Kadarkút
| Kadarkút | |||
 | |||
| A kastély madártávlatból | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Karsai József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7530 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2435 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kadarkút
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 13′ 52″, k. h. 17° 36′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 52″, k. h. 17° 36′ 58″ | |||
Kadarkút
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Kadarkút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kadarkút témájú médiaállományokat. | |||
Kadarkút város Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Kadarkúti kistérség székhelye. Kaposvártól 25 km-re, Belső-Somogy és a Zselic határán helyezkedik el. Megközelíthető Kaposvár felől a Barcsra vivő úton, valamint Szigetvár felől a Szigetvár–Nagybajom úton.
A település alaprajza a 19. századi rendezésnek köszönhetően szabályos: egymásra merőleges utcákból áll. A községhez a következő puszták tartoztak, illetve tartoznak: Hódos-puszta, Körmendpuszta, Somogyszentimrepuszta.
Története[szerkesztés]
Időszámításunk előtt[szerkesztés]
A miocén és pliocén időszakban a területet a Pannon-tenger borította, melynek visszahúzódását követően a terület jellemzően mocsaras volt. A történelem korai időszakában az emberi jelenlét nem volt számottevő, azonban a település környékén az előkerült leletek szerint már i. e. 8000 - 10 000 évvel ezelőtt is éltek.
A középkorban[szerkesztés]
Kadarkút első, és az utókorra fennmaradt írásos említése az 1332-1335 években készült pápai tizedjegyzékében található: a tizedszedés második évében (1333) Kadacuta, majd Kadarcuta formában, a tizedszedés harmadik évében (1334) Kadarkuta, míg negyedik évében (1335) Chadarcuthay formában írták a helység nevét.[3]
A település első okleveles említése Tamás országbíró által, alsólendvai Miklós bán és Szentkirályi Jakab fia János közötti perben 1353-ban kiadott oklevelében található Kadarkuth formában.[4]
Az akkori és későbbi dokumentumok több különböző alakban is említik a települést, úgymint: Chadarcuthay, Kadarcuch, Kadarkutha, Kethkadarkutha, Kadarkuth.
A középkorban a város mai területén hét falu létezett: Kadarkút, Kiskadarkút, Szentkirály, Körmend, Kenéz, Szentimre és Hódos. Az Árpád-házi és az utánuk következő, török megszállás előtti királyok uralkodása alatt többen is pereskedtek a település birtoklásáért, de az itt lakók békés életet éltek.
A török idők[szerkesztés]
Kadarkút és környéke 1554-től tartozott a török területek közé, amikor lakói már a törököknek is adóztak. A mohácsi szandzsák 1554-ben készült fejadólistája szerint a garasgáli keza helységei közül Kadarkúton 7 ház, Szentkirályon 2 ház, Szent Imrén 1 ház fizetett adót.[5] Körmendpuszta az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 2 házból állott. Az 1554-es fejadó defter Kadarkúton hét családfőt írt össze, akik: Kutera Ferenc, Cse Antal, Fodor Gergel, Nagy Ferenc, Hirvát Kelemen, Veres Benedik, Varga Tamás.[6]
A pécsi vilájethez tartozó mohácsi szandzsák 1565–1566 évi fejadó deftere szerint a törököknek a garasgáli náhié községei közül Kadarkút 3 ház, a kaposvári náhiéból Szent Imrén 4 ház adózott.[7] A szigetvári vilajet 1571. évi fejadó deftere szerint a garasgáli náhiéból Kadarkúton 22, Szentkirályon 3, a pécsi szandzsák kaposvári náhiéjához tartozó Körmenden 5, Szent Imrén 4 ház fizetett adót. Az 1571-es fejadó defter Kadarkúton 19 családfőt írt össze: Cse Antal, Verös Benedik, Varga Tamás, Szabó János, Kosi Vince, Veres Márton, Szőke György, Gyalus János, Gyalus Imre, Gyalus Balázs, Kis Boldizsár, Bire Antal, Fejes Miklós, Házadi Mihály, Kovács Benedik, Baka István, Varga Imre, Fejes Sebestyén.[6]
1582-ben 3 portáját írták össze a török adószedők.
A szigetvári liva rúznámcséja szerint 1586–1587-ben a kanizsai náhié szigetvári szandzsákában Kodorkud birtokait Dervisről Juszuf bin musztafára írták.[8]
Utolsó török földesura Kücsök Zachim volt.
A török alóli felszabadulástól és a dualizmus koráig[szerkesztés]
A török nagy károkat okozott a településen. A 19. század idején a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családoknak voltak itt birtokai.
A dualizmus korától napjainkig[szerkesztés]
1936-1949 között közigazgatásilag Kadarkúthoz tartozott Kőkút település is.
A városi rangot 2005-ben kapta meg.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 5,3% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,8%, református 10,8%, evangélikus 0,7%, izraelite 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 10,6% (13,5% nem nyilatkozott).[9]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Somogyszentimrei földvár (Nováki Gyula szerint bronzkori)
- Római katolikus templom (klasszicista, épült 1832-1840 között, tervezője és építője: Johann Felder)
- Református templom (neogótikus, épült 1905–1906 között, tervezője és építője: Károlyi Emil és Schlauch Imre)
- Vótapuszta kastélyépület (1910-1911 között épült, építtetője Somssich Géza)
- Hősök tere – Hősi emlékmű (állították: 1924)
- Szabadkai Tibor magánarborétuma
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Bokor József (1843–1917), A Pallas nagy lexikonának szerkesztője
- Itt született Turányi Gábor (1948), Ybl Miklós-díjas építész
- Csokonai Vitéz Mihály sokszor megfordult a környéken.[10]
- Itt élt 1865-1886 között Halka Sámuel (Kocs, 1817–Kadarkút, 1886. május 24.) református lelkész, teológiai író.
- Itt született Jálics Ernő (1895–1964) szobrászművész, a Balatoni Művésztelep egyik alapító tagja, a kaposvári Csiky Gergely Színház parkjában álló 44-es gyalogezred-emlékmű alkotója.
Testvértelepülései[szerkesztés]
Veliko Trojstvo, Horvátország - Az Együttműködési és településpartnerségi egyezményt 2006. július 29-én írták alá Kadarkúton.
Voitsberg, Ausztria - Kadarkút, Voitsberg és Veliko Trojstvo 3 oldali Partnerségi együttműködési megállapodását írtak alá 2008. augusztus 2-án.
Ozsdola, Kovászna megye, Erdély, Románia - A testvértelepülési kapcsolat létesítéséről szóló okmányt 2016. augusztus 6-án írták alá Kadarkúton.
A fenti megállapodások aláírására az adott évi kadarkúti városnapi rendezvények idején tartott ünnepi közgyűlések keretében került sor.
További információk[szerkesztés]
- id. Kapoli Antal Művelődési Ház és Könyvtár
- Napköziotthonos Óvoda Kadarkút
- Kadarkútért Egyesület honlapja
- Kadarkúti Lakosok Ifjúsági Klubjának honlapja
- Szabadkai Tibor magánarborétuma
- Légi felvételek Kadarkútról
- Kadarkút.lap.hu - linkgyűjtemény
Források[szerkesztés]
- ↑ Kadarkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ ASV Rationes Collectoriae in Hungaria 1317, 1332–1337. Nr. 183. Rationes Jacobi Berengarii et Raimundi de Bonofato collectorum decimarum sexemalium in regno Hungariae. (Incipit Solutio Decime Papalis Wesprimiensis Ecclesie Scilicet anni secundi et tertii et quarti) Fol. 116a col. II., fol. 116b col. I., fol. 118b col. I., fol. 120a col. I)
- ↑ Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár, 4395
- ↑ Wien, National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 529.
- ↑ a b Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye 16. századi török adóösszeírásai
- ↑ Wien, National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 606.
- ↑ Wien, National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 597.
- ↑ Kadarkút Helységnévtár
- ↑ Írás Csokonairól Gige honlapján
