Porrog

	Porrog
	; Porrog címere
	; Porrog címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Csurgói
Jogállás	község
Polgármester	Madarász Zoltán (független)
Irányítószám	8858
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	205 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	15,34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	14,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Porrog Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 17′ 14″, k. h. 17° 02′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 14″, k. h. 17° 02′ 01″
	Porrog Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Porrog témájú médiaállományokat.

Porrog község Somogy megyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Csurgótól északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

A települést először 1536-ban említették írásban, amikor özvegy Laky Lázárnéé és más birtokosoké volt.

1550-ben Török Ferenc és György, Huszár János és Laky Lázár özvegye volt a birtokosa. Az 1552–54. évi török hadjáratok alatt elpusztult és 1565–66-ban mindössze egy házat találtak benne a török adószedők, 1571-ben pedig hatot.

1598–99-ben Batthyány György, 1626–27-ben pedig a Hollósy család, 1700–1702 táján a Saicz család birtoka volt. 1715-ben is csak három háztartást írtak benne össze. 1726-ban és 1733-ban Malik Ferenc, 1767-ben Bezerédj Károly özvegye, szül. Bogyay Judit és Kelcz Ignácné, szül. Preszek Mária, birtokában volt. 1773-ban Malik László és Kelcz Ignác, 1776-ban Malik László, a Póka, Hochreiter, Kanisay és Simonovics család volt itt birtokos. A 19. század első felében Hochreiter Ambrus, Török Pál és gróf Festetics György volt a földesúr, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.

1878-ban egy nagy tűzvészben a fél falu leégett.

Az 1901-ben épült haranglábhoz 1995-ben kezdtek el hozzáépíteni egy evangélikus templomot. Az építkezés 1996-ban fejeződött be.

A lakók nagy része szőlő, alma, málna és fenyő termesztésével foglalkozik.^[3] A községben 2007-ben 216 fő élt és összesen 130 lakás volt.^[4]

Elpusztult települések[szerkesztés]

A mai Porrog szomszédságában feküdt a középkorban Lak helység, amely már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt. 1550-ben még megvolt, de kevéssel azután elpusztult.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 26% cigánynak, 1,8% románnak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 3,6%, evangélikus 34,1%, felekezet nélküli 5,4% (7,2% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Bár nem Porrogról közelíthető meg legegyszerűbben, de a község közigazgatási területéhez tartozik a szép fekvésű, egy tó félszigetén elhelyezkedő ágneslaki arborétum és benne az ökoturisztikai centrumként is szolgáló vadászház.^[6]^[7]

A településen sok régi, vakolatdíszes lakóház látható. Évente borversenyt is rendeznek itt.^[3]