Balatonboglár

	Balatonboglár
	A Gömbkilátó
; Balatonboglár címere	; Balatonboglár zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	város
Polgármester	Mészáros Miklós (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8630
Körzethívószám	85
Testvértelepülései	Lista Bönnigheim
	Népesség
Teljes népesség	5798 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	177,06 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	32,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Balatonboglár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′Koordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′
	Balatonboglár Pozíció Somogy megye térképén
	Balatonboglár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonboglár témájú médiaállományokat.

Balatonboglár város Somogy megyében, a Fonyódi járásban. A Balatonboglári borvidék központja.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonboglár a Balaton déli partján Balatonlelle és Fonyód városokkal szomszédos, a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal és az M7-es autópálya mentén található.

Közeli települések[szerkesztés]

Fonyód, Ordacsehi, Balatonlelle

Városrészek[szerkesztés]

A város a vasúttól északra elterülő üdülő övezetre, a keleti részen fekvő Császtára, a Vár- és Kápolna dombokra, a kaposvári út körül elhelyezkedő lakó- és ipari területekre, a nyugati részen található lakó- és üdülőövezetre, valamint Szőlőskislak társközségre tagolható.

Története[szerkesztés]

1940 és 1944 között itt épült fel és működött a Lengyel Gimnázium és Líceum, amely a lengyel menekültek gyermekeinek képzését szolgálta. Az iskola vezetője Varga Béla katolikus pap, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke volt. Az iskola a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.^[3]

1979. január 1-jével Balatonlellével összevonták, Boglárlelle néven. A rendszerváltás után helyi népszavazás alapján került sor a két település önállósodására.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,2% lengyelnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, evangélikus 2,6%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 8,8% (27% nem nyilatkozott).^[4]

Turisztikai értékei[szerkesztés]

Az átutazó legelőször a Gömbkilátót pillantja meg Várdombon. A domb egész évben nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A Várdombon a nyolcvanas években számtalan nyári rendezvény vonzott nagyobb tömegeket, rendelkezett szabadtéri színpaddal, impozáns pergolával. A domb tövében található a Hétház utca, amely a város legelső villanegyede volt. A város főutcáján – a Dózsa György út mentén – a posta klasszicista épületét láthatja az átutazó. A régi üzletsorok helyén az utóbbi években elegáns üzleti negyed épült. Fonyód felé haladva balra még fellelhetők Balatonboglár régi fényét felidéző polgári villák. Az új bevásárló központtal szemben a többször átépített vasútállomás épülete tűnik fel. A Balatonbogláron tartósan időző üdülő és kiránduló vendég számára a város sokszínű arcát mutatja.

Több évtizede nyaranta tömegeket vonz Balatonboglárra az is, hogy itt van a Balaton-átúszás végpontja.

Híres balatonbogláriak[szerkesztés]

Bagó Bertalan rendező
Epres Attila színész
Nádorfi Lajos operatőr, fotóművész
Nyírő Beáta színésznő
Somlyó György költő, író, esszéíró, műfordító
Szabó Éva keramikus, porcelántervező művész
Takács Sándor repülőgép-pilóta
Urányi János olimpiai bajnok kajakozó

Nevezetességei[szerkesztés]

Az evangélikus templom belseje

A vörös kápolna

A kék kápolna

Római katolikus templom, 1931–32. (műemlék) – tervezte: Dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár), építtette: Varga Béla akkori plébános, később képviselő, a Nemzetgyűlés egykori elnöke, a lengyel iskola alapítója)
Művelődési ház, a háború alatt lengyel iskolának helyt adó épület
Evangélikus templom (tervezte: Nagy Tamás)
„Vörös” kápolna (műemlék)
„Kék” kápolna (műemlék)
Gömbkilátó
Teleki Pál miniszterelnök bronzszobra (állítva: 2005-ben)
Varga Béla „Nemzeti Sírhelye” (helyreállítva: 2005-ben)
Hajókikötő (az első balatoni kompjárat kikötője)
Bárány-kúria
Ágoston-Madách-kastély