ben Fancs László fiai, János, Imre, Bertalan és László, osztoztak meg és 1455-ben új adományt is nyertek rá. 1464-ben pedig Battyáni Alapi András a helység nála zálogban levő részeit is Gordovai Fancsi Gáspárnak adta. 1550-ben még a Gordovai Fancsi családé, ekkor Fancsi János és György voltak a földesurai. A Gordovai Fancsiaknak itt váruk is volt, mely a fennmaradt adatok szerint 1566. szeptember 29-én még a magyarok birtokában volt, bár Szigetvár eleste után a vármegye összes erődítménye török kézbe került. 1563-ban neve szerepelt a török kincsári fejadójegyzékben is, mely szerint 15 adóköteles házból állt, 1580-ban pedig 20 ház állt itt. 1598-1599-ben Török István birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzék szerint pedig már Zankó Miklós volt a birtokosa és még 1703 táján is e családé volt; Zankó Miklós és Boldizsár voltak a földesurai. 1726-ban a gróf Harrach családé, 1733-ban pedig már Magyarival együtt, a Hunyady család birtoka volt. 1767-ben báró Kéthelyi Hunyady Jánosé. és a Hunyadiaké volt még a 20. század elején is. A családi kastélyt gróf Hunyady József 1760 körül építtette Sári-pusztán, a községbeli emeletes kastély pedig 1850 körül épült.

Kéthely 1715. március 17-én országos, 1843. február 16-án országos és hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 3806 lakosából 3776 magyar volt. Ebből 3706 római katolikus, 14 református, 75 izraelita volt.

Kéthelyhez tartozott Baja puszta, Kula puszta és Marót puszta és Sári puszta is, és e tájon fekhetett egykor Muszt elpusztult falu is.

Baja puszta[szerkesztés]

Baja pusztát 1403-ban Gordovai Fancs László nyerte adományul Zsigmond királytól.

Kula puszta[szerkesztés]

Kula puszta nevét már 1424-ben említette a Gordovai Fancs család osztálylevele.

Marót puszta[szerkesztés]

Marót puszta helyén a középkorban két falu: Kismarót és Nagymarót állt. A 15. században a szakácsi pálosoké volt. 1436-ban az egyik Marót nevű helységnek plébániája is volt. Kismarót neve 1446-ban fordult elő, 1484-1500 között Marót és Kismarót Lak tartozékai között volt felsorolva. 1496-ban Marót földesura az Enyingi Török család volt. 1583-ban pedig Nagy-Maróth Komornik István birtoka. Az 1563 évi török kincstári adójegyzékben Nagymaród 4, Kis-Maród 2 házzal volt felvéve, az 1701-1703-as összeíráskor Nagymarót és Kismarót Marton Istváné volt, majd 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyadi család birtoka volt. Ettől kezdve sorsa ugyanaz, mint Kéthelyé.

Sári puszta[szerkesztés]

Sári puszta 1424-1498 között Baja pusztával együtt szerepelt, az 1550 évi adólajstromban pedig elpusztult helységként van feltüntetve. 1660-ban Zankó Miklós, 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár birtoka volt. 1715-ben 11 háztartást jegyeztek fel benne és még az 1720-as összeírás szerint is önálló jobbágyfalu volt. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady család birtokolta. Ez időtől Kéthely sorsában osztozott.

Muszt[szerkesztés]

Kéthelytől éjszaknyugatra található a muszti erdő, erre felé fekhetett Muszt helység is, amelyet már 1261-ben említettek az oklevelek. 1408 előtt Mesztegnyei Szerecseny Mihály birtoka volt, melyet 1408-ban Gordovai Fancs László nyert adományul. 1444-ben Budavári-Muszt néven fordult elő, ekkor a budai (óbudai) káptalan birtoka volt. 1464-ben a Csányi családé volt, 1583-ban pedig Török István volt a földesura, 1703 körül Zankó Miklós és Boldizsár birtoka, 1726-ban a gróf Harrach családé, 1776-ban pedig báró Hunyady Jánosé volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 6% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 1,6%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 9,6% (30,1% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Hunyady-kastély[szerkesztés]

Sáripusztán található a Hunyadyak egykori barokk stílusban megépített kastélya. Tízhektáros parkjában több ritka fafaj is megtalálható, például a kolorádófenyő és az ostorfa. Felújításra szorul, hasznosítása megoldásra vár. Alkalmas lehetne szállodának, wellnessközpontnak Keszthely, Hévíz, Zalakaros, és a Balaton közelségéből adódóan. A sármelléki nemzetközi repülőtér is jó lehetőséget nyújthatna a település idegenforgalmának fellendítésében.

Templom[szerkesztés]

Az ide látogatók felkereshetik a falu 1714-ben Zankó Miklós által épített műemléktemplomát, melyet Hunyady István földesúr bővített barokk stílusban. (Más forrás szerint 1740-ből származik.^[5]) Mai formáját 1750-ben nyerte el az épület. A falu központjában álló, szintén műemlék szentháromság-szobor ugyancsak ebből a korból származik.^[6]

Kápolna[szerkesztés]

Bár már a 15. század első felében is létezett egy Szűz Mária-kápolna Kéthelyen, a török megszállás alatt azonban megsemmisült. Ezért épült fel 1870-ben közadakozásból a ma is álló szőlőhegyi kápolna. 1944 decemberétől 1945 márciusáig tornyában katonai megfigyelőállást alakítottak ki, de az épületben ez nem tett kárt. Azóta 1959-ben, 1977-ben, 1993-ban és valamikor 2009 és 2014 között is felújították. Búcsúját szeptember 12-én rendezik, fogadalmi misét május 25-én (Szent Orbán napján), július 2-án (Sarlós Boldogasszony napján) és október 20-án (Szent Vendel napján) tartanak.^[7]^[8]^[9]

Húsvéti tojásfa[szerkesztés]

2015 óta minden év tavaszán, húsvét táján a faluban színes tojások ezreit aggatják fel egy fára. A látványosság számos turistát vonz évről évre.^[10]^[11]^[12]

Bormozi[szerkesztés]

2016-ban egy kéthelyi pincészetben nyílt meg Európa első „bormozija”, azaz egy olyan mozi, ahol a szokásos cukrozott üdítők helyett bort lehet inni film közben.^[13]

Pörkütt Márton sírja[szerkesztés]

Bár Holládhoz közelebb van, de Kéthely közigazgatási területéhez tartozik ez a rejtélyes sír az erdőben. Az 1936-ban emelt fakeresztet felirata szerint Páger erdőőr emeltette Pörkütt Márton emlékére, aki „betyárok áldozata”. Azt nem lehet tudni, hogy ki volt Pörkütt Márton, és hogy ez a valódi neve-e, és azt sem, hogy 1936-ban halt-e meg, vagy a sír már akkor is régi volt. A helyi legendák szerint vagy maga is betyár volt, akit társai öltek meg, vagy egy ismeretlen kereskedő, akit a betyárok elfogtak, és megégettek.^[14]^[15]

A kezesfa[szerkesztés]

Kéthely és Hollád között az erdőben az erdei utak egyik fontos csomópontjában valamikor a 20. század elején állt egy nagy tölgyfa, amelynek ágai éppen az utak irányába mutattak. Amikor a fa kiszáradt, ezeket az ágakat valaki kéz formájúra faragta meg, így jött létre az úgynevezett „kezesfa”. Később ez kidőlt, majd nyomtalanul eltűnt, az utókor pedig több formában is állított emléket neki. A legújabb, ma is látható útjelzőtábla, amelynek mutatói szintén kéz formájúak, 2011-ben készült.^[14]^[16]